Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft. 10 millió forint értékű beruházást valósít meg. Elhatárolt vesztesége nem volt. Személyi jellegű kifizetés 10 millió forint, jóváhagyott, fizetendő osztalék 10 millió forint. A kivaalap meghatározásnál figyelembe vehető-e az új beruházás csökkentő tételként? Mennyi lesz a kivaalap? A NAV 2019. évi információs füzetének f) pontjában szereplő második példa ezt sejteti. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély bérbe adja egy egészségügyi szolgáltatást végző bt.-nek a saját tulajdonát képező gazdasági ingatlanát. (Az ingatlantulajdonos a saját bt.-jének adja bérbe ) A bt. az ingatlant rendelővé alakítja át, amelyet idegen ingatlanon elvégzett beruházásként fog nyilvántartani és 6 százalékkal amortizálni . 1. Keletkezik-e a magánszemélynek bármilyen jövedelme a fent leírtak alapján a beruházás megvalósulásakor? 2. Ha a később a bérleti szerződés megszüntetésre kerül, akkor ezen időpontban a bt. terven felüli értékcsökkenésként leírja a beruházás nettó értékét, ezzel kell-e társaságiadó-alapot növelni? 3. A magánszemélynek keletkezik-e esetleg a szerződés felmondásakor jövedelme abból, hogy egy felújított ingatlant kapott vissza, és ha igen, akkor milyen módon lehet ezt megállapítani, és milyen adóterhekkel kell számolni (mintha a jelenben lenne a szerződés megszűnése). Válaszukat előre is köszönöm .
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban kérem a segítségét: Egy kft. vásárol egy lakást, hogy később hosszú távra bérbe adja magánszemélyek részére. (1) Év elején beszerzi. (2) Év közben helyreállítási munkálatokat végez rajta (például kifesti, újraparkettázza, újracsempézi, zuhanytálcát, mosdót lecseréli stb.). (3) Ezután új, beépíthető berendezéseket szerel be (hűtő, TV, mosógép stb.) (4) Az összkép kedvéért még további berendezéseket is elhelyez benne (kávéfőző, étkezőasztal, kanapé stb.) (5) Majd dekorációval még vonzóbbá teszi a leendő bérbevevő számára (faliképek, függönyök, lámpák, órák, díszpárnák stb.). Végül az így elkészült, kompletten berendezett lakásra bérlőt keres, hosszú távra, minimum egy évre. A kérdés úgy szól, hogy a lakásra költött különböző tételeket (1)-(5) miként kellene év közben elszámolnia. Mindent befejezetlen beruházásként tartson nyilván, és majd ha elkészült, akkor egy összegben egy tételként aktiválja tárgyi eszközként? Vagy az egyes elkülöníthető berendezésdarabokat (például TV) külön tételként aktiválja? Vagy kizárólag a lakás (illetékkel növelt) beszerzési értékét kezelje tárgyi eszközként, és minden később felmerült tételt tárgyévben költségként számoljon el rögtön? Esetleg ezek valamilyen kombinációja: akkor milyen szempont szerint mit hogyan kezeljen? Előre is köszönöm válaszát!
Az FAG 25 milliárd forintból megvalósult új csapágygyára 500 új munkahelyet hozott létre Debrecenben, a beruházást a magyar kormány 3,16 milliárd forint vissza nem térítendő készpénztámogatással segítette – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a német Schaeffler csoporthoz tartozó vállalat új gyártócsarnokának átadó ünnepségén Debrecenben.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi válaszával kapcsolatban lenne további kérdésem:https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_13_KIVA_alatti_beruhazas_vxe Köszönöm a választ, de az nem egyértelmű számomra, hogy ezek szerint az eredménytartalékból ugyanannyi áll rendelkezésre osztalék kifizetésére, mintha nem történt volna beruházás? Ez azért lényeges, mert ha későbbiekben osztalékkifizetés mellett döntünk, a rendelkezésre álló keret ezt is mutatni fogja. Természetesen az osztalékfizetési korlátot figyelembe véve szól a kérdésem. Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem szeretne áttérni a társasági adózási formából a kiva adózási formára. Ilyenkor mi történik a pályázat alapján elnyert beruházásokkal, s esetleg új pályázat beadását nem befolyásolja a kiva adózási formára való áttérés? A tao. alatti eredménnyel mi történik, csak külön kell könyvelni és az osztalékfizetésnél a tao. szerint fizeti a járulékokat?
2019-től a települési önkormányzat rendeletében mentességet, illetve kedvezményt állapíthat meg az iparűzési adóra a vállalkozás adóévben üzembe helyezett beruházása után.
Számarányuknál lényegesen kisebb a kis- és középvállalkozások gazdasági súlya: miközben a vállalkozási szférában foglalkoztatottak csaknem kétharmadának (65,2 százalék) biztosítottak munkalehetőséget, a hozzáadott érték 44, a nettó árbevétel 42, a nemzetgazdasági beruházások 31 százalékával járultak hozzá a működő vállalkozások összteljesítményéhez 2017-ben – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a szektor jellemzőiről a tavalyi előzetes adatok alapján összeállított legfrissebb elemzésében.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. többségi tulajdonosa saját tulajdonú ingatlanának (amelyben a kft. működik, és ez a székhelye is) bérleti jogát apportként bevitte a társaságba. Ez sok évvel ezelőtt történt, az értékcsökkenések elszámolása miatt a bérleti jog nyilvántartási értéke már nulla. Eddig a kft. térítés nélkül használhatta az ingatlant, igaz, hogy az ingatlannal kapcsolatos költségeket (építés, átalakítás, karbantartás...stb.) a kft. fizette, ezek értéke a kft. eszközei között szerepel, idegen ingatlanon végzett beruházás címszó alatt. Most a tulajdonos bérbe adná a kft.-nek az ingatlant, bérleti díjért. Lehetséges ez? Köszönettel.
2018 III. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene az I. félévit meghaladó ütemben, 22 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit. A nagymértékű növekedés a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek, a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projekteknek, valamint a továbbra is élénk lakás- és egyéb ingatlanberuházásoknak köszönhető. 2018 első három negyedévében a beruházások 17 százalékkal bővültek az egy évvel korábbi, magas bázishoz viszonyítva, közölte a KSH.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági egyéni vállalkozót a telephelyének villamosenergia ellátásához "közcélú vezetékhez" csatlakoztatta az Émász Hálózati Kft. A kérdésem a következő: a csatlakozás és vezetékelés díja beruházásnak minősül-e, vagy költségként kell elszámolni a kiszámlázott összeget? Válaszukat előre is köszönöm!
A cégek harmada módosítani volt kénytelen üzleti stratégiáját és minden negyedik cég idén már elhalasztotta a beruházását a minimálbér és garantált bérminimum emelése miatt – állapítja meg a Privatbankar.hu-n a bértárgyalások kapcsán közölt véleménycikkében Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára.
A dél-koreai Doosan 4,7 milliárd forintos vissza nem térítendő kormányzati támogatással 32 milliárd forintos autóipari beruházást telepít Tatabányára.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2018-ban nagy értékű beruházást hajt végre a tulajdonában lévő ingatlanon (napelemek telepítése). Ehhez a beruházáshoz felhasználjuk a korábbi években képzett fejlesztési tartalék nagy részét. Ebben az esetben van lehetőségünk ezen beruházáshoz kapcsolódóan adókedvezményt is érvényesíteni a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján? Vállalkozásunk kkv-nak minősül. Válaszukat előre is Köszönöm
Tisztelt Adószakértő! Adott egy társaság, amely a saját ingatlanát – ingatlannyilvántartásilag üzleti ingatlan – felújítja, annak értékét beruházásként könyveli, az áfáját pedig visszaigényli, továbbá az üzleti ingatlant áfásan bérbeadja. A beruházás befejeztével a ingatlanokat át szeretné minősíteni lakóingatlanná, a lakóingatlan bérbeadást nem teszi adókötelessé. A kérdésem, hogy helyesen járt-e el a társaság akkor, amikor az átminősítést megelőzően a beruházás áfáját visszaigényelte, majd a beruházás befejeztével kezdeményezi az átminősítést és azt követően adómentesen ad bérbe?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték