602 találat a(z) beruházás cimkére
Adóalap-csökkentés ugyanazon beruházással kapcsolatosan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság az elmúlt évben (években) fejlesztési tartalékot képzett, aminek az összegével az akkori adózás előtti eredményét csökkentette. A 2017-es év folyamán beruházott, így feloldotta az akkor képzett fejlesztési tartalékot, hisz vállalt kötelezettségének eleget tett. A 2017-es évben ezen feloldás olyan beruházásra történt, ami megfelel a tao-törvény 7. § zs) bekezdésében foglaltaknak: új műszaki gépjárművek beszerzése (fuvarozó cég lévén csoportmentességi támogatást fog igénybe venni, nem de minimist), illetve egy üzemkörön belülinek minősülő ingatlan építése. (A gépjárművek aktiválásra kerültek 2017-ben, az ingatlan 2018-ban lesz aktiválva.) Kérdésként merült fel, hogy ezen utóbbi jogcímen lehet-e csökkenteni a 2017-es év adózás előtti eredményét (annak összegéig) a fent említett beruházások értékével? Tehát nincs akadálya annak, hogy ugyanazon beruházáshoz a két csökkentési jogcím kapcsolódik (a korábbi és az idei adóalap-csökkentés). Kérdésként merül felt még az is, hogy ha a következő 4 évben totalkáros lenne egy gépjármű (vis major), akkor az jelent-e később szankciót? Válaszát előre is köszönöm.
Kkv beruházási adóalap-kedvezmény mezőgazdaságban
Kérdés
Társaságunk növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. 2017-ben nem támogatott gépeket szereztünk be, 30 millió forint értékben. Ezt a 30 millió forintot beállítottam a társaságiadó-bevallásba a tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint adóalap-csökkentésként. Ennek a támogatástartalma a 9 százalékos társaságiadó-mértékkel számolva 2,7 millió forint, ami a 702/2014/EU (2014. június 25.) bizottsági rendelet szerinti támogatásnak minősül (mezőgazdasági csoportmentességi rendelet). A rendelet "támogatásintenzitás" fogalom alatt a támogatás bruttó összegét érti az elszámolható költségek százalékában. A 14. cikk (12) bekezdése értelmében a támogatásintenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 százalékát (Dél-Alföld régió). Könyvvizsgálónk szerint helytelenül vontam le a teljes 30 millió forintot, mert az 50 százalékos támogatásintenzitás azt jelenti, hogy adóalap-csökkentésként csak a bekerülési érték felét, 15 millió forintot vehettem volna figyelembe. Véleményem szerint, ha minden egyéb feltételnek megfelelek, akkor a támogatás maximuma – 50 százalékos mértékkel – 15 millió forint, amiből jelen esetben csak 2,7 millió forintot merítek ki, így beleférek a támogatásintenzitásba. Helyesen jártam-e el azzal, hogy a teljes 30 millió forintot beállítottam adóalap-csökkentésként?
Adókedvezmény energiahatékonysági beruházások után
Cikk
Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások után igénybe vehető adókedvezményről.
Új és régi kedvezmények érvényesítése a tao-bevallásban
Cikk
Hogyan kell szerepeltetni az adókedvezményeket a bevallásban, melyek a régi és melyek a 2017-től érvényesíthető új kedvezmények? Ismertetjük.
Immateriális javak könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számlázó program vásárlása esetén kerülhet-e beruházási számlára a megvásárolt szoftver, vagy azonnal a 114-es és 1149 főkönyvi számlán kell elszámolni? Ez a korábban képzett fejlesztési tartalék csökkentése szempontjából érdekes, tehát, ha könyvelhető beruházásként, akkor figyelembe lehet-e venni beruházásként, tehát a korábban képzett fejlesztési tartalék csökkentéseként? Válaszát előre is köszönöm: Molnár Ilona
Kiva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft.-nk 2013-tól kiva szerint működik, jelenleg 12 milló forint pénzforgalmi szemléletű elhatárolt vesztesége van. 2017-ben az eredménytartalék terhére vásároltunk netto1 millió forint értékben használt haszongépjárművet. 2017-re a kft-nek csak 1,5 millió forint bérköltség utáni adóterhe van. A 2017-es kiva bevallásnál az eszköz beruházás 1 millió forint értével a 17 KIVA-02 17. soron az 1 millió forint beírásával csökkenthetjük-e a kiva-alapot? Ha nem, milyen soron tudjuk a 2017-es kivaadó bevallásában azt feltüntetni, illetve hogyan kell továbbiakban kezelni? Köszönettel: Székely Lajos
Tárgyieszköz-beszerzés
Kérdés
Fuvarozó kft. havonta X Ft előleget fizet egy tehergépkocsi vételárába, több hónapon/éven keresztül. A tehergépkocsit, illetve annak üzembentartói jogát a bejegyzett tulajdonos az első előlegfizetés időpontjában átadta a fuvarozó kft.-nek, a forgalmi engedélyben üzembentartónak bejegyezték, a fuvarozást ezen tehergépkocsi végzi, költségeit elszámolja. Ezen eszközre az üzembentartó több millió forint értékben ponyvát szerzett be. Kérdésem a ponyvabeszerzés elszámolására irányul. A ponyva, bár erre az autóra készült, bármikor leszedhető az autóról. Nem tudom eldönteni, hogy a ponyva tárgyi eszköznek minősül-e, mert bár több évig használja a vállalkozás, de önmagában (az autóra szerelés nélkül) semmire nem használható. Ugyanakkor nem értéknövelő beruházás az autón, hiszen nem csak és kizárólag adott autóhoz kapcsolódik, a leszerelhetősége miatt. Az is "gond", hogy e tehergépkocsi nem szerepel a tárgyieszköz-nyilvántartásban, hiszen nem áll a kft. tulajdonában. Nem számolhatom el bérelt tárgyi eszköz értéknöveléseként, hiszen a tehergépkocsi nem bérelt autó, üzembentartói joggal, előleg fejében használja a kft. A tulajdonjog az utolsó előleg megfizetése után lesz a kft.-é. A ponyvabeszerzés költség vagy beruházás? És ha beruházás, azt hogyan kell kimutatni (külön "eszköz" vagy értéknövelő)? Ha értéknövelő, hogyan tudom "ráaktiválni" a nem kimutatott tárgyi eszközre? Milyen leírási kulcsot használhatok?
Beruházáshoz kapcsolódó devizaszámlák, átértékelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy beruházáshoz (2017. évben kezdődő) devizaszámlák kapcsolódnak (kivitelező számlák EUR-ban kerültek benyújtásra és kiegyenlítésre), akkor a kiegyenlítés során keletkezett árfolyamkülönbözet a beruházás bekerülési értékét képezi (az aktiválásig terjedő időszakra)? 2017. 12. 31-én nyitott devizaszámlák esetében az év végi átértékeléshez kapcsolódó árfolyamkülönbözet, illetve a beruházási hitelszámla átértékelése is a bekerülési értéket növeli/csökkenti? A beruházás 2018-ban került aktiválásra. Köszönettel: L.K inga
Figyelési időn belüli ingatlan értékesítés – áfa
Kérdés
Egy kft. 2006. 09. hóban vett egy ingatlant, az áfát levonásba helyezte. 2006. és 2007. évben beruházásokat végzett az ingatlanon, az áfát levonta. 2008. évtől minden évben végzett beruházásokat az ingatlanon 2017. évig, az áfát levonta. 2018. 05. hóban az ingatlant a kft. szeretné eladni. Ingatlan értékesítésére a kft. nem élt az áfatörvény 88. §-a szerinti adókötelezettség választásával. Jól értelmezem-e? 1/a. Ha az ingatlan vevője áfaalany cég, az eladó áfamentes számlát ad a vevőnek. A 2006. és 2007. évek ingatlan beruházásai áfa-figyelési ideje (120 hónap) ami már eltelt, ezért erre az időszakra a kft.-nek nincs arányosított áfa-bevallási, befizetési kötelezettsége a figyelési időn belüli értékesítés miatt? A 2008–2017. évek beruházásai áfa-figyelési ideje 240 hónap, ezért a még hátralévő hónapokra jutó arányosított áfát a kft.-nek be kell vallania és fizetnie? 2/a. Ha az eladó a NAV felé áfakötelessé teszi ingatlan eladását, a vevő áfaalany cég, az eladó az áfatörvény 142. § szerint fordított áfás számlát ír. Ilyenkor is van a figyelési idő hátralévő hónapjaira jutó arányosított áfa befizetése? 1/b. Ha vevő magánszemély, az eladó áfamentes számlát ad a vevőnek, de van a figyelési időn belüli eladás miatt arányosított áfa-befizetése a kft.-nek? 2/b. Ha vevő magánszemély az eladó 27 százalékos áfát számol fel a vevőnek, amit be kell vallania, fizetnie? Ilyenkor is van a figyelési időn belüli eladás miatt arányosított áfa-befizetése eladónak a figyelési időn belüli eladás miatt hátralévő időre?
Beruházás
Kérdés
Sportegyesület csarnokot épít, amit kb. 2020-ban aktivál. Ingatlannál bejelentkeztünk az áfa alá, bérbeadás esetére. Egyik tag felé bérleti jogot adott el (5 évre), ami nagy összegű. Az összes beruházás számláját mikor helyezhetem levonásba? Első esetben, ha nem saját rezsis beruházás? Vagy ha saját rezsis beruházás? Egyszerűség miatt, mivel kevés saját munkaerőt alkalmazunk, de nem feltétlenül. Ha 2020-ban aktiválom, akkor saját rezsisnél megállapítom a bekerülési értékét az ingatlannak, ezt fizetendő áfába helyezem, majd ekkor az összes kiadás (ezzel kapcsolatos) számla áfáját levonásba helyezem? Az egyenleget befizetem. Innentől számítva 20 évig figyelem hogy mennyi az AM/nem AM arány és az adott évben az egy évre jutó részt utólagosan korrigálom az aránynak megfelelően? Ha nagy az adómentes arány, nem e lehetséges, hogy semmit sem helyezek fizetendő áfába és nem vonom le az áfáját semmi beszerzésnek sem, hogy az elkövetkező 20 évben ne kelljen korrigálni, hisz kevés lesz az adómentes bevétel, mivel saját célra használja túlnyomórészt az egyesület. Mi Önök szerint a leghelyesebb és legegyszerűbb eljárás?
Idegen ingatlanon végzett beruházás
Kérdés
Kedves Szakértő! Korábban feltettem egy kérdést, az idegen ingatlanon végzett beruházással kapcsolatosan, amit Hunyadné Szűts Veronika meg is válaszolt. Sajnos, még mindig nem teljesen egyértelmű nekem pár dolog, ezért kérem az alábbi kérdésekre szíveskedjenek válaszolni. Azt írja, hogy az egyik megoldás, hogy bérbevevőnek, aki felújítaná az ingatlant, mindenképpen fel kell tűntetnie a könyveiben a felújítást, mint idegen ingatlanon végzett beruházás. (Ezt a megoldást elvetették.) A másik megoldás, hogy a bérbevevő, nem mutatja ki a könyveiben, hanem a felújítás költségeit kiszámlázza a bérbeadó felé. Ez ebben az esetben közvetített szolgáltatás lesz? A felújítás végeztével a bérbevevő kiállítja a számlát 2 millió forint+áfáról, itt az áfát befizeti. (A felújítás során az áfát visszaigényelte, az iroda székhelyként szolgál.) A bérbeadó nem fizeti ki a felújítás számláját, mert megbeszélés szerint azt a bérlő lelakja. A havi bérleti díjról a számlát kiállítja áfával, aminek az áfatartalmát befizeti. A felújítás költségének áfáját visszaigényleheti? (Nem lakóingatlan.) Amíg ki nem fut a felújítás összege, nem fognak bérleti díjat fizetni. Nem volt építésiengedély-köteles a felújítás. A szerződésben erről rendelkeznek, illetve itt kell annak is szerepelnie, hogy a tulajdonos megrendelő a bérlőtől a felújítást? Köszönettel: Kelemenné T. Henrietta
Kiválás – beruházás átvitele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft., amely 1994-ben jött létre, 2017-ben napelem-beruházást valósított meg. A beruházás a jelenlegi társaság két tagja és kettő magánszemély tulajdonát képező területen valósult meg. 2018. évben kiválással szeretnék ezt a napelemparkot az új kft.-be átvinni. Ezzel kapcsolatban szeretném kérni a segítségüket, hogy ez a kiválás hogyan történhet meg, illetve van-e erre vonatkozóan kedvező szabályozás? Segítségüket köszönöm: Pné
Ingatlanaktiválás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. (beruházó) 2017.12.20.-án átadja az ingatlant (irodaépület, fejlesztőüzem) a bérlő részére, aki bérleti díjat 2018.01.01-től fizet. Az ingatlanra a használatbavételi engedélyt 2018.02.02-ai határozattal megkapja, amely jogerőre emelkedik 2018.03.11.-én. A beruházó az ingatlant 2018.03.11-ai dátummal szeretné aktiválni (jogerős használatbavételi engedély alapján). Helyesen jár el? Köszönettel: Kinga
Sószoba működtetés áfa kérdései
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem sószoba működtetésével kapcsolatos. Kérdéseim: 1. Helyes-e a sószoba használatához a TEÁOR 8690 (Egyéb humán-egészségügyi ellátás) tevékenységi kör alkalmazása? Ha nem, akkor mi a helyes besorolás? 2. Amennyiben a 8690 TEÁOR helyes, akkor ezen szolgáltatás áfamentes tevékenységnek minősül-e a 85. § (1) c) alapján (vagy egyéb alapján). 3. Jól gondolom, hogy amennyiben adómentesen kell számlázni a sószoba használatához a belépőt, akkor a kialakítás (beruházás) költségeinek áfatartalma nem helyezhető levonásba? Köszönöm válaszát!
Kiva idöszak alatti beruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kata/kiva törvény 20. § (7) bekezdése rendelkezik a még használatba nem vett eszközökkel kapcsolatos szabályokról, miszerint akár a személyi jellegű kifizetési adóalapja is csökkenthető a beruházásra a tárgyévben ténylegesen kifizetett összeggel, függetlenül attól, hogy az üzembe helyezés megtörtént-e. Viszont arra sehol sem találok szabályt, hogy a még üzembe nem helyezett beruházást a csökkentő tétel figyelembevétele esetén mennyi időn belül kell üzembe helyezni, vagy hogy egyáltalán üzembe kell-e helyezni, illetve mennyi időn belül lehet elidegeníteni. Ha ilyen szabályozás nincs, akkor előfordulhat, hogy a kedvezménnyel érintett beruházást végül üzembe sem helyezik, vagy rövid időn belül eladják. Kérdésem lenne, hogy tényleg nincs a beruházás üzembe helyezésével illetve elidegenítésével kapcsolatos előírás a törvényben? Köszönettel: Nagy Péter
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
