427 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére
Helyi bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyi bérlet általános ügyintézésre (NAV, posta, bank stb.), vevő-szállító felkereséséhez adómentesen adható-e kft. ügyvezetőjének? Segítségét köszönöm. Ildi
Telefon magáncélú használata
Kérdés
A telefon vélelmezett magáncélú használatának (20 százalék) díja után fizetendő adók alapja számításának helyességéhez kérném segítségüket. A telefonszámla bruttó összegéből levonva a számla áfaösszegének 70 százalékát, megkapjuk a 20 százalék természetbeni juttatásként adózó, illetve a telefonköltségként elszámolható összeget. Kérdésem az lenne, hogy az szja-törvény szerint az 1,19 szorzóval történő felszorzás alapja a számla bruttó, áfát tartalmazó összegének a 20 százaléka? Köszönettel: Kovács Zsuzsa
Üzemanyag-megtakarítás adminisztrációja
Kérdés
A kft. a kamionsofőröknek a munkabéren felül üzemanyag-megtakarítás címén fizet ki adómentes jövedelmet (havi 100 ezer forintot meg nem haladó összegben). Ennek kiszámításához elegendő-e az alábbi számítás: a kft.-nek 40 kamionja és 40 sofőrje van, és egy olyan rendszerprogramja, amely a tachográfról olvassa be az adatokat (megtett összes, megrakodott, üres kilométer, fogyasztás), viszont a program csak egy üzemanyagárral tud dolgozni. A kft.-nek saját üzemanyag-tankoló állomása van. A sofőrök elsősorban innen tankolnak, de amennyiben szükséges, útközben benzinkútnál is történik tankolás. A megtett utat nem lehet szétválasztani, hogy melyik üzemanyag fogyasztásából valósította meg a sofőr. Lehetséges-e, hogy az üzemanyag-megtakarítást előző havi átlagos bruttó beszerzési árral számolja a kft. a tényleges fogyasztásra vetítve, a másik adatnál is a saját előző havi átlagos beszerzési árral számolna, nem pedig a NAV által megadott árral (ami sokkal magasabb, mint a kft. átlagos beszerzési ára), viszont a NAV-norma szerinti fogyasztással, a megfelelő szorzókkal felszorozva (például megrakodva megtett kilométer)? Amennyiben a fentiek nem elegendők, akkor mit kell tartalmaznia az elfogadható adminisztrációnak? (Bruttó áfás árral kell-e számolnunk?)
Erzsébet-utalvány több munkáltatótól egy munkavállalónak
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az szja-törvényben a SZÉP-kártyánál a törvényben egyértelműen olvasható, hogy a munkavállaló kedvezményesen csak 450 000 forint értékben kaphat juttatást (több juttatótól származóan). Azonban az Erzsébet-utalványra ilyen feltételt nem találtam a törvényben. Abban az esetben, ha egy munkavállaló két kapcsolt vállalkozásban dolgozik 4-4 órában, akkor mind a két munkáltatótól megkaphatja kedvezményesen (tehát 35,7 százalékos adóteherrel) az Erzsébet-utalványt havi 8 000 forint értékben? Azaz havonta kétszer 8 000 forint Erzsébet-utalványt? Feltételezve, hogy betartják az éves 200 000 forintos és 450 000 forintos keretszabályt, illetve az arányosítást. Tisztelettel és köszönettel.
SZÉP-kártyán hagyott pénzek: ezt bizony jól elbukják a munkáltatók
Cikk
Május 31-én lejárt a 2013-ban juttatott elektronikus Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás-utalványok felhasználásának határideje. Kérdés, hogy mi történik a fel nem használt pénzzel, illetve az utána megfizetett adóval és egészségügyi hozzájárulással?
Béren kívüli juttatás vagy költségtérítés
Kérdés
Tisztelt Adózóna Szakértő! Egyik dolgozónkat olyan munkakörben foglalkoztatjuk, melyben neki a városban kell közlekednie, naponta többször. A közlekedést tömegközlekedési eszközökkel oldja meg. A munkába és hazafele is tömegközlekedéssel jár. Előfordul, hogy a telephelyünkre történő megérkezés előtt már ügyet intéz a városban, illetve, hogy egy ügyintézést követően egyenesen hazamegy, nem jön már vissza a telephelyre. A közlekedéshez bérletszelvényt szeretnénk biztosítani. Kérdéseim a következők: Kinek a nevére szólhat a vásárlás számlája (lehet-e a dolgozó nevére szóló)? A bérelszámolásnál hogyan adózik, járulékozik ez a juttatás? (Lehet-e költségtérítésként adni? Ha igen, ehhez milyen dokumentáció szükséges?)
Jövedelemadó-törvény: itt vannak a részletek a változásról
Cikk
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslat szerint – ha elfogadják – jövőre 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértéke. Ez több ponton is érinti a szja törvény rendelkezéseit, nézzük; hogyan?
Buszbérlet áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni: Cégünk dolgozóinak buszbérletet biztosít a munkába járásukhoz. A bérleteket a cég nevére szóló számlával vásároljuk meg, és 100 százalékban a vállalkozás költsége. Tehát a dolgozók nem térítenek a bérlet árából semmit. Kérdésem az, hogy a számla áfaértéke levonásba helyezhető-e? Köszönettel!
Munkahelyi étkeztetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelõ irodaként a következõ kérdésre várom mielõbbi válaszukat. "XY" adóalany bejegyzett telephellyel rendelkezik egy budapesti irodaházban, mely nem saját tulajdonú. Dolgozóinak munkahelyi (üzemi) étkeztetést szeretne biztosítani az alábbi módon: "XY" adóalany a már bejegyzett telephelyén bõvíteni kívánja a bérelt helyiségek számát az étterem miatt. Az étterem üzemeltetését egy leányvállalatnak ("XY" adóalany 100 százalékban tulajdonos a leányban) kívánja átadni. Az étterem bejárata utcára nyílik, ezáltal bárki számára elérhetõ. "XY" adóalany 12 500 forint értékû, az étkezõhelyet üzemeltetõ leányvállalat által kibocsátott étkezési utalványt kíván adni dolgozóinak, melyet az adott telephelyen mûködõ étteremben lehetne felhasználni. Kérdésem: "XY" adóalany a fenti feltételrendszer szerint munkavállalói számára munkahelyi étkeztetésként nyújthatja-e kedvezményes adózással az utalványt 12 500 forintos értékhatárig? Fenti esetben teljesülnek-e az szja-törvény 71. § ba) bekezdésében leírtak? Válaszukat előre is köszönöm! Csávás Andrea
Béren kívüli juttatás adózása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyik cégnél béren kívüli juttatásként, 76 067 forint önkéntes nyugdíjpénztári befizetést illetve 14 000 forint Erzsébet-utalványt kap a dolgozó (rendes munkavállaló), ez összesen 90 067 forint. Ezzel 04.12-ére elérte a 200 ezer forintos kedvezményes adózású korlátot. Hogyan kellett volna a március havi bevallást/számítást elkészíteni? (Természetesen figyelembe lett véve a minimálbér 50 százaléka, illetve az Erzsébet-utalvány 8 000 forintos kedvezményes adózása.) Köszönettel.
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Hivatkozással a "Kaphat-e cafetéria juttatást az ügyvezető?" 2015. 04. 11-én megjelent cikkére a kérdésem a következő: A cikkben felsorolt béren kívüli juttatásokon kívül adható-e a társaság személyesen közreműködő tagja részére kedvezményes béren kívüli juttatásként az szja tv. 71. § (3) bekezdése alapján önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás is? (Természetesen havi szinten a minimálbér 50, illetve 30 százalékáig.) Válaszát köszönöm!
Munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás
Kérdés
Mi minősül munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatásnak a béren kívüli juttatások tekintetében? Az adott munkahelyen kell hogy üzemeljen konyha is, vagy elgendő, ha a dolgozók részére más konyháról ételhordóban szállítják ki a melegételt? Az utóbbi esetben történő étkeztetés megfelel-e az 12 500 forint értékhatárú kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak?
Kulturális szolgáltatás igénybevétele
Kérdés
Ügyfelem, egy zrt. vezetője a vezérigazgatói tisztséget ingyenes megbízási jogviszony keretében látja el. Adható-e neki 50 000 forintig adható kulturális belépőjegy? Köszönöm, CSK
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségét kérni: 1. Megbízási díjas és választott tisztségviselő, aki nem társas vállalkozó, illetve társas vállalkozásnak nem személyesen közreműködő tagja, béren kívüli juttatás (cafetéria) részére adható-e? 2. Az Szja tv. 70. §-a szerint a nyugdíjban részesülő magánszemély, aki a nyugdíjazást megelőzően a munkáltatónál dolgozott, milyen jogcímen kaphat béren kívüli juttatást? Célunk az, hogy a nyugdíjas munkavállalónak ezáltal ne keletkezzen adóköteles jövedelme. Segítségét előre is köszönöm!
Képzés, béren kívüli juttatás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2015.03.05-én feltett kérdésemre, 2015.03.13-án választ kaptam Öntől, köszönöm. De a válasszal kapcsolatban még további értelmezést kérnék: Mert pont azt nem tudtam meg, hogy mitől függ, hogy hallgatói jogviszony-e? Tudom, hogy akkor iskolarendszerű a képzés, ha hallgatói jogviszony van. Tehát, ha például azért nem kapott diákigazolványt, mert nem kért (csak levelezőit kapott volna), akkor már egyből nem iskolarendszerű? Ezt hogyan lehet bizonyítani, ha valaki megkérdezi? Nyilatkozzon a dolgozó, hogy neki nincs diákigazolványa?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
