Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulóknak étkezési jegy helyett havi 5 000 forntot fizetünk, mint béren kívüli juttattás (természetbeni étkezés). Megfizetjük utána a 16 százalék szja-t, illetve a 14 százalék ehót. Ezen kívül van nekünk vagy a tanulóknak valamilyen kötelezettsége, illetve kell-e járulékot fizetni?
A személyi jövedelemadó (szja) törvény előírásai között meglehetősen nehéz eligazodni, különösen nem könnyű az elmúlt két évtizedben toldozott-foltozott rendelkezések között fellelni a forrásától (költségvetési, EU-s, önkormányzati, vállalkozói, civil), céljától, feltételeitől függően igencsak sokféle támogatásra vonatkozó szabályokat. Összeállítottuk az adómentes támogatások listáját.
Színházjegyet ajándékoznánk dolgozónak, ügyvezetőnek és tagnak. Van-e ennek akadálya ennek, és mennyi járulékot kell utána fizetni? Nem haladja meg az 50 ezer forintot összességében sem. Az 50 ezer forint személyenként értendő? Köszönöm segítségüket.
A kft. beiskolázta dolgozóját egy, a munkavégzéshez szükséges tanfolyamra (gépkocsivezető GKI képzése). A képzési költséget a munkáltató vállalta. Kérdésünk: adófizetési kötelezettsége van-e akár a dolgozónak, akár a munkáltatónak?
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkavállalóinak névre szóló üzemanyagkártyát ad havi keretösszeggel. Az üzemanyagkártyát a munkavállalók saját személygépjárműveik tankolására használják. Az lenne a kérdésem, hogy milyen nyilvántartás(oka)t kell vezetnünk, és van-e adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége cégünknek vagy munkavállalóinknak? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Társaságunknál munkaviszonyban lévő dolgozóknak, mindenkinek azonos értékben, havonta 10 000 forint értékű uszodabelépőt biztosítunk. Milyen címen számolható el költségként, illetve milyen adóteherrel jár? Köszönöm szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: cégünknél nincs cafetéria-szabályzat. Minden dolgozónknak 100 ezer forint értékben Erzsébet ajándékutalványt szeretnénk adni, ami ételre, könyvre, ruhára, sok mindenre felhasználható. Adható ezen összeg béren kívüli juttatásként, vagyis 51,17 százalékos közteherrel? Vagy ezen utalvány forma csekély értékű ajándéknak minősül, és max évi 3×10 150 forint adható? Hogyan tudjuk megoldani, hogy a 100 ezer forint kifizethető legyen, és csak az 51,17 százalékos közterhet fizessük meg utána? Ha készítünk cafetéria-szabályzatot, akkor ezen belül ez megoldható? Köszönettel!
Ügyfelem szállodát üzemeltet. Az szja-törvény 71. § 1. bekezdés b), ba) szerint nyújt üzemi étkezést munkavállalói számára béren kívüli juttatásként a ledolgozott napokra. Kell-e áfát fizetnie az ingyenesen nyújtott étkezés ezen formája után? Köszönöm: CSK
Üzemi baleset esetén kell-e a munkáltatónak (kifizetőhely) az egyéb, béren kívüli juttatásokat is biztosítani a munkavállaló részére? Jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás összegét folyamatosan fizetjük, viszont a munkahelyi étkeztetésre biztosított összeget és az Erzsébet-utalványt a 30 napot meghaladó távollét esetén már nem adjuk a dolgozó részére. A juttatásokat nem cafetéria rendszerben, ha egységes mértékben, minden munkavállaló részére biztosítjuk, a vonatkozó belső szabályozást a vállalati munkaügyi szabályzatban fektetjük le.
Egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa részt vesz egy posztgraduális képzésen, ami 1 éves és szakmérnöki diplomát ad (a cég tevékenységéhez szükséges). Elszámolható-e ennek költsége a cégben, és van-e bármilyen adóvonzata? (Cafetériának minősül?)
Tisztelt Szakértő! Cégünk felső vezetői részére menedzserszűrést biztosít. Ennek adózási módjáról érdeklődnék. Minek minősül ez az szja-törvény szerint? Melyik paragrafusban találom? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértők! A következő kérdésben kérném szíves segítségüket! Egy társaság a székhelyén kávéautomatát állított föl, amelyből a dolgozók szabadon, ingyenesen fogyaszthatnak kávét és teát. Az automatába beszerzett árut egyes juttatásként számoljuk el, és 16% szja-val, valamint 27% ehóval adóztatjuk. A gép működtetése kapcsán felmerülő további költségek okoznak gondot: például az automata bérleti díja vagy a gép karbantartási díja is része az egyes juttatásnak és adóalapot képez? Nem világos ugyanis, hogy az Szja tv. csak a közvetlen, a dolgozók által ténylegesen elfogyasztható árukra, igénybe vehető szolgáltatásokra írja elő az adókötelezettséget, vagy a közvetetten igénybe vett szolgáltatásokra is, mint például az említett gépbérleti díjra, vagy karbantartási költségre? Továbbá még arra is szíveskedjenek kitérni, hogy az említett szolgáltatások előzetes áfatartalma Önök szerint levonható-e? Segítségüket előre is köszönöm! Tisztelettel: KSI
Tisztelt Adózóna! A következő kérdésben kérjük szíves állásfoglalásukat: budapesti székhelyű cég milyen feltételekkel adhat adómentesen BKV-bérletet a munkavállalónak, aki szintén budapesti lakos, egy távolabbi kerületben lakik? A Budapesten kívül élőknek kötelező a városhatárig bérletet biztosítani, de adható-e nekik is adómentesen a budapesti bérlet? Az a zavaró számunkra, hogy a cafetéria-rendszerben is felsorolják a helyi bérletet, mint adható, de adófizetésre kötelezett elemet. Üdvözlettel: Fix Kft.
Juttatható-e tört hónapra vagy akár az egész évre előre Erzsébet-utalvány? Az utóbbi esetben mi a teendő, ha a munkaviszony az év során megszűnik? A NAV tájékoztatót adott ki, miként kell értelmezni a személyi jövedelemadóról szóló törvény erről szóló passzusait.
Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk az irodai alkalmazottak egészségmegőrzése érdekében felkért egy gyógymasszőrt, hogy hetente egy alkalommal a cég székhelyén masszírozza meg a dolgozókat. A masszőr a cég nevére állítaná ki a számlát. Legyen szíves, írja meg, hogy ezt a szolgáltatást elszámolhatja-e a vállalkozás költségnek, ha igen, milyen adóvonzata van? Köszönöm segítségét!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték