459 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségét kérni: 1. Megbízási díjas és választott tisztségviselő, aki nem társas vállalkozó, illetve társas vállalkozásnak nem személyesen közreműködő tagja, béren kívüli juttatás (cafetéria) részére adható-e? 2. Az Szja tv. 70. §-a szerint a nyugdíjban részesülő magánszemély, aki a nyugdíjazást megelőzően a munkáltatónál dolgozott, milyen jogcímen kaphat béren kívüli juttatást? Célunk az, hogy a nyugdíjas munkavállalónak ezáltal ne keletkezzen adóköteles jövedelme. Segítségét előre is köszönöm!
Képzés, béren kívüli juttatás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2015.03.05-én feltett kérdésemre, 2015.03.13-án választ kaptam Öntől, köszönöm. De a válasszal kapcsolatban még további értelmezést kérnék: Mert pont azt nem tudtam meg, hogy mitől függ, hogy hallgatói jogviszony-e? Tudom, hogy akkor iskolarendszerű a képzés, ha hallgatói jogviszony van. Tehát, ha például azért nem kapott diákigazolványt, mert nem kért (csak levelezőit kapott volna), akkor már egyből nem iskolarendszerű? Ezt hogyan lehet bizonyítani, ha valaki megkérdezi? Nyilatkozzon a dolgozó, hogy neki nincs diákigazolványa?
Iskolarendszerű képzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló iskolarendszerű képzésének tandíját 50 százalékban a munkáltató átvállalja. Ez a költségtérítés a tanulmányi szerződés, és a dolgozó által az iskolának történt utalásról szóló igazolás alapján elszámolható? Vagy a munkáltató nevére szóló számla szükséges? Válaszát előre is köszönöm!
Képzés, béren kívüli juttatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ügyvédi irodában, az alkalmazott egyetemi (jogász) költségeit az ügyvédi iroda átvállalja. A számla alapján ez felsőoktatási képzés. Az alkalmazott a képzést levelező tagozaton végzi, ahol csak a vizsgákon kell megjelennie, illetve szombatonként oktatás is van. A fentiek alapján a kérdésem az, hogy ez az oktatás iskolarendszerű képzés és íly módon béren kívüli juttatásnak minősül-e, vagy nem iskolarendszerű képzés?
Telefonszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás több dolgozónak is a telefonszámláját úgy fizeti, hogy a dolgozó neve szerepel a számlán, mint vevő, de a cég, mint számlafizető van jelen. Természetesen a cég is egyenlíti ki ezeket a számlákat. Kérdésem lenne, hogy ez esetben mi a járulékalap? A teljes számlaösszeg vagy csak a 20 százaléka (az utóbbit mondták a NAV tájékoztatási osztályán)? Válaszát köszönve, tisztelettel: Gubányiné Szalai Katalin
Telefonköltséghez hozzájárulás
Kérdés
A munkáltató a dolgozónak havonta ad 5000 forintot, hogy a saját telefonját a munkája ellátásához használja. Ez milyen juttatásnak számít, milyen, és mennyi adót kell utána fizetni?
Rekreáció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A dolgozók egészségi állapotának megőrzése céljából egyik általam könyvelt kft. rekreációs eszközöket szeretne vásrolni, többek között kajakot, kondigépet, stb. Hogyan tudom elszámolni ezeket a költségeket a könyveiben, és milyen adóterhek terhelik ezzel kapcsolatban a kft.-t?
Elveszett BKV-bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Intézményünk egyik munkavállalója elveszítette a 2014.12. havi bérletszelvényét, melynek árát béren kívüli juttatás formájában még annak a hónapnak az elején megtérítettünk számára. A kifizetéshez leadta a számlát, mely mögé lemásoltuk a bérletszelvényt (mondván, hogy majd annak lejárata után leadja az eredeti példányt). A már mások által feltett kérdések között próbáltam választ találni arra, hogy ilyen esetben mi a munkáltató és a dolgozó teendője, de sajnos nem találtam. Ezért kérdezném, hogy mikor járok el helyesen? Visszafizettessem a kollégával a részére kifizetett összeget, és a járulékokat is ennek megfelelően számoljam majd el, vagy elég egy jegyzőkönyvet felvenni róla, és a kiadási pénztárbizonylat mellé csatolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Andrea
Béren kívüli juttatások – munkába járás és kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. kormányrendeletben szabályozott munkába járásra (hazautazás, saját gépjármű használat 9 Ft/km díjjal számolva, stb.) a munkáltató által megfizetett költségek beleszámítanak a béren kívüli juttatások éves 200 000 forintos keretébe? Vagy mivel adómentesek, attól függetlenül kell kezelni az említett juttatásokat, és csak a törvényben meghatározott havi fizethető díjat (2014-ben 32 500 forint) kell figyelembe venni? Ez a havi díj a helyközi bérletek árát és a hazautazás költségét jelenti, vagy a 9 Ft/km gépjármű-használat is ebben a keretben fizethető ki? Válaszát köszönöm.
Iskolarendszerű képzés, mint béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015-ben az iskolarendszerű képzés munkáltató által megfizetett díja továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül a minimálbér 2,5-szeresének 35,7 százalékos adózásával? Illetve, ha átlépjük ezt a 262 500 forintos határt, akkor a teljes összegre kell emelt adót fizetni, vagy csak a különbözetre? Köszönöm válaszát.
BKV-bérlet járulékának kiszámítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégem 2015-re béren kívüli juttatásként egyedül az éves BKV-bérletet adja. (Nem minden dolgozó kapja.) Kérdésem, hogy a járulék számításánál a bérlet nettó értékét vegyem alapul, és azt szorozzam 1,19-cel és tovább a járulékok mértékével, vagy a bruttó értéket? Köszönöm válaszát.
Helyi utazási bérlet elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató egyes munkavállalók helyi utazási bérletét megtéríti béren kívüli juttatás keretében. Amennyiben a munkavállaló a munkáltató részére szóló számlát nem kért, de az utazási bérletet leadja, milyen módon számolható el a térítés? Köszönettel.
Munkáltatói adomány III.
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm korábbi válaszát! Pontosítom a korábbi kérdésemet: Munkáltatói adományozási szándékról van szó. Az után érdeklődnék, hogy ezt megteheti-e a munkáltató csak kettő munkavállalója részére? (Mindketten ugyannak az önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagjai. A többi munkavállalónak is van önkéntes nyugdíjpénztári tagsága, de más-más pénztárnál.) A munkáltató - jelenleg - nem juttat béren kívüli juttatást egy munkavállalónak sem. Az adomány 500 ezer forintot meg nem haladó része "béren kívüli juttatásnak" minősül? Akkor - ha nem tévedek - azt minden munkavállalóra ki kell terjeszteni, azaz minden munkavállalónak kell kapnia béren kívüli juttatást. Röviden: lehetséges-e, hogy az összes munkavállaló (5 fő) közül csak 2 fő önkéntes nyugdíjpénztára kapjon önkéntes nyugdíjpénztári adományt, a többiek pedig semminemű béren kívüli juttatásban nem részesülnek? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Cafetéria-juttatás igénybevétele 2015-ben
Kérdés
Ha a munkáltató 2015-ben a cafetéria -uttatás havi keretösszegét nettó 15 000 forintban határozza meg, akkor azt a cég minden munkavállalójának kötelezően igénybe kell vennie? Vagy választhatja a munkavállaló azt is, hogy nem kéri a juttatást? Ha van olyan munkavállaló, aki részmunkaidőben, és van olyan, aki külföldről távmunkában dolgozik, azokra a munkavállalókra is kötelező érvényűen vonatkozik a cafetéria-juttatás igénybevétele?
2015. évi önkéntes nyugdíjpénztár
Kérdés
2015. évben a béren kívüli juttatások együttes összegének 200 ezer forintos éves keretösszegébe mi tartozik bele? Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés összege is beletartozik?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
