Tisztelt Szakértő! Cég által bérelt lakás esetén, amit a cégvezető és tulajdonos használ, amikor a cégnél tartózkodik, 1. az áfa levonható-e, 2. a cégnek keletkezik-e a bérlet után szja- és ehokötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, Fehér Mária
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónkat tehergépkocsi-vezető munkakörben foglalkoztatjuk. A hatályos jogszabályok alapján, hogy tovább vezethesse a cég tehergépkocsiját, a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány”, a GKI-vizsga megszerzése szükséges. Amennyiben cégünk kifizeti a tanfolyam díját (tanulmányi szerződést nem kívánunk kötni, nem iskolarendszerű a képzés), származik-e a magánszemélynek adóköteles bevétele ebből, illetve terheli-e a munkáltatót valamilyen adófizetési kötelezettség? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Sinka Júlia! Kérem válaszának kiegészítését, mert a díjban részesülők nem a kérdező, díjat biztosító társaságnak alkalmazottai, hanem üzleti partnerek. A díjak meghaladják a minimálbér 10 százalékát. Amiért kérdezem, hogy ez a verseny a munkavállalók teljesítményét díjazza, olyan formában, hogy a díjat természetben egy másik társaság biztosítja, ezért ez összevonandó jövedelem, és szocho-, illetve egyéni járulékfizetést von maga után. A kérdésem helyes megoldásában előre is köszönöm a segítségét és válaszát. Üdv: Bácsi Ferencné
Tisztelt Szakértő! Cégünk vezetősége támogatni szeretné a fizikai dolgozók esetében is a szemészeti vizsgálatot, illetve a szemüvegvásárlást, hasonlóan a képernyő előtti munkavégzést végzőkhöz. Kérdésem hogy milyen lehetőség van rá, és milyen adóvonzata lenne ennek? Az üzemorvossal egyeztetve a 45 év feletti munkavállalók részére biztosítanánk a szemészeti vizsgálatot, illetve 25-30 ezer forintos támogatást a szemüveg vásárlásához. Ez a cégnek is érdeke lenne, mert a dolgozók nagyon apró alkatrészekkel dolgoznak, fontos lenne, hogy jól lássák a termékeket, így minőségi problémákat is megelőzhetnénk ezzel. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó háziorvos kijár a betegekhez, de szemműtéte miatt BKV-bérletet venne. Elszámolhatja-e a bérletet költségként, ha igen, akkor kell-e fizetnie béren kívüli juttatás utáni szja-t és ehót? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A bíróság átlagkeresetet kér, pontos megfogalmazásban ez áll: összes keresete, járandósága. Mit kell ilyenkor közölni? Például a gépkocsi-költségtérítés, napidíj, vagy béren kívüli juttatás beleszámít-e a kereset, járandóság fogalmába? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy horgászegyesület az elnökét a saját tagjai közül választja, aki a választott tisztséget díjazás nélkül látja el. Adható-e cafetéria keretén belül bármilyen juttatás ilyen esetben, ha emellett 36 órás munkaviszonya is van?
Tisztelt Cím! Egy iskolaszövetkezet a saját alkalmazottai részére béren kívüli juttatást nyújt. Vannak, akik nem kérnek ebből a juttatásból és pénzbeli megváltást kérnek. Ebben az esetben milyen adó- és járulékteher áll fenn a munkavállaló (főállásban foglalkoztatott) és a munkáltató részéről? A másik kérdésem, hogy ha ilyen megváltást az iskolaszövetkezet munkájában közvetlenül résztvevő, nappali tagozatos aktív hallgató tagja kér, akkor ebben az esetben milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az adómentesen adható sporteseménybérlet munkáltató általi támogatásával kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a munkáltató ezt csak utalvány formájában adhatja, vagy a cég nevére szóló számla alapján is elszámolhatja? Valamint, ha jól értelmezem az ezzel kapcsolatos írásokat, ezt nem a saját sportolásunkra költhetjük, mint például fitnesz vagy uszodabérlet, hanem sportmeccsekre, eseményekre, rendezvények bérletére: Köszönöm előre is válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság munkavállalóinak cafetériaszabályzata alapján biztosít béren kívüli juttatásokat (SZÉP-kártya, Erzsébet utalvány, önkéntes kölcsönös pénztári befizetés stb.) Néhány dolgozónál ezek a juttatások 2015 novemberében meghaladták a törvény által biztosított éves keretösszeget. A többletjuttatások utáni közterhet, az eho 27 és 14 százalék közötti különbözetét mely hónap kötelezettségeként kell bevallani, és megfizetni?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Erzsébet-utalványt szeretne adni, de munkakörönként/beosztásonként eltérő mértékben. Van-e adózási vagy munkajogi szabályozás arra, hogy „csoportonként” differenciálva kapják a dolgozók az utalványt? És van olyan dolgozó(k), aki semmiféle béren kívüli juttatást nem kap(nak). Továbbá szabályosan járunk-e el, ha olyan dolgozó, aki 4 órában van foglalkoztatva, ugyanabban a munkakörben, a 8 óráshoz viszonyítva csupán a fele utalványt kapja? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kizárólag szakfordítással és tolmácsolással foglalkozó cégem a dolgozók nyelvi továbbképzését házon belül kívánja megoldani. Német, angol nyelvtanárokkal köt szerződést a nyelvi órák megtartására, akik ezt leszámlázzák. Kérdésem: felmerül-e a béren kívüli juttatás valamennyi dolgozó kötelező továbbképzése tekintetében, kell-e adózni a felmerült költség után? Mindez a színvonalasabb és hatékonyabb munkavégzést biztosítja. Köszönettel: Oláhné
Tisztelt Szakértő! Óvodában a dolgozóknak betegségmegelőzés céljából szárított gyümölcsporból készült védőitalt adnának. A számla megnevezése: gyümölcsporok. Kérdésem, hogy ez adómentesen adható, vagy utána szja-, ehofizetési kötelezettség van? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Áttanulmányoztam a vonatkozó szakirodalmat, de nem világos előttem, hogy a munkáltatónak milyen közterhet kell fizetnie az ilyen jellegű juttatás után? (A dolgozónál adómentes.) Továbbá kérdésem még, hogy az 5 millió forintos keretösszegen belül (illetve a lakás értékének a 30 százalékáig) van-e előírás, hogy évente, havonta stb. mennyi támogatást adhat a munkáltató?
Tisztelt Szakértő! Cégünk ügyvezetője úgy döntött, hogy dolgozói részére eltérő mértékű étkezési utalványt biztosít. Belső szabályzattal nem rendelkezik a cég. Kérdéseim ezzel kapcsolatban az alábbiak: 1. Kivitelezhető-e, hogy az ügyvezető nem kap semmilyen béren felüli juttatást (alkalmazotti státusz, nem tulajdonos)? 2. Az ügyvezetőn kívüli dolgozók az szja-törvény 71. § bb) szerinti 8 000 forint/fő/hó juttatásban részesülnek, illetve eltérő mértékben kapnak ezen felül étkezési utalványt. Miután nincs belső szabályzat, elszámolható-e az szja-törvény 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásnak, vagy ebben az esetben a magánszemély egyéb jövedelmének minősülne? Várom szives válaszukat.
Winkler Róbert
nyugdíjszakértő
Széles Imre
tb-szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték