453 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére
Italautomata 30 ezer forintos díja
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Italautomata regisztrációs díjával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Az Art. 22/D paragrafusának (1) bekezdése szerint az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles... (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 forint, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni. Ezek szerint kell a 30 ezer forintot megfizetni. De mi van abban az esetben, ha: 1.) az automata zsetonnal működik, s a zsetont külön lehet megvásárolni értékesítési ponton, 2.) az automata zsetonnal működik, s a zsetont a munkáltató a dolgozóknak grátisz adja, mint béren kívüli juttatást. 3.) az automata zsetonnal működik, s az üzemben tartó a vendégeinek adja a zsetonokat, mint repit. 4.) az 1-3. esetek kombinációja áll fenn? Ezekben az esetekben is meg kell fizetni a 30 ezer forintos díjat? Előre is köszönöm szíves válaszukat! Maradok tisztelettel, Kálmán Csaba
Adózik vagy sem? OKJ-s képzés támogatása gyeden lévőnél
Cikk
Részesítheti-e OKJ-s képzésben a munkáltató a gyeden lévő munkavállalóját, aki nem dolgozik az ellátás mellett? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Workshop
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkáltató úgynevezett workshopra küldené munkaviszonyban álló dolgozóját, melynek minden költségét (szállás, étkezés) vállalja, fizetve az étkezés után járó 16 százalékos szja-t és az ehót. Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagját ugyanilyen módon befizetné, az milyen pluszköltségekkel járna?
Nyelvtanfolyam támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk külföldi tulajdonú multinacionális cég, a vezetést az anyacégtől kiküldött munkatársak végzik, így fontos, hogy a vállalatunknál dolgozó munkavállalók valamilyen szinten kommunikáljanak angolul, ezért a cégünknél angol nyelvtanfolyamot szeretnénk indítani. Kérdésem, hogy minden munkavállaló, például a termelésben dolgozó operátor részére is biztosíthatjuk ingyenesen ezt a tanfolyamot, vagy csak azon dolgozók számára, akiknek a nyelvhasználat benne van a munkaköri leírásukban? Véleményem szerint a munkáltató tevékenységéhez szüksége, de hogyan lehet ezt megítélni? Válaszát ezúton is köszönöm.
Gyed melletti OKJ-s oktatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a munkavállalót, aki jelenleg otthon gyeden van (nem dolgozik az ellátás mellett) OKJ-s képzésben részesítheti-e a munkáltató? Ha igen, akkor az a könyvelésben elszámolható-e? Köszönettel!
Kilépő dolgozó időarányos béren kívüli juttatásának adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik kilépő munkavállalónk munkaviszonya 2015. 09. 30-ával megszűnt. A részére fizethető éves cafetériaösszeg 306 000 Ft. Idén 2015. 09. 30-ig összesen 219 000 Ft béren kívüli juttatásban részesült. Amely összeg 156 000 forint értékben Erzsébet-utalványt és helyi utazási bérletet, továbbá 63 000 forint összegben SZÉP-kártya feltöltést tartalmazott. A SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatások után 14 százalék ehokötelezettség keletkezik a 200 000 forintos keretösszeg erejéig. Mivel a dolgozó munkaviszonya 09. 30-án megszűnt, az szja-törvény 70. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a (4a) bekezdés b) pontja értelmében a kedvezményes juttatás keretösszegét is arányosan kell figyelembe venni, értelmezésem szerint. Így a kedvezményes keretösszegen felüli rész (jelen esetben: 200 000 Ft x 273/365 nap=149 589 Ft) lenne, viszont a munkavállaló részére kedvezményesen adott béren kívüli juttatás összege (SZÉP-kártyán felüli rész) 156 000 Ft volt. A különbség: 6 411 Ft. Az ehotörvény 3. § (4) és (6) bekezdése értelmében ezen különbözet után 27 százalék ehokötelezettség keletkezik, amelyet csökkenteni kell a már bevallott, és megfizetett 14 százalékos ehoval. Vagyis plusz 13 százalék ehofizetési kötelezettség keletkezik (jelen esetben 6411x1,19x0,13=992 Ft). A kérdésem az lenne, hogy jól értelmezem-e az szja- és az ehotörvény előírásait? Válaszát előre is köszönöm!
Tömegközlekedés jegytömb
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Budapesti lakos Budapesten dolgozik munkaviszonyban. Adható-e részére 10 darabos jegytömb munkába járásához alkalmanként, és ha igen, milyen adóteherrel? Válaszát előre is köszönöm!
Közlekedési jegy
Kérdés
Társaságunk szolgáltatásnyújtással foglalkozik. Sok esetben a megrendelő székhelyen kell megjelennie a munkavállalónknak napközben. Ilyenkor előfordul, hogy munkatársunk az utazáshoz a budapesti közösségi közlekedést veszi igénybe a székhelyünk és a megrendelő telephelye/székhelye között az utazásra. Elszámolhatjuk-e ebben az esetben a vonaljegyet, illetve terheli-e ezt a juttatást valami adóteher? (Társaságunk és a megrendelő székhelye/telephelye is Budapesten belül van.)
Repülőjegy, de nem lett kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségüket, hogy hogyan kell elszámolni és könyvelni, ha a cég megvette a repülőjegyet a dolgozójának kiküldetés céljából, de a dolgozó megbetegedett, és nem tudott elmenni. Sajnos nem térítették vissza a repülőjegyet még részben sem.
Repülőjegy -–Tao- és/vagy szja-vonzat?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha egy cég ügyvezetőjének repülőjegyét a cég kifizeti, azonban az ügyvezető nem tudja bizonyítani, hogy üzleti út miatt került sor a repülőjegy megvásárlásra, akkor hogyan kell eljárnia a cégnek? 1. Taoalapot növelő tételként (nem vállalkozási célú költség) veszem számításba, így a repülőjegy árát taoként "leadózza" a cég? 2. Természetbeni juttatásként kell elszámolni a könyvekben, így a cégnek a repülőjegy bruttó értékének az 1,19-szerese után 16 % szja, valamint az ügyvezető jogállásától függően ehofizetési kötelezettsége keletkezik? 3. A cégnek mindkét pontban foglalt "terhek" után keletkezik fizetési kötelezettsége? Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás elszámolhatósága
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni. Az szja-törvény 1. számú mellékletének 2.7, valamint a 9.3 pontja alapján az alkalmazottnak adható munkáltatói támogatás a számviteli törvény alapján személyi jellegű kifizetésnek minősül-e? A tao-törvény alapján a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak lehet-e tekinteni, és így csökkenthető-e a tao-alap? Előre is köszönöm a választ.
Albérleti hozzájárulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk (kft.) albérleti hozzájárulást fizetne új dolgozójának. Az albérleti díj 45 ezer forint, melyből a cég 20 ezer forintot fizetne meg. A dolgozóknak azonosan nem tudnánk adni, hiszen a többi dolgozó saját lakásban lakik. Milyen lehetőségek vannak a juttatásra, és milyen járulékokat, azaz milyen közterheket kell ezután fizetnie a kft.-nek, esetleg a munkavállalónak? Válaszukat köszönöm: Jakus Tünde
Munkáltatói kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a válaszát. Kft. tagja, aki tagi jogviszonyban, személyesen munkát végez, 2012. 01. 06-án, 7 277 000 forint kölcsönt kapott a cégtől lakáshitelének visszafizetéséhez. A kölcsön után kamat is lett elszámolva. 2012. 03. 31-én a tagi jogviszony megszűnt. A tag 04. 01-től a mai napig folyamatosan munkaviszonyban látja el a tevékenységet. 2012. 04. 01-től a kölcsönt a kft. átminősítette alkalmazott részére adott munkáltatói kölcsönné. Jelenleg 2 millió forint a kölcsön (a többi visszafizetésre került). A kérdésem az, hogy az eddigiekben helyesen jártunk-e el? A fennálló 2 millió forint visszafizetésétől eltekinthet-e a kft.? Ha igen, jelent-e ez valamilyen fizetési kötelezettséget mind a kft., mind az alkalmazott számára? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: P. Mária
Iskolarendszerű képzés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkatársainak 12 ezer forint Erzsébet-utalványt ad (ezen kívül más cafetériaelem nincs). Ezen túl támogatja a dolgozó iskolarendszerű képzését, ami félévente (február és szeptember) 200 ezer forintot tesz ki. Hogyan kell adóznia ez utóbb után a vállalatnak? Köszönöm válaszukat!
Dolgozók üdültetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég néhány munkavállalójának és családtagjának kifizette az egyhetes belföldi üdülését jutalomképpen a jól végzett munkájáért (nem cafetéria). A szállásadó (panzió) számlája a cég nevére szól, szerepelnek rajta a dolgozók, valamint a családtagjaik adatai. A dolgozók semmilyen összeget nem térítettek, sem a szállásadó, sem a munkaadó felé. Kérdésem, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaadót és a munkavállalót? (Nem szeretnénk a munkavállalóra terhelni semmit.) A szállásadó számlájában feltüntetett áfa (18 százalék) levonható-e? A társasági adóalapot növelő tételként kell-e szerepeltetni? Köszönöm válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
