Tisztelt Szakértő! Cégünknél fény derült arra, hogy az egyik munkavállalót jogosultsága ellenére a cégvezető megfosztotta az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulástól. A cég hajlandó visszamenőleg rendezni ezt, kérdés, hogy megteheti-e? Érvényesíthető-e a béren kívüli juttatás adózása ebben az esetben (egyösszegű elutalása visszamenőleg az elmaradt hozzájárulásoknak, 08-as bevallások önellenőrzése)? Köszönettel.
Ha egy dolgozónk például Biatorbágyról jár be dolgozni Budapestre, és kombinált bérletet vesz (amit használhat Budapesten a tömegközlekedési járműveken is) megtérítheti-e a munkáltató a bérlet árát teljes egészében adómentesen?
Cégünk Erzsébet-utalványokkal szeretné ösztönözni munkavállalóit. Minden dolgozónak havi 5 000 forintot szeretnénk adni nettóban, de feltételekhez kötve. Például akkor kapnának, ha nem voltak táppénzen, vagy időben érkeztek és távoztak, nem csináltak minőségi problémát. Az érdekelne hogy ilyen esetben hogyan lehet ezt megoldani? Cafetéria-szabályzatban ki lehet erre térni? Milyen más megoldás létezhet, ha Erzsébet-utalványnál ezt nem lehet megoldani? Köszönöm.
Kifizető/munkáltató "sportutalványt" ad a dolgozóinak. Az utalványok kibocsátója állítja, hogy ez az utalvány szja- és járulékmentes úgy a munkaadónál, mint a munkavállalónál, értékhatártól függetlenül. Nem sportrendezvényre szóló bérlet, vagy belépő, hanem, mint írtam, sportutalvány. Mi a szakértő véleménye? Ezek az utalványok ráadásul az úgynevezett " utalvány-börzén" bármire becserélhetők (más utalványra, lehet még talán készpénzre is).
Tisztelt Szerkesztőség! Három éve nyugdíjba vonult munkavállalónkkal tervezünk megbízási szerződést kötni (több hónapra szóló, rendszeres megbízás lenne). Kérdésünk, adható-e részére – ha igen, milyen feltételekkel – Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásként? Jelenlegi cafetéria-rendszerünkben a munkavállalók két jogosultsági csoportját különböztetjük meg (vezetők és beosztottak), a munkaidő hosszától függően különböző keretösszegű juttatáscsomagra való jogosultsággal. A munkavállalók fenti csoportjain felül a tagi jogviszonyosok képeznek külön csoportot. Elképzelésünk szerint a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott, volt ( jelenleg nyugdíjas) munkavállalók csoportja képezne újabb jogosultsági csoportot, csak Erzsébet-utalványra való jogosultsággal (jelenleg 1 fő tartozna e csoportba). Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Adózóna! A tévében lehetett hallani, hogy a devizahitel-törlesztést lehet cafetéria-elemként alkalmazni. Hol találok én ezzel kapcsolatos jogszabályt?
Tisztelt Cím! Ha egy társaság 35 dolgozójából 5 fő részére köt kizárólag kockázati biztosítást, amelynek havi összege 5000 Ft / fő / hó, akkor az adómentes? Ekkor nem kell figyelni a "mindenkinek azonos feltételekkel" elvet ? Köszönettel.
Cégünk harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, munkaviszonya már több mint hat hónapja fennáll. A munkavállaló tartózkodási és munkavállalási engedéllyel dolgozik Magyarországon, itt biztosított. Kérdésünk arra vonatkozik: amennyiben a munkáltató önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet minden (nem nyugdíjas) munkavállalója után a pénztárakba, köteles-e a harmadik országbeli állampolgárnak is megadni ezt a béren kívüli juttatást? Amennyiben kizárja valami, köteles-e részére mást biztosítani (más formában béren kívüli juttatást)?
Tisztelt Szakértő! Cégünk bevezetné cafetéria-elemként az adómetesen adható lakáshitel-törlesztést az szja-törvény I. melléklet 2.7 pont és a vonatkozó kormányrendelet alapján. Az lenne a kérdésem, hogy a gyakorlatban ezt hogyan kell kivitelezni, ha a munkavállaló megfelel a méltányolható lakásigény fogalmának? A hitelszerződésen és a banki igazoláson túl mire van még szükség, és milyen formában? A banki igazolást elég a tárgyévet követően bekérni az egész éves utalásról egyben? Le kell adni az adásvételi szerződést is (másolatban)? A földhivataltól kell igazolás, vagy elég, ha a munkavállaló nyilatkozatban levezeti, hogy ő eleget tesz a méltányolható lakásigény fogalmának? Az együtt költöző családtagok számáról kell jegyzői igazolás vagy csak a munkavállaló nyilatkozik? Melyik időállapotról: a lakásvásárláskori számít? Egyáltatlán kinek kell bizonyítani ellenőrzéskor, hogy megfelelt-e az adómentességnek a juttatás? A bankkal meg kell állapodnia a munkáltatónak? Köszönöm,
Tulajdonosként kérdésem: igénybevehető-e két személyes kft. esetében a cafetéria és érdemes-e? A kft.-nek milyen NAV-nak befizetendő kötelezettségei lennének cafetéria igénybevétele esetén? A vállalkozásban mindkét tulajdonos bért vesz fel, és 2014-ben az eho meghaladja majd a 450 000 forintot. (Könyvelő szerint nem éri meg ezzel a lehetőséggel élni, igaz-e ez?) Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Kiskereskedelmi bolthálózattal rendelkező cég vagyunk. Bevételeink nem nőnek (sőt csökkennek), így az évről évre emelkedő garantált bérminimum kitermelése egyre nagyobb gondokat okoz. Ezért a boltvezetők és helyetteseik bére „összecsúszik” a bolti dolgozók kötelezően emelendő bérével. Kérdésünk: hogyan lehetséges valamilyen egyszerű belső szabályzat (cafetéria) kialakítása, amely szerint csak a boltvezetők és helyetteseik részesülnek valamilyen, a bérköltségnél olcsóbb többletjuttatásban? Van-e lehetőség csak az ő étkezési utalványkeretük emelésére, vagy csak ezekben a munkakörökben Erzsébet ajándékutalvány biztosítására. Köszönjük mielőbbi válaszukat.
Tisztelt Szakértő! 2014-től a munkáltató lakáscélú hitel törlesztésére adómentesen nyújthat támogatást a munkavállalónak. De olvastam olyan álláspontot, hogy amennyiben a cafetéria-elemek közé veszi fel a munkáltató ezt a juttatást, akkor már nem adómentes, hanem béren kívüli juttatás? Van-e, és milyen adóvonzata a cafetériaként történő lakáshitel-törlesztésnek? Válaszát előre is köszönöm!
Egy munkáltató önkéntes egészségügyi pénztári hozzájárulást utalt alkalmazottjának 2013 decemberében. Az utalás összege 200 ezer forint, mely egész 2013. évre vonatkozó juttatás. Nem egyértelmű számomra, ez hogyan adózik? Utólag legfeljebb 3 hónapra lehet utalni, vagy csak a kedvezményes adózásnak a feltétele ez? A 2013.12. havi járulékbevallásban kell bevallani, de milyen eho-mértékkel? 219 ezer x 16 % és 219 ezer x 27 %? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésünk a munkáltató által minden munkavállaló számára megismerhető és azonos feltételek mellett ténylegesen igénybevehető szolgáltatásnyújtás közterheinek megítélésére vonatkozik. A kérdéses szolgáltatás rekreáció (közérzetjavító masszázs). Helyesen járunk el akkor, ha ezután mint munkáltató/kifizető, 1,19-szeres alapra fizetjük meg a közterheket, azaz a 16 százalék szja-t és a 27 százalék ehót? Vagyis nem keletkezik a dolgozónak adóköteles jövedelme, s semmiféleképpen sem lehet ezt a tételt bérnek minősíteni. Akkor sem, ha egyértelműen megállapítható, hogy egyes munkavállaló mikor, és milyen értékű juttatást kap. Természetesen a masszőr számlát állít ki a szolgáltatásról, melyet a cég kifizet, s költségként számol el (áfát le nem vonva, s adózás előtti eredmény terhére). Válaszukat előre is köszönjük.
Az idei évtől új elemekkel egészült ki az adómentes, illetve a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások köre. Lakáshitel-törlesztés, elengedett kamat, belépő sportrendezvényre, célzott támogatás, visszaváltható utalvány - mik a 2014-es új szabályok? Összefoglaltuk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték