433 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére
Egyes meghatározott juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem válaszoljon a második alkérdésemre is, miszerint megfelel-e a juttatás feltételeinek, ha a juttatás mértéke a csoport teljesítménye alapján kerül meghatározásra. A juttatásban részesülők köre viszont nem a teljesítményük alapján kerül meghatározásra. Köszönöm: Pap Ernő Eredeti kérdésem így hangzott: "Az szja-törvény 70. § (1a) bekezdés aa), illetőleg ba) pontjai alá tartozó egyes meghatározott juttatás kritériumának megfelel-e az a juttatási forma, amelyben a juttatásban részesülők körét nem a juttatottak teljesítménye határozza meg, de a juttatás mértéke a csoport teljesítményének függvényében kerül meghatározásra?"
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Előzőleg feltett kérdésemre nem kaptam kielégítő választ. A kérdésem nem arra irányult, hogy kötelező-e adni vagy sem a béren kívüli juttatást, hanem, hogy ha szeretnék adni, azt megtehetem-e úgy, hogy tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak juttatok, vagy itt is érvényesülnie kell a 70. § előírásának, hogy, ha adok, akkor vagy valamennyi munkavállaló vagy egy csoportja részére kell adnom. Köszönöm: Pap Ernő Korábbi kérdésem ez volt: "Az szja-törvény 71. §-ára is vonatkozik-e, hogy valamennyi munkavállalónak, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalók egy csoportjára azonos feltételekkel kell juttatni, vagy béren kívüli juttatást juttathatok tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak a keretösszeg erejéig?"
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az szja-törvény 71. §-a alá tartozó béren kívüli juttatásokra vonatkozik-e, hogy minden munkavállalónak azonos feltételekkel lehet csak adni? Én ezt csak az egyes meghatározott juttatásoknál olvasom ki a törvény szövegéből, de több helyütt arról tájékoztattak, hogy ez nem így van. Szükséges cafetéria-szabályzatot készíteni, és mindenkinek a meghatározott keretösszegig adni béren kívüli juttatást? Vagy lehet az, hogy egy több munkavállalót is foglalkoztató vállalkozás csak egy munkavállalójának ad kedvezményes adózással például önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást havi 8500 forint összegben? Köszönettel.
Egyes meghatározott juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 70. § (1a) bekezdés aa), illetőleg ba) pontjai alá tartozó egyes meghatározott juttatás kritériumának megfelel-e az a juttatási forma, amelyben a juttatásban részesülők körét nem a juttatottak teljesítménye határozza meg, de a juttatás mértéke a csoport teljesítményének függvényében kerül meghatározásra? Válaszát megköszönöm. Pap Ernő
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 71. §-ára is vonatkozik-e, hogy valamennyi munkavállalónak, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalók egy csoportjára azonos feltételekkel kell juttatni, vagy béren kívüli juttatást juttathatok tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak a keretösszeg erejéig? Válaszukat köszönöm, Pap Ernő
Erzsébet-utalvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk részmunkaidőben dolgozik nálunk, s a cafetéria-szabályzatban foglaltak szerint 8000 forint /hó Erzsébet-utalványt kap. A főállásában eddig nem volt étkezési utalvány, de most ők is adnának havi 6000 forint Erzsébet-utalványt. Kérdésem: a havi 8000 forint/hó dolgozónként értendő, és ebben az esetben nyilatkoztatni kell, vagy munkáltatónként kell értelmezni, s akkor mindkét helyen a kedvezményes adózású utalványt kaphatja? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Helyi bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyi bérlet általános ügyintézésre (NAV, posta, bank stb.), vevő-szállító felkereséséhez adómentesen adható-e kft. ügyvezetőjének? Segítségét köszönöm. Ildi
Telefon magáncélú használata
Kérdés
A telefon vélelmezett magáncélú használatának (20 százalék) díja után fizetendő adók alapja számításának helyességéhez kérném segítségüket. A telefonszámla bruttó összegéből levonva a számla áfaösszegének 70 százalékát, megkapjuk a 20 százalék természetbeni juttatásként adózó, illetve a telefonköltségként elszámolható összeget. Kérdésem az lenne, hogy az szja-törvény szerint az 1,19 szorzóval történő felszorzás alapja a számla bruttó, áfát tartalmazó összegének a 20 százaléka? Köszönettel: Kovács Zsuzsa
Üzemanyag-megtakarítás adminisztrációja
Kérdés
A kft. a kamionsofőröknek a munkabéren felül üzemanyag-megtakarítás címén fizet ki adómentes jövedelmet (havi 100 ezer forintot meg nem haladó összegben). Ennek kiszámításához elegendő-e az alábbi számítás: a kft.-nek 40 kamionja és 40 sofőrje van, és egy olyan rendszerprogramja, amely a tachográfról olvassa be az adatokat (megtett összes, megrakodott, üres kilométer, fogyasztás), viszont a program csak egy üzemanyagárral tud dolgozni. A kft.-nek saját üzemanyag-tankoló állomása van. A sofőrök elsősorban innen tankolnak, de amennyiben szükséges, útközben benzinkútnál is történik tankolás. A megtett utat nem lehet szétválasztani, hogy melyik üzemanyag fogyasztásából valósította meg a sofőr. Lehetséges-e, hogy az üzemanyag-megtakarítást előző havi átlagos bruttó beszerzési árral számolja a kft. a tényleges fogyasztásra vetítve, a másik adatnál is a saját előző havi átlagos beszerzési árral számolna, nem pedig a NAV által megadott árral (ami sokkal magasabb, mint a kft. átlagos beszerzési ára), viszont a NAV-norma szerinti fogyasztással, a megfelelő szorzókkal felszorozva (például megrakodva megtett kilométer)? Amennyiben a fentiek nem elegendők, akkor mit kell tartalmaznia az elfogadható adminisztrációnak? (Bruttó áfás árral kell-e számolnunk?)
Erzsébet-utalvány több munkáltatótól egy munkavállalónak
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az szja-törvényben a SZÉP-kártyánál a törvényben egyértelműen olvasható, hogy a munkavállaló kedvezményesen csak 450 000 forint értékben kaphat juttatást (több juttatótól származóan). Azonban az Erzsébet-utalványra ilyen feltételt nem találtam a törvényben. Abban az esetben, ha egy munkavállaló két kapcsolt vállalkozásban dolgozik 4-4 órában, akkor mind a két munkáltatótól megkaphatja kedvezményesen (tehát 35,7 százalékos adóteherrel) az Erzsébet-utalványt havi 8 000 forint értékben? Azaz havonta kétszer 8 000 forint Erzsébet-utalványt? Feltételezve, hogy betartják az éves 200 000 forintos és 450 000 forintos keretszabályt, illetve az arányosítást. Tisztelettel és köszönettel.
SZÉP-kártyán hagyott pénzek: ezt bizony jól elbukják a munkáltatók
Cikk
Május 31-én lejárt a 2013-ban juttatott elektronikus Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás-utalványok felhasználásának határideje. Kérdés, hogy mi történik a fel nem használt pénzzel, illetve az utána megfizetett adóval és egészségügyi hozzájárulással?
Béren kívüli juttatás vagy költségtérítés
Kérdés
Tisztelt Adózóna Szakértő! Egyik dolgozónkat olyan munkakörben foglalkoztatjuk, melyben neki a városban kell közlekednie, naponta többször. A közlekedést tömegközlekedési eszközökkel oldja meg. A munkába és hazafele is tömegközlekedéssel jár. Előfordul, hogy a telephelyünkre történő megérkezés előtt már ügyet intéz a városban, illetve, hogy egy ügyintézést követően egyenesen hazamegy, nem jön már vissza a telephelyre. A közlekedéshez bérletszelvényt szeretnénk biztosítani. Kérdéseim a következők: Kinek a nevére szólhat a vásárlás számlája (lehet-e a dolgozó nevére szóló)? A bérelszámolásnál hogyan adózik, járulékozik ez a juttatás? (Lehet-e költségtérítésként adni? Ha igen, ehhez milyen dokumentáció szükséges?)
Jövedelemadó-törvény: itt vannak a részletek a változásról
Cikk
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslat szerint – ha elfogadják – jövőre 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértéke. Ez több ponton is érinti a szja törvény rendelkezéseit, nézzük; hogyan?
Buszbérlet áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni: Cégünk dolgozóinak buszbérletet biztosít a munkába járásukhoz. A bérleteket a cég nevére szóló számlával vásároljuk meg, és 100 százalékban a vállalkozás költsége. Tehát a dolgozók nem térítenek a bérlet árából semmit. Kérdésem az, hogy a számla áfaértéke levonásba helyezhető-e? Köszönettel!
Munkahelyi étkeztetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelõ irodaként a következõ kérdésre várom mielõbbi válaszukat. "XY" adóalany bejegyzett telephellyel rendelkezik egy budapesti irodaházban, mely nem saját tulajdonú. Dolgozóinak munkahelyi (üzemi) étkeztetést szeretne biztosítani az alábbi módon: "XY" adóalany a már bejegyzett telephelyén bõvíteni kívánja a bérelt helyiségek számát az étterem miatt. Az étterem üzemeltetését egy leányvállalatnak ("XY" adóalany 100 százalékban tulajdonos a leányban) kívánja átadni. Az étterem bejárata utcára nyílik, ezáltal bárki számára elérhetõ. "XY" adóalany 12 500 forint értékû, az étkezõhelyet üzemeltetõ leányvállalat által kibocsátott étkezési utalványt kíván adni dolgozóinak, melyet az adott telephelyen mûködõ étteremben lehetne felhasználni. Kérdésem: "XY" adóalany a fenti feltételrendszer szerint munkavállalói számára munkahelyi étkeztetésként nyújthatja-e kedvezményes adózással az utalványt 12 500 forintos értékhatárig? Fenti esetben teljesülnek-e az szja-törvény 71. § ba) bekezdésében leírtak? Válaszukat előre is köszönöm! Csávás Andrea
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
