427 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére
Iskolarendszerű képzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló iskolarendszerű képzésének tandíját 50 százalékban a munkáltató átvállalja. Ez a költségtérítés a tanulmányi szerződés, és a dolgozó által az iskolának történt utalásról szóló igazolás alapján elszámolható? Vagy a munkáltató nevére szóló számla szükséges? Válaszát előre is köszönöm!
Képzés, béren kívüli juttatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ügyvédi irodában, az alkalmazott egyetemi (jogász) költségeit az ügyvédi iroda átvállalja. A számla alapján ez felsőoktatási képzés. Az alkalmazott a képzést levelező tagozaton végzi, ahol csak a vizsgákon kell megjelennie, illetve szombatonként oktatás is van. A fentiek alapján a kérdésem az, hogy ez az oktatás iskolarendszerű képzés és íly módon béren kívüli juttatásnak minősül-e, vagy nem iskolarendszerű képzés?
Telefonszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás több dolgozónak is a telefonszámláját úgy fizeti, hogy a dolgozó neve szerepel a számlán, mint vevő, de a cég, mint számlafizető van jelen. Természetesen a cég is egyenlíti ki ezeket a számlákat. Kérdésem lenne, hogy ez esetben mi a járulékalap? A teljes számlaösszeg vagy csak a 20 százaléka (az utóbbit mondták a NAV tájékoztatási osztályán)? Válaszát köszönve, tisztelettel: Gubányiné Szalai Katalin
Telefonköltséghez hozzájárulás
Kérdés
A munkáltató a dolgozónak havonta ad 5000 forintot, hogy a saját telefonját a munkája ellátásához használja. Ez milyen juttatásnak számít, milyen, és mennyi adót kell utána fizetni?
Rekreáció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A dolgozók egészségi állapotának megőrzése céljából egyik általam könyvelt kft. rekreációs eszközöket szeretne vásrolni, többek között kajakot, kondigépet, stb. Hogyan tudom elszámolni ezeket a költségeket a könyveiben, és milyen adóterhek terhelik ezzel kapcsolatban a kft.-t?
Elveszett BKV-bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Intézményünk egyik munkavállalója elveszítette a 2014.12. havi bérletszelvényét, melynek árát béren kívüli juttatás formájában még annak a hónapnak az elején megtérítettünk számára. A kifizetéshez leadta a számlát, mely mögé lemásoltuk a bérletszelvényt (mondván, hogy majd annak lejárata után leadja az eredeti példányt). A már mások által feltett kérdések között próbáltam választ találni arra, hogy ilyen esetben mi a munkáltató és a dolgozó teendője, de sajnos nem találtam. Ezért kérdezném, hogy mikor járok el helyesen? Visszafizettessem a kollégával a részére kifizetett összeget, és a járulékokat is ennek megfelelően számoljam majd el, vagy elég egy jegyzőkönyvet felvenni róla, és a kiadási pénztárbizonylat mellé csatolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Andrea
Béren kívüli juttatások – munkába járás és kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. kormányrendeletben szabályozott munkába járásra (hazautazás, saját gépjármű használat 9 Ft/km díjjal számolva, stb.) a munkáltató által megfizetett költségek beleszámítanak a béren kívüli juttatások éves 200 000 forintos keretébe? Vagy mivel adómentesek, attól függetlenül kell kezelni az említett juttatásokat, és csak a törvényben meghatározott havi fizethető díjat (2014-ben 32 500 forint) kell figyelembe venni? Ez a havi díj a helyközi bérletek árát és a hazautazás költségét jelenti, vagy a 9 Ft/km gépjármű-használat is ebben a keretben fizethető ki? Válaszát köszönöm.
Iskolarendszerű képzés, mint béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015-ben az iskolarendszerű képzés munkáltató által megfizetett díja továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül a minimálbér 2,5-szeresének 35,7 százalékos adózásával? Illetve, ha átlépjük ezt a 262 500 forintos határt, akkor a teljes összegre kell emelt adót fizetni, vagy csak a különbözetre? Köszönöm válaszát.
BKV-bérlet járulékának kiszámítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégem 2015-re béren kívüli juttatásként egyedül az éves BKV-bérletet adja. (Nem minden dolgozó kapja.) Kérdésem, hogy a járulék számításánál a bérlet nettó értékét vegyem alapul, és azt szorozzam 1,19-cel és tovább a járulékok mértékével, vagy a bruttó értéket? Köszönöm válaszát.
Helyi utazási bérlet elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató egyes munkavállalók helyi utazási bérletét megtéríti béren kívüli juttatás keretében. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató részére szóló számlát nem kért, de az utazási bérletet leadja, milyen módon számolható el a térítés? Köszönettel.
Munkáltatói adomány III.
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm korábbi válaszát! Pontosítom a korábbi kérdésemet: Munkáltatói adományozási szándékról van szó. Az után érdeklődnék, hogy ezt megteheti-e a munkáltató csak kettő munkavállalója részére? (Mindketten ugyannak az önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagjai. A többi munkavállalónak is van önkéntes nyugdíjpénztári tagsága, de más-más pénztárnál.) A munkáltató - jelenleg - nem juttat béren kívüli juttatást egy munkavállalónak sem. Az adomány 500 ezer forintot meg nem haladó része "béren kívüli juttatásnak" minősül? Akkor - ha nem tévedek - azt minden munkavállalóra ki kell terjeszteni, azaz minden munkavállalónak kell kapnia béren kívüli juttatást. Röviden: lehetséges-e, hogy az összes munkavállaló (5 fő) közül csak 2 fő önkéntes nyugdíjpénztára kapjon önkéntes nyugdíjpénztári adományt, a többiek pedig semminemű béren kívüli juttatásban nem részesülnek? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Cafetéria-juttatás igénybevétele 2015-ben
Kérdés
Ha a munkáltató 2015-ben a cafetéria -uttatás havi keretösszegét nettó 15 000 forintban határozza meg, akkor azt a cég minden munkavállalójának kötelezően igénybe kell vennie? Vagy választhatja a munkavállaló azt is, hogy nem kéri a juttatást? Ha van olyan munkavállaló, aki részmunkaidőben, és van olyan, aki külföldről távmunkában dolgozik, azokra a munkavállalókra is kötelező érvényűen vonatkozik a cafetéria-juttatás igénybevétele?
2015. évi önkéntes nyugdíjpénztár
Kérdés
2015. évben a béren kívüli juttatások együttes összegének 200 ezer forintos éves keretösszegébe mi tartozik bele? Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés összege is beletartozik?
Csapás az öngondoskodásra: vége az önkéntes pénztári hozzájárulásnak?
Cikk
A béren kívüli juttatásokra vonatkozó 2015-ben hatályba lépő adószabályok alaposan megkurtítják a munkáltatók mozgásterét, emellett hátrányosan érintik a szolgáltató szféra egyes szereplőit is. A már eddig is csak matematikai képletekkel leírható feltételrendszerbe illesztett új korlátozások csaknem minden juttatási formát érintő megszorítással fenyegetnek. A legnagyobb érvágás várhatóan az önkéntes kölcsönös pénztárba történő munkáltatói hozzájárulásokat sújtja. Még van néhány hét az idei évből, érdemes kihasználni a jelenlegi szabályokat.
Jövő évi BKV- vagy helyi bérlet adózása, elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "Mikor vegyem meg a jövő évi BKV vagy helyi bérletet?" címmel olvastam az interneten egy iránymutatást, ami még 2009-2011. évi adózás szempontjából közelítette meg a kérdésemet, bár most már a 2015. évi bérletek megvásárlása az aktuális. Próbáltam az interneten különböző honlapokon utánanézni, valamint szakmabeli ismerőseimet is kérdeztem, de leginkább összezavarodtam, minthogy megerősítést nyertem volna. Kérdésem a 2015. évi BKV-bérletek megvásárlásakor keletkező adóterhek és a bérlet árának elszámolásához kapcsolódik. Véleményem szerint a 2014-ben (vagy általánosságban fogalmazva a tárgyévben) megvásárolt bérletek adózási szempontból a tárgyévet (2014-et) terhelik, a bérletek ára, mint személyi jellegű költség azonban időbeli elhatárolásként már a következő évet (időszakot). Így, ha 2015-ben a dolgozóinknak szeretnénk adni béren kívüli juttatást, akkor azt az elhatárolásban szereplő költséget figyelembe véve kell kalkulálnunk. Mivel az olvasott és hallott vélemények elbizonytalanítottak, ezért kérem ki szakértő véleményét! Köszönettel, Andrea
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
