433 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére
Kilépő dolgozó időarányos béren kívüli juttatásának adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik kilépő munkavállalónk munkaviszonya 2015. 09. 30-ával megszűnt. A részére fizethető éves cafetériaösszeg 306 000 Ft. Idén 2015. 09. 30-ig összesen 219 000 Ft béren kívüli juttatásban részesült. Amely összeg 156 000 forint értékben Erzsébet-utalványt és helyi utazási bérletet, továbbá 63 000 forint összegben SZÉP-kártya feltöltést tartalmazott. A SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatások után 14 százalék ehokötelezettség keletkezik a 200 000 forintos keretösszeg erejéig. Mivel a dolgozó munkaviszonya 09. 30-án megszűnt, az szja-törvény 70. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a (4a) bekezdés b) pontja értelmében a kedvezményes juttatás keretösszegét is arányosan kell figyelembe venni, értelmezésem szerint. Így a kedvezményes keretösszegen felüli rész (jelen esetben: 200 000 Ft x 273/365 nap=149 589 Ft) lenne, viszont a munkavállaló részére kedvezményesen adott béren kívüli juttatás összege (SZÉP-kártyán felüli rész) 156 000 Ft volt. A különbség: 6 411 Ft. Az ehotörvény 3. § (4) és (6) bekezdése értelmében ezen különbözet után 27 százalék ehokötelezettség keletkezik, amelyet csökkenteni kell a már bevallott, és megfizetett 14 százalékos ehoval. Vagyis plusz 13 százalék ehofizetési kötelezettség keletkezik (jelen esetben 6411x1,19x0,13=992 Ft). A kérdésem az lenne, hogy jól értelmezem-e az szja- és az ehotörvény előírásait? Válaszát előre is köszönöm!
Tömegközlekedés jegytömb
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Budapesti lakos Budapesten dolgozik munkaviszonyban. Adható-e részére 10 darabos jegytömb munkába járásához alkalmanként, és ha igen, milyen adóteherrel? Válaszát előre is köszönöm!
Közlekedési jegy
Kérdés
Társaságunk szolgáltatásnyújtással foglalkozik. Sok esetben a megrendelő székhelyen kell megjelennie a munkavállalónknak napközben. Ilyenkor előfordul, hogy munkatársunk az utazáshoz a budapesti közösségi közlekedést veszi igénybe a székhelyünk és a megrendelő telephelye/székhelye között az utazásra. Elszámolhatjuk-e ebben az esetben a vonaljegyet, illetve terheli-e ezt a juttatást valami adóteher? (Társaságunk és a megrendelő székhelye/telephelye is Budapesten belül van.)
Repülőjegy, de nem lett kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségüket, hogy hogyan kell elszámolni és könyvelni, ha a cég megvette a repülőjegyet a dolgozójának kiküldetés céljából, de a dolgozó megbetegedett, és nem tudott elmenni. Sajnos nem térítették vissza a repülőjegyet még részben sem.
Repülőjegy -–Tao- és/vagy szja-vonzat?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha egy cég ügyvezetőjének repülőjegyét a cég kifizeti, azonban az ügyvezető nem tudja bizonyítani, hogy üzleti út miatt került sor a repülőjegy megvásárlásra, akkor hogyan kell eljárnia a cégnek? 1. Taoalapot növelő tételként (nem vállalkozási célú költség) veszem számításba, így a repülőjegy árát taoként "leadózza" a cég? 2. Természetbeni juttatásként kell elszámolni a könyvekben, így a cégnek a repülőjegy bruttó értékének az 1,19-szerese után 16 % szja, valamint az ügyvezető jogállásától függően ehofizetési kötelezettsége keletkezik? 3. A cégnek mindkét pontban foglalt "terhek" után keletkezik fizetési kötelezettsége? Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás elszámolhatósága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni. Az szja-törvény 1. számú mellékletének 2.7, valamint a 9.3 pontja alapján az alkalmazottnak adható munkáltatói támogatás a számviteli törvény alapján személyi jellegű kifizetésnek minősül-e? A tao-törvény alapján a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak lehet-e tekinteni, és így csökkenthető-e a tao-alap? Előre is köszönöm a választ.
Albérleti hozzájárulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk (kft.) albérleti hozzájárulást fizetne új dolgozójának. Az albérleti díj 45 ezer forint, melyből a cég 20 ezer forintot fizetne meg. A dolgozóknak azonosan nem tudnánk adni, hiszen a többi dolgozó saját lakásban lakik. Milyen lehetőségek vannak a juttatásra, és milyen járulékokat, azaz milyen közterheket kell ezután fizetnie a kft.-nek, esetleg a munkavállalónak? Válaszukat köszönöm: Jakus Tünde
Munkáltatói kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a válaszát. Kft. tagja, aki tagi jogviszonyban, személyesen munkát végez, 2012. 01. 06-án, 7 277 000 forint kölcsönt kapott a cégtől lakáshitelének visszafizetéséhez. A kölcsön után kamat is lett elszámolva. 2012. 03. 31-én a tagi jogviszony megszűnt. A tag 04. 01-től a mai napig folyamatosan munkaviszonyban látja el a tevékenységet. 2012. 04. 01-től a kölcsönt a kft. átminősítette alkalmazott részére adott munkáltatói kölcsönné. Jelenleg 2 millió forint a kölcsön (a többi visszafizetésre került). A kérdésem az, hogy az eddigiekben helyesen jártunk-e el? A fennálló 2 millió forint visszafizetésétől eltekinthet-e a kft.? Ha igen, jelent-e ez valamilyen fizetési kötelezettséget mind a kft., mind az alkalmazott számára? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: P. Mária
Iskolarendszerű képzés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkatársainak 12 ezer forint Erzsébet-utalványt ad (ezen kívül más cafetériaelem nincs). Ezen túl támogatja a dolgozó iskolarendszerű képzését, ami félévente (február és szeptember) 200 ezer forintot tesz ki. Hogyan kell adóznia ez utóbb után a vállalatnak? Köszönöm válaszukat!
Dolgozók üdültetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég néhány munkavállalójának és családtagjának kifizette az egyhetes belföldi üdülését jutalomképpen a jól végzett munkájáért (nem cafetéria). A szállásadó (panzió) számlája a cég nevére szól, szerepelnek rajta a dolgozók, valamint a családtagjaik adatai. A dolgozók semmilyen összeget nem térítettek, sem a szállásadó, sem a munkaadó felé. Kérdésem, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaadót és a munkavállalót? (Nem szeretnénk a munkavállalóra terhelni semmit.) A szállásadó számlájában feltüntetett áfa (18 százalék) levonható-e? A társasági adóalapot növelő tételként kell-e szerepeltetni? Köszönöm válaszát.
9 Ft/km, ha nincs saját autó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szíves segítéségét kérném abban, hogy a 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség csak saját tulajdonú személygépkocsi esetében választható, ez jelenti-e azt, hogy akkor is van erre lehetősége a munkavállalónak, ha az autó az anyósa nevén van, és később Ő lenne az üzemben tartó? Köszönöm a segítséget.
Külföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gázolajszámla, úthasználatidíj-bizonylat, reptéri taxiszolgáltatás számla, szállásdíjszámla: A számlák rendes külföldi áfás számlák nem közösségi beszerzések, de csak olyan számlát tudnak adni külföldön, amire nem írják rá a cég nevét (nincs is hely a számlán erre). Hogyan lehet ezeket a tényleges kiadásokat elszámolni Magyarországon? Hogyan lehet a külföldi áfás számlákból az áfát visszaigényelni Németországból, Ausztriából? A bt. munkája miatt kell külföldre utazni a bt. beltagjának, aki személyesen közreműködik a cégben, és ehhez repülőjegyet kell vásárolni. A repülőjegyre nem írták rá a cég nevét, csak az utazó beltag magánszemély neve szerepel rajta. Hogyan lehet ezt a tényleges költséget Magyarországon elszámolni? Külföldi kiküldetés esetén a bt. beltagjának (aki személyesen közreműködik a cégben és beltag is, végzi a külföldi munkát) lehet-e valamilyen formában napidíjat fizeni? A külföldi kiküldetés napidíjának milyen tb- és adózási vonzata van? A külföldi kiküldetés költségelszámolására milyen szabályok vonatkoznak?
Zűrzavar az önkéntes egészségpénztári befizetésben
Cikk
Össze-vissza utalta egy cég alkalmazottja után a vállalt önkéntes egészségpénztári befizetések havi összegeit, hogyan kell ilyen esetben elszámolni? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértő válaszolt.
Béren kívüli juttatás keretösszegen felüli adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk havonta, rendszeresen béren kívüli juttatásban is részesíti munkavállalóit. A cafetéria éves keretösszege 180 ezer forint, ezen felül a havi BKV-bérletet is téríti. Így augusztusban a 200 ezer forintos keretösszeget túlléptük, ami alapján kedvezményesen az 1,19-szeres adóalap után 16 % szja + 14 %-os ehofizetési kötelezettségünk keletkezett. A többlet után most 27 %-os ehofizetési kötelezettségünk van. A kérdésem az lenne, hogy ezt az ehót a 1508A-as bevallás 15. sorában kell szerepeltetni? Az általunk használt bérprogram ugyanis az 1508M-es lapok alapján a 1508A-02-02 bevallás 112-es sorban szerepelteti. A kitöltési útmutató szerint azonban hibásan tünteti fel a 112-es sorban. Válaszát előre is köszönöm!
Amit még tudni kell az iskolarendszerű képzés támogatásáról
Cikk
Előző cikkünkben ismertettük az iskolarendszerű képzésben részesülő munkavállalóknak juttatott munkáltatói támogatásra vonatkozó, 2015-ben bevezetett, hatályos adózási szabályokat. Kevesebbeket érinthet ugyan, de fontos tudni, hogy a korábban bemutatottól eltérő szabályok vonatkoznak azokra, akik 2010. január 1-je előtt kezdték meg a tanulmányaikat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
