Menedzserszűrés adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk felső vezetői részére menedzserszűrést biztosít. Ennek adózási módjáról érdeklődnék. Minek minősül ez az szja-törvény szerint? Melyik paragrafusban találom? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk felső vezetői részére menedzserszűrést biztosít. Ennek adózási módjáról érdeklődnék. Minek minősül ez az szja-törvény szerint? Melyik paragrafusban találom? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértők! A következő kérdésben kérném szíves segítségüket! Egy társaság a székhelyén kávéautomatát állított föl, amelyből a dolgozók szabadon, ingyenesen fogyaszthatnak kávét és teát. Az automatába beszerzett árut egyes juttatásként számoljuk el, és 16% szja-val, valamint 27% ehóval adóztatjuk. A gép működtetése kapcsán felmerülő további költségek okoznak gondot: például az automata bérleti díja vagy a gép karbantartási díja is része az egyes juttatásnak és adóalapot képez? Nem világos ugyanis, hogy az Szja tv. csak a közvetlen, a dolgozók által ténylegesen elfogyasztható árukra, igénybe vehető szolgáltatásokra írja elő az adókötelezettséget, vagy a közvetetten igénybe vett szolgáltatásokra is, mint például az említett gépbérleti díjra, vagy karbantartási költségre? Továbbá még arra is szíveskedjenek kitérni, hogy az említett szolgáltatások előzetes áfatartalma Önök szerint levonható-e? Segítségüket előre is köszönöm! Tisztelettel: KSI
Tisztelt Adózóna! A következő kérdésben kérjük szíves állásfoglalásukat: budapesti székhelyű cég milyen feltételekkel adhat adómentesen BKV-bérletet a munkavállalónak, aki szintén budapesti lakos, egy távolabbi kerületben lakik? A Budapesten kívül élőknek kötelező a városhatárig bérletet biztosítani, de adható-e nekik is adómentesen a budapesti bérlet? Az a zavaró számunkra, hogy a cafetéria-rendszerben is felsorolják a helyi bérletet, mint adható, de adófizetésre kötelezett elemet. Üdvözlettel: Fix Kft.
Juttatható-e tört hónapra vagy akár az egész évre előre Erzsébet-utalvány? Az utóbbi esetben mi a teendő, ha a munkaviszony az év során megszűnik? A NAV tájékoztatót adott ki, miként kell értelmezni a személyi jövedelemadóról szóló törvény erről szóló passzusait.
Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk az irodai alkalmazottak egészségmegőrzése érdekében felkért egy gyógymasszőrt, hogy hetente egy alkalommal a cég székhelyén masszírozza meg a dolgozókat. A masszőr a cég nevére állítaná ki a számlát. Legyen szíves, írja meg, hogy ezt a szolgáltatást elszámolhatja-e a vállalkozás költségnek, ha igen, milyen adóvonzata van? Köszönöm segítségét!
Tisztelt Szakértő! Cégünknél fény derült arra, hogy az egyik munkavállalót jogosultsága ellenére a cégvezető megfosztotta az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulástól. A cég hajlandó visszamenőleg rendezni ezt, kérdés, hogy megteheti-e? Érvényesíthető-e a béren kívüli juttatás adózása ebben az esetben (egyösszegű elutalása visszamenőleg az elmaradt hozzájárulásoknak, 08-as bevallások önellenőrzése)? Köszönettel.
Ha egy dolgozónk például Biatorbágyról jár be dolgozni Budapestre, és kombinált bérletet vesz (amit használhat Budapesten a tömegközlekedési járműveken is) megtérítheti-e a munkáltató a bérlet árát teljes egészében adómentesen?
Cégünk Erzsébet-utalványokkal szeretné ösztönözni munkavállalóit. Minden dolgozónak havi 5 000 forintot szeretnénk adni nettóban, de feltételekhez kötve. Például akkor kapnának, ha nem voltak táppénzen, vagy időben érkeztek és távoztak, nem csináltak minőségi problémát. Az érdekelne hogy ilyen esetben hogyan lehet ezt megoldani? Cafetéria-szabályzatban ki lehet erre térni? Milyen más megoldás létezhet, ha Erzsébet-utalványnál ezt nem lehet megoldani? Köszönöm.
Kifizető/munkáltató "sportutalványt" ad a dolgozóinak. Az utalványok kibocsátója állítja, hogy ez az utalvány szja- és járulékmentes úgy a munkaadónál, mint a munkavállalónál, értékhatártól függetlenül. Nem sportrendezvényre szóló bérlet, vagy belépő, hanem, mint írtam, sportutalvány. Mi a szakértő véleménye? Ezek az utalványok ráadásul az úgynevezett " utalvány-börzén" bármire becserélhetők (más utalványra, lehet még talán készpénzre is).
Tisztelt Szerkesztőség! Három éve nyugdíjba vonult munkavállalónkkal tervezünk megbízási szerződést kötni (több hónapra szóló, rendszeres megbízás lenne). Kérdésünk, adható-e részére – ha igen, milyen feltételekkel – Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásként? Jelenlegi cafetéria-rendszerünkben a munkavállalók két jogosultsági csoportját különböztetjük meg (vezetők és beosztottak), a munkaidő hosszától függően különböző keretösszegű juttatáscsomagra való jogosultsággal. A munkavállalók fenti csoportjain felül a tagi jogviszonyosok képeznek külön csoportot. Elképzelésünk szerint a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott, volt ( jelenleg nyugdíjas) munkavállalók csoportja képezne újabb jogosultsági csoportot, csak Erzsébet-utalványra való jogosultsággal (jelenleg 1 fő tartozna e csoportba). Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Adózóna! A tévében lehetett hallani, hogy a devizahitel-törlesztést lehet cafetéria-elemként alkalmazni. Hol találok én ezzel kapcsolatos jogszabályt?
Tisztelt Cím! Ha egy társaság 35 dolgozójából 5 fő részére köt kizárólag kockázati biztosítást, amelynek havi összege 5000 Ft / fő / hó, akkor az adómentes? Ekkor nem kell figyelni a "mindenkinek azonos feltételekkel" elvet ? Köszönettel.
Cégünk harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, munkaviszonya már több mint hat hónapja fennáll. A munkavállaló tartózkodási és munkavállalási engedéllyel dolgozik Magyarországon, itt biztosított. Kérdésünk arra vonatkozik: amennyiben a munkáltató önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet minden (nem nyugdíjas) munkavállalója után a pénztárakba, köteles-e a harmadik országbeli állampolgárnak is megadni ezt a béren kívüli juttatást? Amennyiben kizárja valami, köteles-e részére mást biztosítani (más formában béren kívüli juttatást)?
Tisztelt Szakértő! Cégünk bevezetné cafetéria-elemként az adómetesen adható lakáshitel-törlesztést az szja-törvény I. melléklet 2.7 pont és a vonatkozó kormányrendelet alapján. Az lenne a kérdésem, hogy a gyakorlatban ezt hogyan kell kivitelezni, ha a munkavállaló megfelel a méltányolható lakásigény fogalmának? A hitelszerződésen és a banki igazoláson túl mire van még szükség, és milyen formában? A banki igazolást elég a tárgyévet követően bekérni az egész éves utalásról egyben? Le kell adni az adásvételi szerződést is (másolatban)? A földhivataltól kell igazolás, vagy elég, ha a munkavállaló nyilatkozatban levezeti, hogy ő eleget tesz a méltányolható lakásigény fogalmának? Az együtt költöző családtagok számáról kell jegyzői igazolás vagy csak a munkavállaló nyilatkozik? Melyik időállapotról: a lakásvásárláskori számít? Egyáltatlán kinek kell bizonyítani ellenőrzéskor, hogy megfelelt-e az adómentességnek a juttatás? A bankkal meg kell állapodnia a munkáltatónak? Köszönöm,
Tulajdonosként kérdésem: igénybevehető-e két személyes kft. esetében a cafetéria és érdemes-e? A kft.-nek milyen NAV-nak befizetendő kötelezettségei lennének cafetéria igénybevétele esetén? A vállalkozásban mindkét tulajdonos bért vesz fel, és 2014-ben az eho meghaladja majd a 450 000 forintot. (Könyvelő szerint nem éri meg ezzel a lehetőséggel élni, igaz-e ez?) Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől