453 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Adható-e béren kívüli juttatás (internet-hozzájárulás) vagy egyes meghatározott juttatás a céggel munkaviszonyban álló, jelenleg gyeden lévő kismamának?
Ügyvezető számára biztosított lakás
Kérdés
Egy kft. tulajdonában lévő lakásban száll meg az ügyvezető – aki EU-s állampolgár – magyarországi tartózkodása idején. A lakásba mosógépet is vett a kft. A kérdésem, hogy milyen közteher-fizetési kötelezettség merül fel a lakás, illetve a mosógép használata után?
BKK-bérlet
Kérdés
Ügyfélkapcsolati munkakörben dolgozó munkavállalók a feladatuk ellátásához BKK-bérletet kapnak, melyhez a bérletet minden esetben a munkavállalók vásárolják meg a társaság nevére szóló számlával. Belső szabályzat írja elő, hogy az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére a feladat ellátásához BKK-bérletet biztosít a munkáltató. A szabályzat alapján a munkavállaló minden nap végén leadja a bérletet, másnap reggel pedig felveszi. A bérlet alkalmazásával jelentős taxi, cégautó, parkolási költség kerül megtakarításra. Kérdéseink: 1. Tekintettel arra, hogy a bérletet csak munkaidőben tudják használni a munkavállalók, tekinthető-e ez utazási költségtérítésnek, az igénybe vett szolgáltatások között könyvelve? 2. Kapcsolódik-e bármilyen adó- vagy járulékfizetés a bérlet biztosításához, felmerül-e a partner részéről a bérlet, mint béren kívüli juttatás? 3. A bérletek áfatartalma levonásba helyezhető-e, mint a tevékenység ellátása során felmerült utazási költség? 4. Szükséges-e bármilyen napi nyilvántartást vezetni a bérletek nap eleji felvételéről, illetve nap végi leadásáról, vagy elég, ha a szabályzatban ez rögzítésre kerül, és hó végén adják vissza a bérletet? 5. Változik-e a fenti 1-4. kérdések megítélése, ha a társaság veszi meg közvetlenül a BKK-bérleteket? 6. Feltétele-e az adómentes elszámolásnak a bérletek napi leadása és felvétele, vagy abban az esetben, ha a munkavállalók nem adják le a bérletet csak hó végén (lejáratkor), akkor az már adóköteles juttatásnak minősül?
Gépjárművezetők belföldi napidíja
Kérdés
A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) kormányrendeletben szabályozott napidíj a munkáltató által elrendelt bármely – 6 órát meghaladó távolléttel járó –hivatalos (munkavégzésre, kötelező oktatásra, továbbképzésre stb. irányuló) belföldi kiküldetés esetén jár, értéke 500 forint/nap költségátalány. Fenti juttatás adózási elszámolásával kapcsolatban kérem a segítségüket. Ez munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül-e vagy adómentes kifizetésnek? Gépjármű ezetőink rendszeresen 6 órát meghaladóan vannak távol a telephelytől, és ezt a térítést is szeretnénk adni nekik.Ha nem költségtérítés, akkor a napi 500 forint nettó összeg bruttósítandó?
Gyeden lévő munkavállaló cafetéria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy gyeden lévő munkavállalója az alábbi problémával fordult a munkáltatójához. Cégünknél minden dolgozó kap béren kívüli juttatást, amelyet a cég cafetéria-szabályzata rögzít, az említett munkavállalónk is aláírta. A várandósságra vonatkozóan a cég cafetéria-szabályzata a következőképpen szól: „várandósság esetén az utolsó munkába töltött napot követő 30 napig, vagy a szülés napjáig jogosult a kismama a cafetéria-juttatásokra. Amennyiben ezen dátumok egy adott hónap 15. napját követő napra esnek, akkor az adott hónapban a teljes havi keretre jogosult a kismama, amennyiben adott hónap 15., vagy azt megelőző napjára, akkor az adott hónapra nem jogosult a kismama cafetéria-juttatásokra. A szabályzatban előírtak alapján a munkáltató béren kívüli juttatásban részesítette a munkavállalót, az őt megillető időszakra. Dolgozónk azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy álláspontja szerint a munkáltatója – azzal, hogy a szülési szabadság időtartamára nem részesítette cafetéria-juttatásban – megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét az anyaságával összefüggésben. Álláspontja szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 127. paragrafusának (5) bekezdése kimondja, hogy a szülési szabadság tartamát munkában töltött időnek kell tekinteni, így jár részére a béren kívüli juttatás. Valóban igaza van a munkavállalónknak? Köszönöm hozzáértő válaszát.
Egyes meghatározott juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem válaszoljon a második alkérdésemre is, miszerint megfelel-e a juttatás feltételeinek, ha a juttatás mértéke a csoport teljesítménye alapján kerül meghatározásra. A juttatásban részesülők köre viszont nem a teljesítményük alapján kerül meghatározásra. Köszönöm: Pap Ernő Eredeti kérdésem így hangzott: "Az szja-törvény 70. § (1a) bekezdés aa), illetőleg ba) pontjai alá tartozó egyes meghatározott juttatás kritériumának megfelel-e az a juttatási forma, amelyben a juttatásban részesülők körét nem a juttatottak teljesítménye határozza meg, de a juttatás mértéke a csoport teljesítményének függvényében kerül meghatározásra?"
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Előzőleg feltett kérdésemre nem kaptam kielégítő választ. A kérdésem nem arra irányult, hogy kötelező-e adni vagy sem a béren kívüli juttatást, hanem, hogy ha szeretnék adni, azt megtehetem-e úgy, hogy tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak juttatok, vagy itt is érvényesülnie kell a 70. § előírásának, hogy, ha adok, akkor vagy valamennyi munkavállaló vagy egy csoportja részére kell adnom. Köszönöm: Pap Ernő Korábbi kérdésem ez volt: "Az szja-törvény 71. §-ára is vonatkozik-e, hogy valamennyi munkavállalónak, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalók egy csoportjára azonos feltételekkel kell juttatni, vagy béren kívüli juttatást juttathatok tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak a keretösszeg erejéig?"
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az szja-törvény 71. §-a alá tartozó béren kívüli juttatásokra vonatkozik-e, hogy minden munkavállalónak azonos feltételekkel lehet csak adni? Én ezt csak az egyes meghatározott juttatásoknál olvasom ki a törvény szövegéből, de több helyütt arról tájékoztattak, hogy ez nem így van. Szükséges cafetéria-szabályzatot készíteni, és mindenkinek a meghatározott keretösszegig adni béren kívüli juttatást? Vagy lehet az, hogy egy több munkavállalót is foglalkoztató vállalkozás csak egy munkavállalójának ad kedvezményes adózással például önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást havi 8500 forint összegben? Köszönettel.
Egyes meghatározott juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 70. § (1a) bekezdés aa), illetőleg ba) pontjai alá tartozó egyes meghatározott juttatás kritériumának megfelel-e az a juttatási forma, amelyben a juttatásban részesülők körét nem a juttatottak teljesítménye határozza meg, de a juttatás mértéke a csoport teljesítményének függvényében kerül meghatározásra? Válaszát megköszönöm. Pap Ernő
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 71. §-ára is vonatkozik-e, hogy valamennyi munkavállalónak, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalók egy csoportjára azonos feltételekkel kell juttatni, vagy béren kívüli juttatást juttathatok tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak a keretösszeg erejéig? Válaszukat köszönöm, Pap Ernő
Erzsébet-utalvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk részmunkaidőben dolgozik nálunk, s a cafetéria-szabályzatban foglaltak szerint 8000 forint /hó Erzsébet-utalványt kap. A főállásában eddig nem volt étkezési utalvány, de most ők is adnának havi 6000 forint Erzsébet-utalványt. Kérdésem: a havi 8000 forint/hó dolgozónként értendő, és ebben az esetben nyilatkoztatni kell, vagy munkáltatónként kell értelmezni, s akkor mindkét helyen a kedvezményes adózású utalványt kaphatja? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Helyi bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyi bérlet általános ügyintézésre (NAV, posta, bank stb.), vevő-szállító felkereséséhez adómentesen adható-e kft. ügyvezetőjének? Segítségét köszönöm. Ildi
Telefon magáncélú használata
Kérdés
A telefon vélelmezett magáncélú használatának (20 százalék) díja után fizetendő adók alapja számításának helyességéhez kérném segítségüket. A telefonszámla bruttó összegéből levonva a számla áfaösszegének 70 százalékát, megkapjuk a 20 százalék természetbeni juttatásként adózó, illetve a telefonköltségként elszámolható összeget. Kérdésem az lenne, hogy az szja-törvény szerint az 1,19 szorzóval történő felszorzás alapja a számla bruttó, áfát tartalmazó összegének a 20 százaléka? Köszönettel: Kovács Zsuzsa
Üzemanyag-megtakarítás adminisztrációja
Kérdés
A kft. a kamionsofőröknek a munkabéren felül üzemanyag-megtakarítás címén fizet ki adómentes jövedelmet (havi 100 ezer forintot meg nem haladó összegben). Ennek kiszámításához elegendő-e az alábbi számítás: a kft.-nek 40 kamionja és 40 sofőrje van, és egy olyan rendszerprogramja, amely a tachográfról olvassa be az adatokat (megtett összes, megrakodott, üres kilométer, fogyasztás), viszont a program csak egy üzemanyagárral tud dolgozni. A kft.-nek saját üzemanyag-tankoló állomása van. A sofőrök elsősorban innen tankolnak, de amennyiben szükséges, útközben benzinkútnál is történik tankolás. A megtett utat nem lehet szétválasztani, hogy melyik üzemanyag fogyasztásából valósította meg a sofőr. Lehetséges-e, hogy az üzemanyag-megtakarítást előző havi átlagos bruttó beszerzési árral számolja a kft. a tényleges fogyasztásra vetítve, a másik adatnál is a saját előző havi átlagos beszerzési árral számolna, nem pedig a NAV által megadott árral (ami sokkal magasabb, mint a kft. átlagos beszerzési ára), viszont a NAV-norma szerinti fogyasztással, a megfelelő szorzókkal felszorozva (például megrakodva megtett kilométer)? Amennyiben a fentiek nem elegendők, akkor mit kell tartalmaznia az elfogadható adminisztrációnak? (Bruttó áfás árral kell-e számolnunk?)
Erzsébet-utalvány több munkáltatótól egy munkavállalónak
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az szja-törvényben a SZÉP-kártyánál a törvényben egyértelműen olvasható, hogy a munkavállaló kedvezményesen csak 450 000 forint értékben kaphat juttatást (több juttatótól származóan). Azonban az Erzsébet-utalványra ilyen feltételt nem találtam a törvényben. Abban az esetben, ha egy munkavállaló két kapcsolt vállalkozásban dolgozik 4-4 órában, akkor mind a két munkáltatótól megkaphatja kedvezményesen (tehát 35,7 százalékos adóteherrel) az Erzsébet-utalványt havi 8 000 forint értékben? Azaz havonta kétszer 8 000 forint Erzsébet-utalványt? Feltételezve, hogy betartják az éves 200 000 forintos és 450 000 forintos keretszabályt, illetve az arányosítást. Tisztelettel és köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
