685 találat a(z) beruházás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A korábbi ugyanilyen tárgyú kérdéshez hasonló további kérdésünk is felmerült: A Kiva tv. 20. § (7) bekezdése szerinti beruházással kapcsolatos kiadásnak számít-e a beruházásra felhasznált pénzügyi lízing adóévi törlesztésének tőkerésze? Ha igen, akkor további kérdés lehet a lízing lejáratakor (vagy megszakításakor), hogy van-e valamilyen speciális teendő a kiva alapjával kapcsolatban, ha az eddigi lízingbevevő a korábbi években a lízingtörlesztést beruházási kiadásként levonta a kiva alapjából, majd lejáratkor mégsem él a vételi jogával, és emiatt a tárgyi eszközt ki kell vezetni a könyvekből? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Ha egy kiva hatálya alá tartozó társaság beruházási hitelből finanszírozza az új, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz beszerzését (beruházását), akkor a hitel tőkerészének tárgyévi törlesztése megfelel-e a Kiva tv. 20. § (7) bekezdése szerinti beruházással kapcsolatos adóévi kifizetés fogalmának?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék szakmai iránymutatást kérni. Ügyfélkörünkbe tartozó „A” és „B” társaság „C” társaság üzletészének megvásárlását 2016-ban banki hitelből finanszírozta. „A” és „B” társaság könyveiben a megvásárolt üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepeltettük, a hitelhez kapcsolódó kamatot pénzügyi ráfordításként könyveltük. 2019-ben „A”, „B” és „C” társaság beolvadt „D” társaságba, így jogutódként a bankkal szembeni kötelezettség „D” társaságra szállt át. „C” társaság tulajdonában egy olyan ingatlanrész állt, amely másik részének tulajdonosa „D” társaság volt. Az összeolvadás révén „C” tulajdonában álló ingatlan átkerült „D” társaság tulajdonába úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartásban egy hrsz-on összevonásra került a két épületrész. „D” társaság tevékenysége 2016-os alapítása óta, így jelenleg is, és a következő néhány évben kizárólag az épület átalakítását-felújítását célzó beruházási tevékenység. Kérdésünk, hogy az eredetileg üzletrészvásárlást finanszírozó hitel kamata ebben az esetben „D” társaságnál tekinthető-e az ingatlanberuházáshoz kapcsolódó ráfordításnak, így növeli-e a beruházás bekerülési értékét? Szakértő segítségüket köszönjük, tisztelettel: Máté Istvánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Adózóna közelmúltban, műemléki ingatlanok adóalap-kedvezménye tárgyában megjelent cikksorozat II. részében részletezett, több ütemben megvalósított beruházáshoz kapcsolódóan merült fel az alábbi kérdésünk. Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozás 2015-ben műemlékvédelem alatt álló ingatlan vásárolt, melyet a megfelelő belső átalakítási és felújítási munkák után szállodaként kíván üzemeltetni. A munkák három éve zajlanak, várható használatba vétel napja ez év vége. A beruházási munkák megkezdése előtt az ingatlan néhány hónapig idegenforgalmi látványosság volt, egyéb célt nem szolgált. A társaság évente az örökségvédelmi hivatal „részleges felújításának igazolására hatósági bizonyítványt” kapott. Kérdésünk, hogy a kiadott igazolások alapján érvényesíthető-e a Tao törvény 7. § (1) ty) pontja szerinti adóalapkedvezmény függetlenül attól, hogy a rendeltetésszerű használatba vétel még nem történt meg? Több egymást követő évben kiállított igazolásoknak mi a szabályszerű elhasználási módja a kedvezmény érvényesítése során? Szíves tájékoztatásukat megköszönöm. Tisztelettel: Máté Istvánné

Kérdés

T. Szakértő! A kiva törvény értelmében a tárgyévi beruházásokkal csökkenteni lehet a fizetendő adót. Egy cukrászda 1 millió forintért vásárolt egy fagylaltgépet, tehát nála ez új beszerzés. Ezt a gépet korábban Svájcban használták mint bemutató gépet. Ebben az esetben igénybe lehet-e venni a kedvezményt, vagy ez csak vadonatúj készülékre érvényes? A választ köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nagy értékű beruházást hajt végre nyílt közbeszerzési eljárás keretében, melyet saját forrásból, pályázati támogatásból (melyhez előfinanszírozási hitelt vesz igénybe), valamint beruházási hitelből valósít meg. A beruházás több különböző nagy értékű gép beszerzéséből áll, melyeket eltérő időpontokban helyeznek üzembe. A hiteleket különböző időpontokban hívják le, mivel előlegeket, részszámlákat és végszámlákat is fizetnek belőle. Az alábbi közbeszerzési eljárás miatt felmerülő költségek közül melyeket kell a bekerülési értékbe beszámítani, és milyen arányban kell megosztani a gépek között, mivel egyedileg a tárgyi eszközökhöz nem rendelhetőek: - hitelbiztosítéki nyilatkozat - hitelbiztosítéki nyilatkozat zálogbejegyzés - hitelbiztosítéki nyilatkozat módosítási díj - hirdetmény ellenőrzés eljárási díja (MÁK) - hitelbírálati díj beruházási hitelhez - hitelbírálati díj előfinanszírozási hitelhez - rendelkezésre tartási jutalék beruházási hitelhez - rendelkezésre tartási jutalék előfinanszírozási hitelhez - hitelkamat beruházási hitelhez - hitelkamat előfinanszírozási hitelhez - jogi szolgáltatás és közbeszerzési tanácsadás díja Köszönöm válaszát.

Cikk

Az Oroszlány, Tata és több kistelepülés hulladékkezelését végző társaság uniós támogatással kétmilliárd forintos fejlesztéssel bővíti a helyi lerakót, 22 új járművet állít forgalomba és szelektív hulladékkezelési rendszert vezet be – tájékoztatta szerdán az Oroszlányi Környezetgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezetője az MTI-t.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társasági adót is érintő kérdéssel kapcsolatosan kérnénk segítségüket: Vállalatunk kertrendezési projektbe kezd, ami tartalmazza a következőket: – Terület előkészítése (növények kiszedése, elszállítása, talajpótlás, tápanyagfeltöltés, gyomirtás) – Növénytelepítés (bokrok, lágyszárúak és egynyári növények is vannak) – Öntözőrendszer kiépítése (szórófejek, csepegtető rendszer) – Talajtakarás (lávakő és fenyőkéreg) – Beton virágláda – Virágföld – Gyepszőnyeg és vakondháló A kérdés ezzel kapcsolatosan az, hogy beruházásként lehet-e a teljes kertészeti szolgáltatást értékelni, és a munka befejeztével aktiválni, akár több részletben (1. beton virágláda, 2. öntözőrendszer, 3. összes többi parkosítás címszóval), a hasznos élettartamokat is figyelembe véve, vagy van olyan rész esetleg, amit csak költségként lehet figyelembe venni? (Utóbbi esetben ez adóalapot csökkentő tétel lesz.) További kérdés még, hogy az áfatörvény szerint milyen leírási kulcsokat kell alkalmaznunk az aktivált eszközökre (a fentiek alapján)? Válaszukat előre is köszönjük! Tisztelettel Kovács Tiborné

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Kapcsolt vállalkozástól megvásárolt tárgyi eszköznél igénybe vehető-e a kkv-k adóalap-csökkentése a beruházás miatt? Ezekre az eszközökre már az a kapcsolt cég akitől most megvette, korábban szintén igénybe vette.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2018.01.01-jétől vált társaságunk kivaalannyá, és bizonytalan vagyok az új beruházások értelmezésében a kivaalap megállapításánál. A törvény úgy fogalmaz, hogy "Új beruházás a kisvállalati adóalanyiság időszakában beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben." "A korábban használatba nem vett" jelentésének tisztázása, mert vett a társaság egy használt autót, ez még a társaság által nem használt jármű, de mások által már használt. Valamint azt szeretném megkérdezni, hogy ha ugyanez a társaság idén meglévő festékboltja tetőterét be szeretné építeni, akkor az új beruházásnak tekinthető vagy nem, mert már meglévő épületre fogom ráaktiválni. Előre is köszönöm válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkabérletiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Átalányadózó egyéni vállalkozó támogatása

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Elektromos személyautó támogatás bevétel-e

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink