Devizahitel törlesztése cafetériából Kérdés
Tisztelt Adózóna! A tévében lehetett hallani, hogy a devizahitel-törlesztést lehet cafetéria-elemként alkalmazni. Hol találok én ezzel kapcsolatos jogszabályt?
Tisztelt Adózóna! A tévében lehetett hallani, hogy a devizahitel-törlesztést lehet cafetéria-elemként alkalmazni. Hol találok én ezzel kapcsolatos jogszabályt?
Tisztelt Cím! Ha egy társaság 35 dolgozójából 5 fő részére köt kizárólag kockázati biztosítást, amelynek havi összege 5000 Ft / fő / hó, akkor az adómentes? Ekkor nem kell figyelni a "mindenkinek azonos feltételekkel" elvet ? Köszönettel.
Cégünk harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, munkaviszonya már több mint hat hónapja fennáll. A munkavállaló tartózkodási és munkavállalási engedéllyel dolgozik Magyarországon, itt biztosított. Kérdésünk arra vonatkozik: amennyiben a munkáltató önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet minden (nem nyugdíjas) munkavállalója után a pénztárakba, köteles-e a harmadik országbeli állampolgárnak is megadni ezt a béren kívüli juttatást? Amennyiben kizárja valami, köteles-e részére mást biztosítani (más formában béren kívüli juttatást)?
Tisztelt Szakértő! Cégünk bevezetné cafetéria-elemként az adómetesen adható lakáshitel-törlesztést az szja-törvény I. melléklet 2.7 pont és a vonatkozó kormányrendelet alapján. Az lenne a kérdésem, hogy a gyakorlatban ezt hogyan kell kivitelezni, ha a munkavállaló megfelel a méltányolható lakásigény fogalmának? A hitelszerződésen és a banki igazoláson túl mire van még szükség, és milyen formában? A banki igazolást elég a tárgyévet követően bekérni az egész éves utalásról egyben? Le kell adni az adásvételi szerződést is (másolatban)? A földhivataltól kell igazolás, vagy elég, ha a munkavállaló nyilatkozatban levezeti, hogy ő eleget tesz a méltányolható lakásigény fogalmának? Az együtt költöző családtagok számáról kell jegyzői igazolás vagy csak a munkavállaló nyilatkozik? Melyik időállapotról: a lakásvásárláskori számít? Egyáltatlán kinek kell bizonyítani ellenőrzéskor, hogy megfelelt-e az adómentességnek a juttatás? A bankkal meg kell állapodnia a munkáltatónak? Köszönöm,
Tulajdonosként kérdésem: igénybevehető-e két személyes kft. esetében a cafetéria és érdemes-e? A kft.-nek milyen NAV-nak befizetendő kötelezettségei lennének cafetéria igénybevétele esetén? A vállalkozásban mindkét tulajdonos bért vesz fel, és 2014-ben az eho meghaladja majd a 450 000 forintot. (Könyvelő szerint nem éri meg ezzel a lehetőséggel élni, igaz-e ez?) Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Kiskereskedelmi bolthálózattal rendelkező cég vagyunk. Bevételeink nem nőnek (sőt csökkennek), így az évről évre emelkedő garantált bérminimum kitermelése egyre nagyobb gondokat okoz. Ezért a boltvezetők és helyetteseik bére „összecsúszik” a bolti dolgozók kötelezően emelendő bérével. Kérdésünk: hogyan lehetséges valamilyen egyszerű belső szabályzat (cafetéria) kialakítása, amely szerint csak a boltvezetők és helyetteseik részesülnek valamilyen, a bérköltségnél olcsóbb többletjuttatásban? Van-e lehetőség csak az ő étkezési utalványkeretük emelésére, vagy csak ezekben a munkakörökben Erzsébet ajándékutalvány biztosítására. Köszönjük mielőbbi válaszukat.
Tisztelt Szakértő! 2014-től a munkáltató lakáscélú hitel törlesztésére adómentesen nyújthat támogatást a munkavállalónak. De olvastam olyan álláspontot, hogy amennyiben a cafetéria-elemek közé veszi fel a munkáltató ezt a juttatást, akkor már nem adómentes, hanem béren kívüli juttatás? Van-e, és milyen adóvonzata a cafetériaként történő lakáshitel-törlesztésnek? Válaszát előre is köszönöm!
Egy munkáltató önkéntes egészségügyi pénztári hozzájárulást utalt alkalmazottjának 2013 decemberében. Az utalás összege 200 ezer forint, mely egész 2013. évre vonatkozó juttatás. Nem egyértelmű számomra, ez hogyan adózik? Utólag legfeljebb 3 hónapra lehet utalni, vagy csak a kedvezményes adózásnak a feltétele ez? A 2013.12. havi járulékbevallásban kell bevallani, de milyen eho-mértékkel? 219 ezer x 16 % és 219 ezer x 27 %? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésünk a munkáltató által minden munkavállaló számára megismerhető és azonos feltételek mellett ténylegesen igénybevehető szolgáltatásnyújtás közterheinek megítélésére vonatkozik. A kérdéses szolgáltatás rekreáció (közérzetjavító masszázs). Helyesen járunk el akkor, ha ezután mint munkáltató/kifizető, 1,19-szeres alapra fizetjük meg a közterheket, azaz a 16 százalék szja-t és a 27 százalék ehót? Vagyis nem keletkezik a dolgozónak adóköteles jövedelme, s semmiféleképpen sem lehet ezt a tételt bérnek minősíteni. Akkor sem, ha egyértelműen megállapítható, hogy egyes munkavállaló mikor, és milyen értékű juttatást kap. Természetesen a masszőr számlát állít ki a szolgáltatásról, melyet a cég kifizet, s költségként számol el (áfát le nem vonva, s adózás előtti eredmény terhére). Válaszukat előre is köszönjük.
Az idei évtől új elemekkel egészült ki az adómentes, illetve a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások köre. Lakáshitel-törlesztés, elengedett kamat, belépő sportrendezvényre, célzott támogatás, visszaváltható utalvány - mik a 2014-es új szabályok? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Dohányboltot nyitott egy vállalkozó, és saját felhasználásra levett a készletéről cigarettát, ennek az ellenértékét ő nem fizette be a kasszájába. (Ő és a családtagjai számára.) A kérdésem, hogy ezt az esetet hogyan lehet kezelni a céges bevétel, és a magánszemélyek szempontjából. Szja, tb stb. Esetleg béren kívüli juttatásként? Köszönöm szépen!
Megszüntetne egy ellentmondást az az adócsomaghoz benyújtott képviselői indítvány, amely a mostani személyenkénti 500 ezer forintról 650 ezer forintra javasolja felemelni a 16 százalék szja mellett kedvezményes - 14 százalékos - egészségügyi hozzájárulással adható béren kívüli juttatás összegét.
Mindössze két kormánypárti módosítást támogatott a jövő évi adótörvényekhez benyújtott képviselői indítványok közül hétfői ülésén a parlament gazdasági és informatikai bizottsága.
A tanárok idén szeptembertől nem fognak béren kívüli juttatást kapni, jövőre talán – írja a Világgazdaság Online. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság a lapot arról tájékoztatta, hogy a 2014-es költségvetésről szóló tárgyalásokat követően tudnak bővebb információt adni arról, hogy kapnak-e béren kívüli juttatást a pedagógusok.
Megcsappant azon cégek aránya, amelyek béren kívüli juttatást kívánnak adni dolgozóiknak. A következő egy évben a hazai kkv-k mindössze 42 százaléka tervez alkalmazni természetbeni juttatást. A különböző cafeteria elemek alkalmazásának gyakoriságát tekintve az élen az Erzsébet-utalvány áll, melyet a közlekedési költség térítése és a SZÉP Kártya követ.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől