Május 31-én lejárt a 2013-ban juttatott elektronikus Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás-utalványok felhasználásának határideje. Kérdés, hogy mi történik a fel nem használt pénzzel, illetve az utána megfizetett adóval és egészségügyi hozzájárulással?
Tisztelt Adózóna Szakértő! Egyik dolgozónkat olyan munkakörben foglalkoztatjuk, melyben neki a városban kell közlekednie, naponta többször. A közlekedést tömegközlekedési eszközökkel oldja meg. A munkába és hazafele is tömegközlekedéssel jár. Előfordul, hogy a telephelyünkre történő megérkezés előtt már ügyet intéz a városban, illetve, hogy egy ügyintézést követően egyenesen hazamegy, nem jön már vissza a telephelyre. A közlekedéshez bérletszelvényt szeretnénk biztosítani. Kérdéseim a következők: Kinek a nevére szólhat a vásárlás számlája (lehet-e a dolgozó nevére szóló)? A bérelszámolásnál hogyan adózik, járulékozik ez a juttatás? (Lehet-e költségtérítésként adni? Ha igen, ehhez milyen dokumentáció szükséges?)
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslat szerint – ha elfogadják – jövőre 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértéke. Ez több ponton is érinti a szja törvény rendelkezéseit, nézzük; hogyan?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni: Cégünk dolgozóinak buszbérletet biztosít a munkába járásukhoz. A bérleteket a cég nevére szóló számlával vásároljuk meg, és 100 százalékban a vállalkozás költsége. Tehát a dolgozók nem térítenek a bérlet árából semmit. Kérdésem az, hogy a számla áfaértéke levonásba helyezhető-e? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Könyvelõ irodaként a következõ kérdésre várom mielõbbi válaszukat. "XY" adóalany bejegyzett telephellyel rendelkezik egy budapesti irodaházban, mely nem saját tulajdonú. Dolgozóinak munkahelyi (üzemi) étkeztetést szeretne biztosítani az alábbi módon: "XY" adóalany a már bejegyzett telephelyén bõvíteni kívánja a bérelt helyiségek számát az étterem miatt. Az étterem üzemeltetését egy leányvállalatnak ("XY" adóalany 100 százalékban tulajdonos a leányban) kívánja átadni. Az étterem bejárata utcára nyílik, ezáltal bárki számára elérhetõ. "XY" adóalany 12 500 forint értékû, az étkezõhelyet üzemeltetõ leányvállalat által kibocsátott étkezési utalványt kíván adni dolgozóinak, melyet az adott telephelyen mûködõ étteremben lehetne felhasználni. Kérdésem: "XY" adóalany a fenti feltételrendszer szerint munkavállalói számára munkahelyi étkeztetésként nyújthatja-e kedvezményes adózással az utalványt 12 500 forintos értékhatárig? Fenti esetben teljesülnek-e az szja-törvény 71. § ba) bekezdésében leírtak? Válaszukat előre is köszönöm! Csávás Andrea
Tisztelt Adózóna! Egyik cégnél béren kívüli juttatásként, 76 067 forint önkéntes nyugdíjpénztári befizetést illetve 14 000 forint Erzsébet-utalványt kap a dolgozó (rendes munkavállaló), ez összesen 90 067 forint. Ezzel 04.12-ére elérte a 200 ezer forintos kedvezményes adózású korlátot. Hogyan kellett volna a március havi bevallást/számítást elkészíteni? (Természetesen figyelembe lett véve a minimálbér 50 százaléka, illetve az Erzsébet-utalvány 8 000 forintos kedvezményes adózása.) Köszönettel.
Tisztelt Surányi Imréné! Hivatkozással a "Kaphat-e cafetéria juttatást az ügyvezető?" 2015. 04. 11-én megjelent cikkére a kérdésem a következő: A cikkben felsorolt béren kívüli juttatásokon kívül adható-e a társaság személyesen közreműködő tagja részére kedvezményes béren kívüli juttatásként az szja tv. 71. § (3) bekezdése alapján önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás is? (Természetesen havi szinten a minimálbér 50, illetve 30 százalékáig.) Válaszát köszönöm!
Mi minősül munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatásnak a béren kívüli juttatások tekintetében? Az adott munkahelyen kell hogy üzemeljen konyha is, vagy elgendő, ha a dolgozók részére más konyháról ételhordóban szállítják ki a melegételt? Az utóbbi esetben történő étkeztetés megfelel-e az 12 500 forint értékhatárú kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak?
Ügyfelem, egy zrt. vezetője a vezérigazgatói tisztséget ingyenes megbízási jogviszony keretében látja el. Adható-e neki 50 000 forintig adható kulturális belépőjegy? Köszönöm, CSK
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségét kérni: 1. Megbízási díjas és választott tisztségviselő, aki nem társas vállalkozó, illetve társas vállalkozásnak nem személyesen közreműködő tagja, béren kívüli juttatás (cafetéria) részére adható-e? 2. Az Szja tv. 70. §-a szerint a nyugdíjban részesülő magánszemély, aki a nyugdíjazást megelőzően a munkáltatónál dolgozott, milyen jogcímen kaphat béren kívüli juttatást? Célunk az, hogy a nyugdíjas munkavállalónak ezáltal ne keletkezzen adóköteles jövedelme. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2015.03.05-én feltett kérdésemre, 2015.03.13-án választ kaptam Öntől, köszönöm. De a válasszal kapcsolatban még további értelmezést kérnék: Mert pont azt nem tudtam meg, hogy mitől függ, hogy hallgatói jogviszony-e? Tudom, hogy akkor iskolarendszerű a képzés, ha hallgatói jogviszony van. Tehát, ha például azért nem kapott diákigazolványt, mert nem kért (csak levelezőit kapott volna), akkor már egyből nem iskolarendszerű? Ezt hogyan lehet bizonyítani, ha valaki megkérdezi? Nyilatkozzon a dolgozó, hogy neki nincs diákigazolványa?
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló iskolarendszerű képzésének tandíját 50 százalékban a munkáltató átvállalja. Ez a költségtérítés a tanulmányi szerződés, és a dolgozó által az iskolának történt utalásról szóló igazolás alapján elszámolható? Vagy a munkáltató nevére szóló számla szükséges? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy ügyvédi irodában, az alkalmazott egyetemi (jogász) költségeit az ügyvédi iroda átvállalja. A számla alapján ez felsőoktatási képzés. Az alkalmazott a képzést levelező tagozaton végzi, ahol csak a vizsgákon kell megjelennie, illetve szombatonként oktatás is van. A fentiek alapján a kérdésem az, hogy ez az oktatás iskolarendszerű képzés és íly módon béren kívüli juttatásnak minősül-e, vagy nem iskolarendszerű képzés?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás több dolgozónak is a telefonszámláját úgy fizeti, hogy a dolgozó neve szerepel a számlán, mint vevő, de a cég, mint számlafizető van jelen. Természetesen a cég is egyenlíti ki ezeket a számlákat. Kérdésem lenne, hogy ez esetben mi a járulékalap? A teljes számlaösszeg vagy csak a 20 százaléka (az utóbbit mondták a NAV tájékoztatási osztályán)? Válaszát köszönve, tisztelettel: Gubányiné Szalai Katalin
A munkáltató a dolgozónak havonta ad 5000 forintot, hogy a saját telefonját a munkája ellátásához használja. Ez milyen juttatásnak számít, milyen, és mennyi adót kell utána fizetni?
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték