Tisztelt Szakértő! A bíróság átlagkeresetet kér, pontos megfogalmazásban ez áll: összes keresete, járandósága. Mit kell ilyenkor közölni? Például a gépkocsi-költségtérítés, napidíj, vagy béren kívüli juttatás beleszámít-e a kereset, járandóság fogalmába? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy horgászegyesület az elnökét a saját tagjai közül választja, aki a választott tisztséget díjazás nélkül látja el. Adható-e cafetéria keretén belül bármilyen juttatás ilyen esetben, ha emellett 36 órás munkaviszonya is van?
Tisztelt Cím! Egy iskolaszövetkezet a saját alkalmazottai részére béren kívüli juttatást nyújt. Vannak, akik nem kérnek ebből a juttatásból és pénzbeli megváltást kérnek. Ebben az esetben milyen adó- és járulékteher áll fenn a munkavállaló (főállásban foglalkoztatott) és a munkáltató részéről? A másik kérdésem, hogy ha ilyen megváltást az iskolaszövetkezet munkájában közvetlenül résztvevő, nappali tagozatos aktív hallgató tagja kér, akkor ebben az esetben milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az adómentesen adható sporteseménybérlet munkáltató általi támogatásával kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a munkáltató ezt csak utalvány formájában adhatja, vagy a cég nevére szóló számla alapján is elszámolhatja? Valamint, ha jól értelmezem az ezzel kapcsolatos írásokat, ezt nem a saját sportolásunkra költhetjük, mint például fitnesz vagy uszodabérlet, hanem sportmeccsekre, eseményekre, rendezvények bérletére: Köszönöm előre is válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság munkavállalóinak cafetériaszabályzata alapján biztosít béren kívüli juttatásokat (SZÉP-kártya, Erzsébet utalvány, önkéntes kölcsönös pénztári befizetés stb.) Néhány dolgozónál ezek a juttatások 2015 novemberében meghaladták a törvény által biztosított éves keretösszeget. A többletjuttatások utáni közterhet, az eho 27 és 14 százalék közötti különbözetét mely hónap kötelezettségeként kell bevallani, és megfizetni?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Erzsébet-utalványt szeretne adni, de munkakörönként/beosztásonként eltérő mértékben. Van-e adózási vagy munkajogi szabályozás arra, hogy „csoportonként” differenciálva kapják a dolgozók az utalványt? És van olyan dolgozó(k), aki semmiféle béren kívüli juttatást nem kap(nak). Továbbá szabályosan járunk-e el, ha olyan dolgozó, aki 4 órában van foglalkoztatva, ugyanabban a munkakörben, a 8 óráshoz viszonyítva csupán a fele utalványt kapja? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kizárólag szakfordítással és tolmácsolással foglalkozó cégem a dolgozók nyelvi továbbképzését házon belül kívánja megoldani. Német, angol nyelvtanárokkal köt szerződést a nyelvi órák megtartására, akik ezt leszámlázzák. Kérdésem: felmerül-e a béren kívüli juttatás valamennyi dolgozó kötelező továbbképzése tekintetében, kell-e adózni a felmerült költség után? Mindez a színvonalasabb és hatékonyabb munkavégzést biztosítja. Köszönettel: Oláhné
Tisztelt Szakértő! Óvodában a dolgozóknak betegségmegelőzés céljából szárított gyümölcsporból készült védőitalt adnának. A számla megnevezése: gyümölcsporok. Kérdésem, hogy ez adómentesen adható, vagy utána szja-, ehofizetési kötelezettség van? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Áttanulmányoztam a vonatkozó szakirodalmat, de nem világos előttem, hogy a munkáltatónak milyen közterhet kell fizetnie az ilyen jellegű juttatás után? (A dolgozónál adómentes.) Továbbá kérdésem még, hogy az 5 millió forintos keretösszegen belül (illetve a lakás értékének a 30 százalékáig) van-e előírás, hogy évente, havonta stb. mennyi támogatást adhat a munkáltató?
Tisztelt Szakértő! Cégünk ügyvezetője úgy döntött, hogy dolgozói részére eltérő mértékű étkezési utalványt biztosít. Belső szabályzattal nem rendelkezik a cég. Kérdéseim ezzel kapcsolatban az alábbiak: 1. Kivitelezhető-e, hogy az ügyvezető nem kap semmilyen béren felüli juttatást (alkalmazotti státusz, nem tulajdonos)? 2. Az ügyvezetőn kívüli dolgozók az szja-törvény 71. § bb) szerinti 8 000 forint/fő/hó juttatásban részesülnek, illetve eltérő mértékben kapnak ezen felül étkezési utalványt. Miután nincs belső szabályzat, elszámolható-e az szja-törvény 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásnak, vagy ebben az esetben a magánszemély egyéb jövedelmének minősülne? Várom szives válaszukat.
Kombinált helyi bérletet is lehet kedvezményesen adni a dolgozóknak, s mi a teendő, ha év közben kilép a munkavállaló? kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
Egy kft. Fundamenta pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végez. Minden hónapban a kapott jutalékból 50 ezer forint életpálya-levonás történik, amit a cég alkalmazottja 5 év után megkap. Kérdésem: a cégnek kell-e bármilyen adót ezután levonnia? Béren kívüli juttatásnak minősül-e?
Kérdésem: Az szja törvény 70. § (4) bekezdése szerint a 8 ezer forint értékhatárt meghaladóan a munkavállalóknak adott Erzsébet-utalványnál be kell-e tartani a 70. § (1a) szerinti szabályt: minden munkavállalónak azonos feltételekkel, illetve cafetériaszabályzatban meghatározott ismérvek alapján besorolva, és azon belül azonos mértékben adható-e ez a juttatás, vagy szabadon bármelyik dolgozónak bármennyi, az ismert adózási feltételek mellett (1,19-szeres összeg után 16 % szja, 27 % eho)? Ugyanez a kérdésem a csekély értékű ajándék vonatkozásában [70. § (5)]. Az itt meghatározott feltételek mellett, ha ezt a munkáltató adja a munkavállalójának, csak azonos mértékben adható, vagy ettől el lehet térni?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy cég karácsony alkalmából ajándékutalványok készítését fontolgatja, amelyet a náluk elérhető áfamentes és áfás szolgáltatás árába is beszámíthat majd a megajándékozott, úgy milyen áfakulccsal köteles leszámlázni az utalvány értékesítését annak, aki ezt ajándékba szánja? Hiszen előre nem tudja, hogy milyen jellegű szolgáltatáshoz veszi majd igénybe az, aki valójában felhasználja a kártyát. Esetleg segít ezen az, ha kifejezetten megnevezésre kerül a kártyán, hogy milyen jellegű szolgáltatás érhető el az utalvánnyal (áfás vagy tárgyi mentes)? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy ruházati üzlet az általa kibocsátott vásárlási utalványt milyen módon kell, hogy nyilvántartsa? Szigorú számadású nyomtatványként? Az eladott vásárlási utalvány értékét be kell ütni a pénztárgépbe, vagy elég egy bevételi pénztárbizonylatot írni róla? Ha a bolt által kibocsátott utalvánnyal fizetnek a vevők, akkor milyen módon történik annak az elszámolása? Köszönöm válaszát. Bognárné Erika
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték