465 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk havonta, rendszeresen béren kívüli juttatásban is részesíti munkavállalóit. A cafetéria éves keretösszege 180 ezer forint, ezen felül a havi BKV-bérletet is téríti. Így augusztusban a 200 ezer forintos keretösszeget túlléptük, ami alapján kedvezményesen az 1,19-szeres adóalap után 16 % szja + 14 %-os ehofizetési kötelezettségünk keletkezett. A többlet után most 27 %-os ehofizetési kötelezettségünk van. A kérdésem az lenne, hogy ezt az ehót a 1508A-as bevallás 15. sorában kell szerepeltetni? Az általunk használt bérprogram ugyanis az 1508M-es lapok alapján a 1508A-02-02 bevallás 112-es sorban szerepelteti. A kitöltési útmutató szerint azonban hibásan tünteti fel a 112-es sorban. Válaszát előre is köszönöm!

Cikk

Előző cikkünkben ismertettük az iskolarendszerű képzésben részesülő munkavállalóknak juttatott munkáltatói támogatásra vonatkozó, 2015-ben bevezetett, hatályos adózási szabályokat. Kevesebbeket érinthet ugyan, de fontos tudni, hogy a korábban bemutatottól eltérő szabályok vonatkoznak azokra, akik 2010. január 1-je előtt kezdték meg a tanulmányaikat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. csapatépítő tréningre Szlovéniába vinné dolgozóit (5 főt) vadvízi evezésre. Kérdésem a következő: mire figyeljünk a számlák befogadásánál? Jól értelmezem, hogy a szálláson kívül az étkezés és maga a túra költségei 16 százalékos szja- és 27 százalékos ehoterhet viselnek (1,19-es alapon)? Az elszámolásnál, a bizonylatok befogadásánál mire figyeljünk? Kell-e ebben az esetben a külföldi tartózkodás alatt a dolgozónak számfejteni valamilyen juttatást? Járható-e az az út, hogy megfelelően dokumentálva ezt az utazást, külföldi kiküldetésnek számoljuk el? Ebben az esetben kötelező a kiküldetési díj számfejtése? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság belső szabályozása alapján munkaruhát biztosít bizonyos munkakörökben, ennek tisztításához milyen adózási feltételekkel nyújthat mosószert? Köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy nemzetközi vállalat és a telefonköltségekkel kapcsolatos adminisztráció, valamint költség-takarékossági szempontból a következő megoldásban gondolkodunk (csak olyan dolgozók érintettek, akiknek jár a pozícióhoz céges telefon): – a dolgozók a továbbiakban nem kapnának céges telefont, hanem saját telefonkészüléket használnának, cserében a cég havi fix összeget fizetne nekik, ellentételezve a saját telefon üzleti célra való használatát, – a dolgozó a céges hívásokat is saját telefon-előfizetésének a terhére intézné, cserében a cég szintén fizetne ellentételezést (vagy egy fix összeget havonta, vagy a tényleges hívások ellenértékét). Az üzleti célú telefonköltség a dolgozó saját nevére szóló telefonszámlájában jelenne meg. A kérdés az, hogyan lehet így az üzleti célü telefonköltséget a dolgozó részére megtéríteni a jelenlegi szabályok szerint? Költségelszámolással való kifizetéshez hiányzik a cég nevére szóló számla, van mégis valami mód, hogy ezt alkalmazzuk? Ha igen, hogyan, mire kell figyelni, hogy minden jogszabályt betartsunk? Tao, szja és eho szempontjából hogyan kezelendő (elismert költség problémája, alátámasztás)? Megoldás-e a bérszámfejtésen keresztül, mint bruttó bért kifizetni? Itt mire kell figyelni (bizonylatolás, munkaszerződés-módosítás stb.), hogy minden jogszabályt betartsunk? Esetleg más javaslat a probléma megoldására? Kérem térjenek ki külön az adózással kapcsolatos kérdésekre is! Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk felszámolási eljárások bonyolitásával foglalkozik. Ennek során a felszámoló biztosok egy része munkaviszonyban, másik része megbízási szerződéssel dolgozik. A felszámoló biztosoknak éves kötelező továbbképzésen kell résztvenniük (egynapos képzés), melynek díja 20 ezer forint/fő. Cégünk átvállalná ezt a fizetendő díjat. Kérdésünk: az átvállalt díj miatt milyen adófizetési kötelezettsége lenne cégünknek a saját dolgozókkal, és milyen a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakkal kapcsolatban? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás kedvezményt nyújtó kártya értékesítésével foglalkozik. Amennyiben vállalkozásoknak értékesít, hogy a dolgozóiknak odaadják használatra, akkor el lehet számolni költségként (mint termék) adómentesen? Valamint a dolgozóknak átadáskor van adófizetési kötelezettségük, vagy esetleg át lehet adni egy forintért a kártyát? Köszönettel.

Kérdés

Jól értelmezem-e a "Mégsem lesz adómentes ez a munkáltatói juttatás" című cikküket, hogy, ha a cég munka-egészségügyi orvosa indokoltnak tartja a mozgáskorlátozottság, illetve látásromlás stb. esetén a rehabilitációs kezelést – például 2-3 hetes hévízi kúrát, rendszeres gyógytornát vagy látást javító műtétet, illetve szemüveg, gyógyászati segédeszköz (például cipő) beszerzését, akkor azt a cég működésével összefüggőként, költségként lehet elszámolni egyéb terhek nélkül?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. Minden kilépő papírt aláírt mindkét fél, elszámoltak egymással, szabadságmegváltás is kifizetésre került. Most a volt dolgozó utólagosan kéri visszamenőleg a munkába járással kapcsolatos költségeinek megtérítését (bérlet, annak 86 százaléka) a kormányrendeletre hivatkozva, mivel a lakcíme közigazgatási területen kívülre esik. Belépéskor nem volt ilyen nyilatkozata, hogy honnan jár be, nem igényelte a költségtérítést, nem adta le a bérleteket. Mivel ezt kormányrendelet szabályozza, most utólag kilépés után érvényesítheti ezt? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Adható-e béren kívüli juttatás (internet-hozzájárulás) vagy egyes meghatározott juttatás a céggel munkaviszonyban álló, jelenleg gyeden lévő kismamának?

Kérdés

Egy kft. tulajdonában lévő lakásban száll meg az ügyvezető – aki EU-s állampolgár – magyarországi tartózkodása idején. A lakásba mosógépet is vett a kft. A kérdésem, hogy milyen közteher-fizetési kötelezettség merül fel a lakás, illetve a mosógép használata után?

Kérdés

Ügyfélkapcsolati munkakörben dolgozó munkavállalók a feladatuk ellátásához BKK-bérletet kapnak, melyhez a bérletet minden esetben a munkavállalók vásárolják meg a társaság nevére szóló számlával. Belső szabályzat írja elő, hogy az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére a feladat ellátásához BKK-bérletet biztosít a munkáltató. A szabályzat alapján a munkavállaló minden nap végén leadja a bérletet, másnap reggel pedig felveszi. A bérlet alkalmazásával jelentős taxi, cégautó, parkolási költség kerül megtakarításra. Kérdéseink: 1. Tekintettel arra, hogy a bérletet csak munkaidőben tudják használni a munkavállalók, tekinthető-e ez utazási költségtérítésnek, az igénybe vett szolgáltatások között könyvelve? 2. Kapcsolódik-e bármilyen adó- vagy járulékfizetés a bérlet biztosításához, felmerül-e a partner részéről a bérlet, mint béren kívüli juttatás? 3. A bérletek áfatartalma levonásba helyezhető-e, mint a tevékenység ellátása során felmerült utazási költség? 4. Szükséges-e bármilyen napi nyilvántartást vezetni a bérletek nap eleji felvételéről, illetve nap végi leadásáról, vagy elég, ha a szabályzatban ez rögzítésre kerül, és hó végén adják vissza a bérletet? 5. Változik-e a fenti 1-4. kérdések megítélése, ha a társaság veszi meg közvetlenül a BKK-bérleteket? 6. Feltétele-e az adómentes elszámolásnak a bérletek napi leadása és felvétele, vagy abban az esetben, ha a munkavállalók nem adják le a bérletet csak hó végén (lejáratkor), akkor az már adóköteles juttatásnak minősül?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Licencdíj adózása

Szipszer Tamás

adószakértő

Ingatlan bérleti díjának helyes számlázása

Szipszer Tamás

adószakértő

Pékség kisvállalkozói kedvezmény

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink