Tisztelt Szakértő! 2014. januárban a munkáltató 270 ezer forint értékben számítógépet vásárolt a munkavállalónak otthoni használatra. A munkavállaló kilép 2016. 01. 04 napján. A gépet nem tudja visszaadni. Keletkezik-e közteherkötelezettsége időarányosan a munkáltatónak, vagy maradványértéken leszámlázza a gépet a dolgozónak? Köszönettel: Németh József
Adhat-e kölcsön adó- és kamatmentesen építkezésre munkavállalójának egy kft., ha a munkavállaló a kft. tulajdonosának a gyermeke? Ha igen, milyen összeget? Esetleg béren kívüli juttatásként is nyújthatja? A kifizetés készpénzben történne. Köszönettel.
Cégünk 10 éves lejáratú életbiztosítást kötött egyik munkavállalója javára. Három év után a munkaviszony megszűnt, és a biztosítás folytatásáról a volt munkavállaló nem gondoskodott. (Kedvezményezettként a munkavállaló, illetve a családja volt megjelölve.) A biztosító 6 hónap elteltével megszüntette a biztosítási szerződést, és cégünknek visszautalta a szerződés szerinti visszavásárlási értéket. Kérdésem: hogyan történjen ezen összeg számviteli elszámolása, illetve van-e a cégnek elszámolási kötelezettsége a volt munkavállalóval?
Tisztelt Szakértő! Korábbi, azonos című kérdésére adott válaszára reagálva: intézmény a megállapított béren kívüli juttatások után eleget tett mind az szja-, mind az ehofizetési kötelezettségének. A kérdés arra irányult, hogy milyen büntetésben részesülhet, ha a cafetériakereteket a munkavállalók részére teljesítményalapúan állapította meg, szabályzat nélkül? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A munkahelyi étkeztetés helyes elszámolási és könyvelési módját szeretném kérdezni. Ha egy étterem a saját dolgozóinak munkahelyi étkeztetés formájában ad havi 12 500 forint természetbeni juttatást, és megfizeti utána a kedvezményes adót, akkor milyen nyilvántartási és elszámolási kötelezettségei vannak? A jelenléti ív alapján kapja meg minden munkavállaló a juttatást, és a munkahelyi étkezést a piaci áron számolva tüntetjük fel a bérlapokon, ezután fizeti meg a cég az adót. Kell kimutatni a bekerülési érték és az adott juttatás különbözetét (árrés), és meg kell ezután fizetni az áfát?
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 70. §-a értelmében az eltérő mértékű cafetéria kifizetésének feltétele egy szabályzat megléte. Amennyiben egy vállalkozás 2010-2015. között szabályzat nélkül, teljesítményalapúan (ami szintén szabálytalan) állapította meg a béren kívüli juttatás mértékét, milyen büntetésre számíthat egy ellenőrzés során? Kizárólag mulasztási bírsággal sújtható? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben: cégünk munkavállalói részére biztosít egy 30 000 forintos keretet a képernyő előtti munkavégzéshez szükség szemüveg térítésére. Milyen adóvonzata van, ha az egyik munkavállalónk túllépi ezt a megengedett keretet? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Italautomata regisztrációs díjával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Az Art. 22/D paragrafusának (1) bekezdése szerint az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles... (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 forint, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni. Ezek szerint kell a 30 ezer forintot megfizetni. De mi van abban az esetben, ha: 1.) az automata zsetonnal működik, s a zsetont külön lehet megvásárolni értékesítési ponton, 2.) az automata zsetonnal működik, s a zsetont a munkáltató a dolgozóknak grátisz adja, mint béren kívüli juttatást. 3.) az automata zsetonnal működik, s az üzemben tartó a vendégeinek adja a zsetonokat, mint repit. 4.) az 1-3. esetek kombinációja áll fenn? Ezekben az esetekben is meg kell fizetni a 30 ezer forintos díjat? Előre is köszönöm szíves válaszukat! Maradok tisztelettel, Kálmán Csaba
Részesítheti-e OKJ-s képzésben a munkáltató a gyeden lévő munkavállalóját, aki nem dolgozik az ellátás mellett? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Munkáltató úgynevezett workshopra küldené munkaviszonyban álló dolgozóját, melynek minden költségét (szállás, étkezés) vállalja, fizetve az étkezés után járó 16 százalékos szja-t és az ehót. Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagját ugyanilyen módon befizetné, az milyen pluszköltségekkel járna?
Tisztelt Szakértő! Cégünk külföldi tulajdonú multinacionális cég, a vezetést az anyacégtől kiküldött munkatársak végzik, így fontos, hogy a vállalatunknál dolgozó munkavállalók valamilyen szinten kommunikáljanak angolul, ezért a cégünknél angol nyelvtanfolyamot szeretnénk indítani. Kérdésem, hogy minden munkavállaló, például a termelésben dolgozó operátor részére is biztosíthatjuk ingyenesen ezt a tanfolyamot, vagy csak azon dolgozók számára, akiknek a nyelvhasználat benne van a munkaköri leírásukban? Véleményem szerint a munkáltató tevékenységéhez szüksége, de hogyan lehet ezt megítélni? Válaszát ezúton is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a munkavállalót, aki jelenleg otthon gyeden van (nem dolgozik az ellátás mellett) OKJ-s képzésben részesítheti-e a munkáltató? Ha igen, akkor az a könyvelésben elszámolható-e? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Az egyik kilépő munkavállalónk munkaviszonya 2015. 09. 30-ával megszűnt. A részére fizethető éves cafetériaösszeg 306 000 Ft. Idén 2015. 09. 30-ig összesen 219 000 Ft béren kívüli juttatásban részesült. Amely összeg 156 000 forint értékben Erzsébet-utalványt és helyi utazási bérletet, továbbá 63 000 forint összegben SZÉP-kártya feltöltést tartalmazott. A SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatások után 14 százalék ehokötelezettség keletkezik a 200 000 forintos keretösszeg erejéig. Mivel a dolgozó munkaviszonya 09. 30-án megszűnt, az szja-törvény 70. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a (4a) bekezdés b) pontja értelmében a kedvezményes juttatás keretösszegét is arányosan kell figyelembe venni, értelmezésem szerint. Így a kedvezményes keretösszegen felüli rész (jelen esetben: 200 000 Ft x 273/365 nap=149 589 Ft) lenne, viszont a munkavállaló részére kedvezményesen adott béren kívüli juttatás összege (SZÉP-kártyán felüli rész) 156 000 Ft volt. A különbség: 6 411 Ft. Az ehotörvény 3. § (4) és (6) bekezdése értelmében ezen különbözet után 27 százalék ehokötelezettség keletkezik, amelyet csökkenteni kell a már bevallott, és megfizetett 14 százalékos ehoval. Vagyis plusz 13 százalék ehofizetési kötelezettség keletkezik (jelen esetben 6411x1,19x0,13=992 Ft). A kérdésem az lenne, hogy jól értelmezem-e az szja- és az ehotörvény előírásait? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Budapesti lakos Budapesten dolgozik munkaviszonyban. Adható-e részére 10 darabos jegytömb munkába járásához alkalmanként, és ha igen, milyen adóteherrel? Válaszát előre is köszönöm!
Társaságunk szolgáltatásnyújtással foglalkozik. Sok esetben a megrendelő székhelyen kell megjelennie a munkavállalónknak napközben. Ilyenkor előfordul, hogy munkatársunk az utazáshoz a budapesti közösségi közlekedést veszi igénybe a székhelyünk és a megrendelő telephelye/székhelye között az utazásra. Elszámolhatjuk-e ebben az esetben a vonaljegyet, illetve terheli-e ezt a juttatást valami adóteher? (Társaságunk és a megrendelő székhelye/telephelye is Budapesten belül van.)
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték