Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 70. §-a értelmében az eltérő mértékű cafetéria kifizetésének feltétele egy szabályzat megléte. Amennyiben egy vállalkozás 2010-2015. között szabályzat nélkül, teljesítményalapúan (ami szintén szabálytalan) állapította meg a béren kívüli juttatás mértékét, milyen büntetésre számíthat egy ellenőrzés során? Kizárólag mulasztási bírsággal sújtható? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben: cégünk munkavállalói részére biztosít egy 30 000 forintos keretet a képernyő előtti munkavégzéshez szükség szemüveg térítésére. Milyen adóvonzata van, ha az egyik munkavállalónk túllépi ezt a megengedett keretet? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Italautomata regisztrációs díjával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Az Art. 22/D paragrafusának (1) bekezdése szerint az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles... (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 forint, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni. Ezek szerint kell a 30 ezer forintot megfizetni. De mi van abban az esetben, ha: 1.) az automata zsetonnal működik, s a zsetont külön lehet megvásárolni értékesítési ponton, 2.) az automata zsetonnal működik, s a zsetont a munkáltató a dolgozóknak grátisz adja, mint béren kívüli juttatást. 3.) az automata zsetonnal működik, s az üzemben tartó a vendégeinek adja a zsetonokat, mint repit. 4.) az 1-3. esetek kombinációja áll fenn? Ezekben az esetekben is meg kell fizetni a 30 ezer forintos díjat? Előre is köszönöm szíves válaszukat! Maradok tisztelettel, Kálmán Csaba
Részesítheti-e OKJ-s képzésben a munkáltató a gyeden lévő munkavállalóját, aki nem dolgozik az ellátás mellett? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Munkáltató úgynevezett workshopra küldené munkaviszonyban álló dolgozóját, melynek minden költségét (szállás, étkezés) vállalja, fizetve az étkezés után járó 16 százalékos szja-t és az ehót. Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagját ugyanilyen módon befizetné, az milyen pluszköltségekkel járna?
Tisztelt Szakértő! Cégünk külföldi tulajdonú multinacionális cég, a vezetést az anyacégtől kiküldött munkatársak végzik, így fontos, hogy a vállalatunknál dolgozó munkavállalók valamilyen szinten kommunikáljanak angolul, ezért a cégünknél angol nyelvtanfolyamot szeretnénk indítani. Kérdésem, hogy minden munkavállaló, például a termelésben dolgozó operátor részére is biztosíthatjuk ingyenesen ezt a tanfolyamot, vagy csak azon dolgozók számára, akiknek a nyelvhasználat benne van a munkaköri leírásukban? Véleményem szerint a munkáltató tevékenységéhez szüksége, de hogyan lehet ezt megítélni? Válaszát ezúton is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a munkavállalót, aki jelenleg otthon gyeden van (nem dolgozik az ellátás mellett) OKJ-s képzésben részesítheti-e a munkáltató? Ha igen, akkor az a könyvelésben elszámolható-e? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Az egyik kilépő munkavállalónk munkaviszonya 2015. 09. 30-ával megszűnt. A részére fizethető éves cafetériaösszeg 306 000 Ft. Idén 2015. 09. 30-ig összesen 219 000 Ft béren kívüli juttatásban részesült. Amely összeg 156 000 forint értékben Erzsébet-utalványt és helyi utazási bérletet, továbbá 63 000 forint összegben SZÉP-kártya feltöltést tartalmazott. A SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatások után 14 százalék ehokötelezettség keletkezik a 200 000 forintos keretösszeg erejéig. Mivel a dolgozó munkaviszonya 09. 30-án megszűnt, az szja-törvény 70. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a (4a) bekezdés b) pontja értelmében a kedvezményes juttatás keretösszegét is arányosan kell figyelembe venni, értelmezésem szerint. Így a kedvezményes keretösszegen felüli rész (jelen esetben: 200 000 Ft x 273/365 nap=149 589 Ft) lenne, viszont a munkavállaló részére kedvezményesen adott béren kívüli juttatás összege (SZÉP-kártyán felüli rész) 156 000 Ft volt. A különbség: 6 411 Ft. Az ehotörvény 3. § (4) és (6) bekezdése értelmében ezen különbözet után 27 százalék ehokötelezettség keletkezik, amelyet csökkenteni kell a már bevallott, és megfizetett 14 százalékos ehoval. Vagyis plusz 13 százalék ehofizetési kötelezettség keletkezik (jelen esetben 6411x1,19x0,13=992 Ft). A kérdésem az lenne, hogy jól értelmezem-e az szja- és az ehotörvény előírásait? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Budapesti lakos Budapesten dolgozik munkaviszonyban. Adható-e részére 10 darabos jegytömb munkába járásához alkalmanként, és ha igen, milyen adóteherrel? Válaszát előre is köszönöm!
Társaságunk szolgáltatásnyújtással foglalkozik. Sok esetben a megrendelő székhelyen kell megjelennie a munkavállalónknak napközben. Ilyenkor előfordul, hogy munkatársunk az utazáshoz a budapesti közösségi közlekedést veszi igénybe a székhelyünk és a megrendelő telephelye/székhelye között az utazásra. Elszámolhatjuk-e ebben az esetben a vonaljegyet, illetve terheli-e ezt a juttatást valami adóteher? (Társaságunk és a megrendelő székhelye/telephelye is Budapesten belül van.)
Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségüket, hogy hogyan kell elszámolni és könyvelni, ha a cég megvette a repülőjegyet a dolgozójának kiküldetés céljából, de a dolgozó megbetegedett, és nem tudott elmenni. Sajnos nem térítették vissza a repülőjegyet még részben sem.
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha egy cég ügyvezetőjének repülőjegyét a cég kifizeti, azonban az ügyvezető nem tudja bizonyítani, hogy üzleti út miatt került sor a repülőjegy megvásárlásra, akkor hogyan kell eljárnia a cégnek? 1. Taoalapot növelő tételként (nem vállalkozási célú költség) veszem számításba, így a repülőjegy árát taoként "leadózza" a cég? 2. Természetbeni juttatásként kell elszámolni a könyvekben, így a cégnek a repülőjegy bruttó értékének az 1,19-szerese után 16 % szja, valamint az ügyvezető jogállásától függően ehofizetési kötelezettsége keletkezik? 3. A cégnek mindkét pontban foglalt "terhek" után keletkezik fizetési kötelezettsége? Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni. Az szja-törvény 1. számú mellékletének 2.7, valamint a 9.3 pontja alapján az alkalmazottnak adható munkáltatói támogatás a számviteli törvény alapján személyi jellegű kifizetésnek minősül-e? A tao-törvény alapján a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak lehet-e tekinteni, és így csökkenthető-e a tao-alap? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Cégünk (kft.) albérleti hozzájárulást fizetne új dolgozójának. Az albérleti díj 45 ezer forint, melyből a cég 20 ezer forintot fizetne meg. A dolgozóknak azonosan nem tudnánk adni, hiszen a többi dolgozó saját lakásban lakik. Milyen lehetőségek vannak a juttatásra, és milyen járulékokat, azaz milyen közterheket kell ezután fizetnie a kft.-nek, esetleg a munkavállalónak? Válaszukat köszönöm: Jakus Tünde
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a válaszát. Kft. tagja, aki tagi jogviszonyban, személyesen munkát végez, 2012. 01. 06-án, 7 277 000 forint kölcsönt kapott a cégtől lakáshitelének visszafizetéséhez. A kölcsön után kamat is lett elszámolva. 2012. 03. 31-én a tagi jogviszony megszűnt. A tag 04. 01-től a mai napig folyamatosan munkaviszonyban látja el a tevékenységet. 2012. 04. 01-től a kölcsönt a kft. átminősítette alkalmazott részére adott munkáltatói kölcsönné. Jelenleg 2 millió forint a kölcsön (a többi visszafizetésre került). A kérdésem az, hogy az eddigiekben helyesen jártunk-e el? A fennálló 2 millió forint visszafizetésétől eltekinthet-e a kft.? Ha igen, jelent-e ez valamilyen fizetési kötelezettséget mind a kft., mind az alkalmazott számára? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: P. Mária
Winkler Róbert
nyugdíjszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték