Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    465 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére

    Kérdés

    A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) kormányrendeletben szabályozott napidíj a munkáltató által elrendelt bármely – 6 órát meghaladó távolléttel járó –hivatalos (munkavégzésre, kötelező oktatásra, továbbképzésre stb. irányuló) belföldi kiküldetés esetén jár, értéke 500 forint/nap költségátalány. Fenti juttatás adózási elszámolásával kapcsolatban kérem a segítségüket. Ez munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül-e vagy adómentes kifizetésnek? Gépjármű ezetőink rendszeresen 6 órát meghaladóan vannak távol a telephelytől, és ezt a térítést is szeretnénk adni nekik.Ha nem költségtérítés, akkor a napi 500 forint nettó összeg bruttósítandó?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk egy gyeden lévő munkavállalója az alábbi problémával fordult a munkáltatójához. Cégünknél minden dolgozó kap béren kívüli juttatást, amelyet a cég cafetéria-szabályzata rögzít, az említett munkavállalónk is aláírta. A várandósságra vonatkozóan a cég cafetéria-szabályzata a következőképpen szól: „várandósság esetén az utolsó munkába töltött napot követő 30 napig, vagy a szülés napjáig jogosult a kismama a cafetéria-juttatásokra. Amennyiben ezen dátumok egy adott hónap 15. napját követő napra esnek, akkor az adott hónapban a teljes havi keretre jogosult a kismama, amennyiben adott hónap 15., vagy azt megelőző napjára, akkor az adott hónapra nem jogosult a kismama cafetéria-juttatásokra. A szabályzatban előírtak alapján a munkáltató béren kívüli juttatásban részesítette a munkavállalót, az őt megillető időszakra. Dolgozónk azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy álláspontja szerint a munkáltatója – azzal, hogy a szülési szabadság időtartamára nem részesítette cafetéria-juttatásban – megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét az anyaságával összefüggésben. Álláspontja szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 127. paragrafusának (5) bekezdése kimondja, hogy a szülési szabadság tartamát munkában töltött időnek kell tekinteni, így jár részére a béren kívüli juttatás. Valóban igaza van a munkavállalónknak? Köszönöm hozzáértő válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem válaszoljon a második alkérdésemre is, miszerint megfelel-e a juttatás feltételeinek, ha a juttatás mértéke a csoport teljesítménye alapján kerül meghatározásra. A juttatásban részesülők köre viszont nem a teljesítményük alapján kerül meghatározásra. Köszönöm: Pap Ernő Eredeti kérdésem így hangzott: "Az szja-törvény 70. § (1a) bekezdés aa), illetőleg ba) pontjai alá tartozó egyes meghatározott juttatás kritériumának megfelel-e az a juttatási forma, amelyben a juttatásban részesülők körét nem a juttatottak teljesítménye határozza meg, de a juttatás mértéke a csoport teljesítményének függvényében kerül meghatározásra?"

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Előzőleg feltett kérdésemre nem kaptam kielégítő választ. A kérdésem nem arra irányult, hogy kötelező-e adni vagy sem a béren kívüli juttatást, hanem, hogy ha szeretnék adni, azt megtehetem-e úgy, hogy tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak juttatok, vagy itt is érvényesülnie kell a 70. § előírásának, hogy, ha adok, akkor vagy valamennyi munkavállaló vagy egy csoportja részére kell adnom. Köszönöm: Pap Ernő Korábbi kérdésem ez volt: "Az szja-törvény 71. §-ára is vonatkozik-e, hogy valamennyi munkavállalónak, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalók egy csoportjára azonos feltételekkel kell juttatni, vagy béren kívüli juttatást juttathatok tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak a keretösszeg erejéig?"

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az szja-törvény 71. §-a alá tartozó béren kívüli juttatásokra vonatkozik-e, hogy minden munkavállalónak azonos feltételekkel lehet csak adni? Én ezt csak az egyes meghatározott juttatásoknál olvasom ki a törvény szövegéből, de több helyütt arról tájékoztattak, hogy ez nem így van. Szükséges cafetéria-szabályzatot készíteni, és mindenkinek a meghatározott keretösszegig adni béren kívüli juttatást? Vagy lehet az, hogy egy több munkavállalót is foglalkoztató vállalkozás csak egy munkavállalójának ad kedvezményes adózással például önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást havi 8500 forint összegben? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 70. § (1a) bekezdés aa), illetőleg ba) pontjai alá tartozó egyes meghatározott juttatás kritériumának megfelel-e az a juttatási forma, amelyben a juttatásban részesülők körét nem a juttatottak teljesítménye határozza meg, de a juttatás mértéke a csoport teljesítményének függvényében kerül meghatározásra? Válaszát megköszönöm. Pap Ernő

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 71. §-ára is vonatkozik-e, hogy valamennyi munkavállalónak, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalók egy csoportjára azonos feltételekkel kell juttatni, vagy béren kívüli juttatást juttathatok tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak a keretösszeg erejéig? Válaszukat köszönöm, Pap Ernő

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk részmunkaidőben dolgozik nálunk, s a cafetéria-szabályzatban foglaltak szerint 8000 forint /hó Erzsébet-utalványt kap. A főállásában eddig nem volt étkezési utalvány, de most ők is adnának havi 6000 forint Erzsébet-utalványt. Kérdésem: a havi 8000 forint/hó dolgozónként értendő, és ebben az esetben nyilatkoztatni kell, vagy munkáltatónként kell értelmezni, s akkor mindkét helyen a kedvezményes adózású utalványt kaphatja? Tisztelettel: Géczi Sándorné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Helyi bérlet általános ügyintézésre (NAV, posta, bank stb.), vevő-szállító felkereséséhez adómentesen adható-e kft. ügyvezetőjének? Segítségét köszönöm. Ildi

    Kérdés

    A telefon vélelmezett magáncélú használatának (20 százalék) díja után fizetendő adók alapja számításának helyességéhez kérném segítségüket. A telefonszámla bruttó összegéből levonva a számla áfaösszegének 70 százalékát, megkapjuk a 20 százalék természetbeni juttatásként adózó, illetve a telefonköltségként elszámolható összeget. Kérdésem az lenne, hogy az szja-törvény szerint az 1,19 szorzóval történő felszorzás alapja a számla bruttó, áfát tartalmazó összegének a 20 százaléka? Köszönettel: Kovács Zsuzsa

    Kérdés

    A kft. a kamionsofőröknek a munkabéren felül üzemanyag-megtakarítás címén fizet ki adómentes jövedelmet (havi 100 ezer forintot meg nem haladó összegben). Ennek kiszámításához elegendő-e az alábbi számítás: a kft.-nek 40 kamionja és 40 sofőrje van, és egy olyan rendszerprogramja, amely a tachográfról olvassa be az adatokat (megtett összes, megrakodott, üres kilométer, fogyasztás), viszont a program csak egy üzemanyagárral tud dolgozni. A kft.-nek saját üzemanyag-tankoló állomása van. A sofőrök elsősorban innen tankolnak, de amennyiben szükséges, útközben benzinkútnál is történik tankolás. A megtett utat nem lehet szétválasztani, hogy melyik üzemanyag fogyasztásából valósította meg a sofőr. Lehetséges-e, hogy az üzemanyag-megtakarítást előző havi átlagos bruttó beszerzési árral számolja a kft. a tényleges fogyasztásra vetítve, a másik adatnál is a saját előző havi átlagos beszerzési árral számolna, nem pedig a NAV által megadott árral (ami sokkal magasabb, mint a kft. átlagos beszerzési ára), viszont a NAV-norma szerinti fogyasztással, a megfelelő szorzókkal felszorozva (például megrakodva megtett kilométer)? Amennyiben a fentiek nem elegendők, akkor mit kell tartalmaznia az elfogadható adminisztrációnak? (Bruttó áfás árral kell-e számolnunk?)

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Az szja-törvényben a SZÉP-kártyánál a törvényben egyértelműen olvasható, hogy a munkavállaló kedvezményesen csak 450 000 forint értékben kaphat juttatást (több juttatótól származóan). Azonban az Erzsébet-utalványra ilyen feltételt nem találtam a törvényben. Abban az esetben, ha egy munkavállaló két kapcsolt vállalkozásban dolgozik 4-4 órában, akkor mind a két munkáltatótól megkaphatja kedvezményesen (tehát 35,7 százalékos adóteherrel) az Erzsébet-utalványt havi 8 000 forint értékben? Azaz havonta kétszer 8 000 forint Erzsébet-utalványt? Feltételezve, hogy betartják az éves 200 000 forintos és 450 000 forintos keretszabályt, illetve az arányosítást. Tisztelettel és köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna Szakértő! Egyik dolgozónkat olyan munkakörben foglalkoztatjuk, melyben neki a városban kell közlekednie, naponta többször. A közlekedést tömegközlekedési eszközökkel oldja meg. A munkába és hazafele is tömegközlekedéssel jár. Előfordul, hogy a telephelyünkre történő megérkezés előtt már ügyet intéz a városban, illetve, hogy egy ügyintézést követően egyenesen hazamegy, nem jön már vissza a telephelyre. A közlekedéshez bérletszelvényt szeretnénk biztosítani. Kérdéseim a következők: Kinek a nevére szólhat a vásárlás számlája (lehet-e a dolgozó nevére szóló)? A bérelszámolásnál hogyan adózik, járulékozik ez a juttatás? (Lehet-e költségtérítésként adni? Ha igen, ehhez milyen dokumentáció szükséges?)

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Licencdíj adózása

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Ingatlan bérleti díjának helyes számlázása

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Pékség kisvállalkozói kedvezmény

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media