Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 70. § (1a) bekezdés aa), illetőleg ba) pontjai alá tartozó egyes meghatározott juttatás kritériumának megfelel-e az a juttatási forma, amelyben a juttatásban részesülők körét nem a juttatottak teljesítménye határozza meg, de a juttatás mértéke a csoport teljesítményének függvényében kerül meghatározásra? Válaszát megköszönöm. Pap Ernő
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 71. §-ára is vonatkozik-e, hogy valamennyi munkavállalónak, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalók egy csoportjára azonos feltételekkel kell juttatni, vagy béren kívüli juttatást juttathatok tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak a keretösszeg erejéig? Válaszukat köszönöm, Pap Ernő
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk részmunkaidőben dolgozik nálunk, s a cafetéria-szabályzatban foglaltak szerint 8000 forint /hó Erzsébet-utalványt kap. A főállásában eddig nem volt étkezési utalvány, de most ők is adnának havi 6000 forint Erzsébet-utalványt. Kérdésem: a havi 8000 forint/hó dolgozónként értendő, és ebben az esetben nyilatkoztatni kell, vagy munkáltatónként kell értelmezni, s akkor mindkét helyen a kedvezményes adózású utalványt kaphatja? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! Helyi bérlet általános ügyintézésre (NAV, posta, bank stb.), vevő-szállító felkereséséhez adómentesen adható-e kft. ügyvezetőjének? Segítségét köszönöm. Ildi
A telefon vélelmezett magáncélú használatának (20 százalék) díja után fizetendő adók alapja számításának helyességéhez kérném segítségüket. A telefonszámla bruttó összegéből levonva a számla áfaösszegének 70 százalékát, megkapjuk a 20 százalék természetbeni juttatásként adózó, illetve a telefonköltségként elszámolható összeget. Kérdésem az lenne, hogy az szja-törvény szerint az 1,19 szorzóval történő felszorzás alapja a számla bruttó, áfát tartalmazó összegének a 20 százaléka? Köszönettel: Kovács Zsuzsa
A kft. a kamionsofőröknek a munkabéren felül üzemanyag-megtakarítás címén fizet ki adómentes jövedelmet (havi 100 ezer forintot meg nem haladó összegben). Ennek kiszámításához elegendő-e az alábbi számítás: a kft.-nek 40 kamionja és 40 sofőrje van, és egy olyan rendszerprogramja, amely a tachográfról olvassa be az adatokat (megtett összes, megrakodott, üres kilométer, fogyasztás), viszont a program csak egy üzemanyagárral tud dolgozni. A kft.-nek saját üzemanyag-tankoló állomása van. A sofőrök elsősorban innen tankolnak, de amennyiben szükséges, útközben benzinkútnál is történik tankolás. A megtett utat nem lehet szétválasztani, hogy melyik üzemanyag fogyasztásából valósította meg a sofőr. Lehetséges-e, hogy az üzemanyag-megtakarítást előző havi átlagos bruttó beszerzési árral számolja a kft. a tényleges fogyasztásra vetítve, a másik adatnál is a saját előző havi átlagos beszerzési árral számolna, nem pedig a NAV által megadott árral (ami sokkal magasabb, mint a kft. átlagos beszerzési ára), viszont a NAV-norma szerinti fogyasztással, a megfelelő szorzókkal felszorozva (például megrakodva megtett kilométer)? Amennyiben a fentiek nem elegendők, akkor mit kell tartalmaznia az elfogadható adminisztrációnak? (Bruttó áfás árral kell-e számolnunk?)
Tisztelt Adózóna! Az szja-törvényben a SZÉP-kártyánál a törvényben egyértelműen olvasható, hogy a munkavállaló kedvezményesen csak 450 000 forint értékben kaphat juttatást (több juttatótól származóan). Azonban az Erzsébet-utalványra ilyen feltételt nem találtam a törvényben. Abban az esetben, ha egy munkavállaló két kapcsolt vállalkozásban dolgozik 4-4 órában, akkor mind a két munkáltatótól megkaphatja kedvezményesen (tehát 35,7 százalékos adóteherrel) az Erzsébet-utalványt havi 8 000 forint értékben? Azaz havonta kétszer 8 000 forint Erzsébet-utalványt? Feltételezve, hogy betartják az éves 200 000 forintos és 450 000 forintos keretszabályt, illetve az arányosítást. Tisztelettel és köszönettel.
Május 31-én lejárt a 2013-ban juttatott elektronikus Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás-utalványok felhasználásának határideje. Kérdés, hogy mi történik a fel nem használt pénzzel, illetve az utána megfizetett adóval és egészségügyi hozzájárulással?
Tisztelt Adózóna Szakértő! Egyik dolgozónkat olyan munkakörben foglalkoztatjuk, melyben neki a városban kell közlekednie, naponta többször. A közlekedést tömegközlekedési eszközökkel oldja meg. A munkába és hazafele is tömegközlekedéssel jár. Előfordul, hogy a telephelyünkre történő megérkezés előtt már ügyet intéz a városban, illetve, hogy egy ügyintézést követően egyenesen hazamegy, nem jön már vissza a telephelyre. A közlekedéshez bérletszelvényt szeretnénk biztosítani. Kérdéseim a következők: Kinek a nevére szólhat a vásárlás számlája (lehet-e a dolgozó nevére szóló)? A bérelszámolásnál hogyan adózik, járulékozik ez a juttatás? (Lehet-e költségtérítésként adni? Ha igen, ehhez milyen dokumentáció szükséges?)
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslat szerint – ha elfogadják – jövőre 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértéke. Ez több ponton is érinti a szja törvény rendelkezéseit, nézzük; hogyan?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni: Cégünk dolgozóinak buszbérletet biztosít a munkába járásukhoz. A bérleteket a cég nevére szóló számlával vásároljuk meg, és 100 százalékban a vállalkozás költsége. Tehát a dolgozók nem térítenek a bérlet árából semmit. Kérdésem az, hogy a számla áfaértéke levonásba helyezhető-e? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Könyvelõ irodaként a következõ kérdésre várom mielõbbi válaszukat. "XY" adóalany bejegyzett telephellyel rendelkezik egy budapesti irodaházban, mely nem saját tulajdonú. Dolgozóinak munkahelyi (üzemi) étkeztetést szeretne biztosítani az alábbi módon: "XY" adóalany a már bejegyzett telephelyén bõvíteni kívánja a bérelt helyiségek számát az étterem miatt. Az étterem üzemeltetését egy leányvállalatnak ("XY" adóalany 100 százalékban tulajdonos a leányban) kívánja átadni. Az étterem bejárata utcára nyílik, ezáltal bárki számára elérhetõ. "XY" adóalany 12 500 forint értékû, az étkezõhelyet üzemeltetõ leányvállalat által kibocsátott étkezési utalványt kíván adni dolgozóinak, melyet az adott telephelyen mûködõ étteremben lehetne felhasználni. Kérdésem: "XY" adóalany a fenti feltételrendszer szerint munkavállalói számára munkahelyi étkeztetésként nyújthatja-e kedvezményes adózással az utalványt 12 500 forintos értékhatárig? Fenti esetben teljesülnek-e az szja-törvény 71. § ba) bekezdésében leírtak? Válaszukat előre is köszönöm! Csávás Andrea
Tisztelt Adózóna! Egyik cégnél béren kívüli juttatásként, 76 067 forint önkéntes nyugdíjpénztári befizetést illetve 14 000 forint Erzsébet-utalványt kap a dolgozó (rendes munkavállaló), ez összesen 90 067 forint. Ezzel 04.12-ére elérte a 200 ezer forintos kedvezményes adózású korlátot. Hogyan kellett volna a március havi bevallást/számítást elkészíteni? (Természetesen figyelembe lett véve a minimálbér 50 százaléka, illetve az Erzsébet-utalvány 8 000 forintos kedvezményes adózása.) Köszönettel.
Tisztelt Surányi Imréné! Hivatkozással a "Kaphat-e cafetéria juttatást az ügyvezető?" 2015. 04. 11-én megjelent cikkére a kérdésem a következő: A cikkben felsorolt béren kívüli juttatásokon kívül adható-e a társaság személyesen közreműködő tagja részére kedvezményes béren kívüli juttatásként az szja tv. 71. § (3) bekezdése alapján önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás is? (Természetesen havi szinten a minimálbér 50, illetve 30 százalékáig.) Válaszát köszönöm!
Mi minősül munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatásnak a béren kívüli juttatások tekintetében? Az adott munkahelyen kell hogy üzemeljen konyha is, vagy elgendő, ha a dolgozók részére más konyháról ételhordóban szállítják ki a melegételt? Az utóbbi esetben történő étkeztetés megfelel-e az 12 500 forint értékhatárú kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték