Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    465 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk külföldi tulajdonú multinacionális cég, a vezetést az anyacégtől kiküldött munkatársak végzik, így fontos, hogy a vállalatunknál dolgozó munkavállalók valamilyen szinten kommunikáljanak angolul, ezért a cégünknél angol nyelvtanfolyamot szeretnénk indítani. Kérdésem, hogy minden munkavállaló, például a termelésben dolgozó operátor részére is biztosíthatjuk ingyenesen ezt a tanfolyamot, vagy csak azon dolgozók számára, akiknek a nyelvhasználat benne van a munkaköri leírásukban? Véleményem szerint a munkáltató tevékenységéhez szüksége, de hogyan lehet ezt megítélni? Válaszát ezúton is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a munkavállalót, aki jelenleg otthon gyeden van (nem dolgozik az ellátás mellett) OKJ-s képzésben részesítheti-e a munkáltató? Ha igen, akkor az a könyvelésben elszámolható-e? Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az egyik kilépő munkavállalónk munkaviszonya 2015. 09. 30-ával megszűnt. A részére fizethető éves cafetériaösszeg 306 000 Ft. Idén 2015. 09. 30-ig összesen 219 000 Ft béren kívüli juttatásban részesült. Amely összeg 156 000 forint értékben Erzsébet-utalványt és helyi utazási bérletet, továbbá 63 000 forint összegben SZÉP-kártya feltöltést tartalmazott. A SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatások után 14 százalék ehokötelezettség keletkezik a 200 000 forintos keretösszeg erejéig. Mivel a dolgozó munkaviszonya 09. 30-án megszűnt, az szja-törvény 70. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a (4a) bekezdés b) pontja értelmében a kedvezményes juttatás keretösszegét is arányosan kell figyelembe venni, értelmezésem szerint. Így a kedvezményes keretösszegen felüli rész (jelen esetben: 200 000 Ft x 273/365 nap=149 589 Ft) lenne, viszont a munkavállaló részére kedvezményesen adott béren kívüli juttatás összege (SZÉP-kártyán felüli rész) 156 000 Ft volt. A különbség: 6 411 Ft. Az ehotörvény 3. § (4) és (6) bekezdése értelmében ezen különbözet után 27 százalék ehokötelezettség keletkezik, amelyet csökkenteni kell a már bevallott, és megfizetett 14 százalékos ehoval. Vagyis plusz 13 százalék ehofizetési kötelezettség keletkezik (jelen esetben 6411x1,19x0,13=992 Ft). A kérdésem az lenne, hogy jól értelmezem-e az szja- és az ehotörvény előírásait? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Budapesti lakos Budapesten dolgozik munkaviszonyban. Adható-e részére 10 darabos jegytömb munkába járásához alkalmanként, és ha igen, milyen adóteherrel? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Társaságunk szolgáltatásnyújtással foglalkozik. Sok esetben a megrendelő székhelyen kell megjelennie a munkavállalónknak napközben. Ilyenkor előfordul, hogy munkatársunk az utazáshoz a budapesti közösségi közlekedést veszi igénybe a székhelyünk és a megrendelő telephelye/székhelye között az utazásra. Elszámolhatjuk-e ebben az esetben a vonaljegyet, illetve terheli-e ezt a juttatást valami adóteher? (Társaságunk és a megrendelő székhelye/telephelye is Budapesten belül van.)

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségüket, hogy hogyan kell elszámolni és könyvelni, ha a cég megvette a repülőjegyet a dolgozójának kiküldetés céljából, de a dolgozó megbetegedett, és nem tudott elmenni. Sajnos nem térítették vissza a repülőjegyet még részben sem.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha egy cég ügyvezetőjének repülőjegyét a cég kifizeti, azonban az ügyvezető nem tudja bizonyítani, hogy üzleti út miatt került sor a repülőjegy megvásárlásra, akkor hogyan kell eljárnia a cégnek? 1. Taoalapot növelő tételként (nem vállalkozási célú költség) veszem számításba, így a repülőjegy árát taoként "leadózza" a cég? 2. Természetbeni juttatásként kell elszámolni a könyvekben, így a cégnek a repülőjegy bruttó értékének az 1,19-szerese után 16 % szja, valamint az ügyvezető jogállásától függően ehofizetési kötelezettsége keletkezik? 3. A cégnek mindkét pontban foglalt "terhek" után keletkezik fizetési kötelezettsége? Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni. Az szja-törvény 1. számú mellékletének 2.7, valamint a 9.3 pontja alapján az alkalmazottnak adható munkáltatói támogatás a számviteli törvény alapján személyi jellegű kifizetésnek minősül-e? A tao-törvény alapján a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak lehet-e tekinteni, és így csökkenthető-e a tao-alap? Előre is köszönöm a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk (kft.) albérleti hozzájárulást fizetne új dolgozójának. Az albérleti díj 45 ezer forint, melyből a cég 20 ezer forintot fizetne meg. A dolgozóknak azonosan nem tudnánk adni, hiszen a többi dolgozó saját lakásban lakik. Milyen lehetőségek vannak a juttatásra, és milyen járulékokat, azaz milyen közterheket kell ezután fizetnie a kft.-nek, esetleg a munkavállalónak? Válaszukat köszönöm: Jakus Tünde

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a válaszát. Kft. tagja, aki tagi jogviszonyban, személyesen munkát végez, 2012. 01. 06-án, 7 277 000 forint kölcsönt kapott a cégtől lakáshitelének visszafizetéséhez. A kölcsön után kamat is lett elszámolva. 2012. 03. 31-én a tagi jogviszony megszűnt. A tag 04. 01-től a mai napig folyamatosan munkaviszonyban látja el a tevékenységet. 2012. 04. 01-től a kölcsönt a kft. átminősítette alkalmazott részére adott munkáltatói kölcsönné. Jelenleg 2 millió forint a kölcsön (a többi visszafizetésre került). A kérdésem az, hogy az eddigiekben helyesen jártunk-e el? A fennálló 2 millió forint visszafizetésétől eltekinthet-e a kft.? Ha igen, jelent-e ez valamilyen fizetési kötelezettséget mind a kft., mind az alkalmazott számára? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: P. Mária

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk munkatársainak 12 ezer forint Erzsébet-utalványt ad (ezen kívül más cafetériaelem nincs). Ezen túl támogatja a dolgozó iskolarendszerű képzését, ami félévente (február és szeptember) 200 ezer forintot tesz ki. Hogyan kell adóznia ez utóbb után a vállalatnak? Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég néhány munkavállalójának és családtagjának kifizette az egyhetes belföldi üdülését jutalomképpen a jól végzett munkájáért (nem cafetéria). A szállásadó (panzió) számlája a cég nevére szól, szerepelnek rajta a dolgozók, valamint a családtagjaik adatai. A dolgozók semmilyen összeget nem térítettek, sem a szállásadó, sem a munkaadó felé. Kérdésem, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaadót és a munkavállalót? (Nem szeretnénk a munkavállalóra terhelni semmit.) A szállásadó számlájában feltüntetett áfa (18 százalék) levonható-e? A társasági adóalapot növelő tételként kell-e szerepeltetni? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szíves segítéségét kérném abban, hogy a 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség csak saját tulajdonú személygépkocsi esetében választható, ez jelenti-e azt, hogy akkor is van erre lehetősége a munkavállalónak, ha az autó az anyósa nevén van, és később Ő lenne az üzemben tartó? Köszönöm a segítséget.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Gázolajszámla, úthasználatidíj-bizonylat, reptéri taxiszolgáltatás számla, szállásdíjszámla: A számlák rendes külföldi áfás számlák nem közösségi beszerzések, de csak olyan számlát tudnak adni külföldön, amire nem írják rá a cég nevét (nincs is hely a számlán erre). Hogyan lehet ezeket a tényleges kiadásokat elszámolni Magyarországon? Hogyan lehet a külföldi áfás számlákból az áfát visszaigényelni Németországból, Ausztriából? A bt. munkája miatt kell külföldre utazni a bt. beltagjának, aki személyesen közreműködik a cégben, és ehhez repülőjegyet kell vásárolni. A repülőjegyre nem írták rá a cég nevét, csak az utazó beltag magánszemély neve szerepel rajta. Hogyan lehet ezt a tényleges költséget Magyarországon elszámolni? Külföldi kiküldetés esetén a bt. beltagjának (aki személyesen közreműködik a cégben és beltag is, végzi a külföldi munkát) lehet-e valamilyen formában napidíjat fizeni? A külföldi kiküldetés napidíjának milyen tb- és adózási vonzata van? A külföldi kiküldetés költségelszámolására milyen szabályok vonatkoznak?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Licencdíj adózása

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Ingatlan bérleti díjának helyes számlázása

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Pékség kisvállalkozói kedvezmény

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media