1726 találat a(z) alkotmánybíróság cimkére
Alkotmánybíróság: mulasztott az Országgyűlés Cikk
A 2021. július 21-én, a 138. számú Magyar Közlönyben megjelent 24/2021. AB határozat szerint az Országgyűlés az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésének sérelmét okozó mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 187. § (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a cselekmény elkövetési magatartását.
Áder János nem bólintott rá a lakástörvényre Cikk
Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).
Ab: a határidő meghosszabbításával nem sérült a közérdekű adatok megismerésének joga Cikk
2018. május 25. napja óta a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. A közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés szabályozására ugyanakkor megmaradt a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.). A kormány több kormányrendeletben eltéréseket vezetett be a közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatosan. A kormányrendeletek szabályait az Alkotmánybíróság előtt is támadták, mely beadványt az Alkotmánybíróság (AB) az alábbi indokokkal elutasította.
Alaptörvényellenes a hulladékgazdálkodási törvény módosítása Cikk
Az Országgyűlés 2020. december 15-ei ülésnapján elfogadott, egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (T/13958. számú törvényjavaslat) „19. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása” című fejezete egyes rendelkezései tárgyában előterjesztett előzetes normakontroll során az Alkotmánybíróság alaptörvényellenesnek ítélte a jogszabálymódosítás egyik passzusát.
Alkotmánybírósági döntés a mintagazdaságokról szóló kormányhatározat alaptörvényellenességéről Cikk
A mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. kormányhatározat 4., 6. és 7. pontjai alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 1/2021. (I. 7.) AB határozat a Magyar Közlöny 2021. évi 3. számában jelent meg január 7-én.
Megállapítható-e adójogi szankció ügyintézési határidőn túl? Cikk
Az adóhatóságnak az adóbírság kiszabásakor hivatalból mérlegelnie kell a határozathozatal időtartamát, és e mérlegelésről a döntése indokolásában számot kell adnia – állapítja meg alkotmányos követelményként IV/114/2020. számú határozatában az Alkotmánybíróság, írja a jogiforum.hu.
Kúriai határozat biztosítási időt keletkeztető ellátás folyósítása ügyében Cikk
Biztosítási időt keletkeztető ellátás folyósítása ügyében hozott határozatot a Kúria.
Építményadó: kit illet kedvezmény? – Döntött az Alkotmánybíróság Cikk
Az Alaptörvény arányos közteherviselést előíró rendelkezéséből nem olvasható ki olyan tartalom, amely a jogalkotó által a magánszemélyek számára biztosítani kívánt adókedvezményeket tilalmazná, illetőleg amelyet ilyen alanyi kör számára biztosított, meghatározott mértékű kedvezmény sértene – foglalta össze a jogiforum.hu az Alkotmánybíróság IV/1294/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatát.
Rémhírterjesztés: mikor büntethető, mikor nem? Döntött az Alkotmánybíróság Cikk
Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenes a rémhírterjesztéssel kapcsolatos új büntetőjogi szabályozás, melyet különleges jogrend idején kell alkalmazni, olvasható a testület honlapján. A határozat ugyanakkor alkotmányos követelményként megállapította, hogy a rémhírterjesztés bűntettére vonatkozó rendelkezés csak az olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy hamis, vagy amelyet maga ferdített el, és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.
Vége lehet a brutális fakivágásoknak: alaptörvényellenes az erdőtörvény módosítása! Cikk
Alaptörvény-ellenes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 2017. évi módosításának számos eleme – állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab), és egyúttal megsemmisítette a törvény Natura 2000 erdőterületeket érintő elemeit. Az Ab kimondta: a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben, s alaptörvény-ellenesnek találta az erdőtörvény módosításának azon elemét is, amely a védett természeti területen levő erdők esetében lehetővé tette a gazdasági rendeltetés megjelölését.
Szakképzési törvény: alkotmányossági kifogásai vannak a PSZ-nek Cikk
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az új szakképzési törvény miatt, egyéni érdeksérelem okán, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében.
Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmánysértő a földforgalmi törvény módosítása Cikk
Az Alkotmánybíróság elutasította 52 ellenzéki képviselő beadványát: a Varga Zs. András vezette öt tagú tanács egyetlen pontban sem értett egyet a kezdeményezőkkel – írja a hvg.hu.
Beteg gyermek otthoni gondozása: többen kaphatnak időskori támogatást Cikk
Az Alkotmánybíróság júliusi döntésével megsemmisítette a gyermeküket betegségük miatt otthon gondozókat megillető időskori támogatás jogosultsági feltételeinek egyes szövegrészeit, így többen kérhetik és kaphatják ezt az ellátást.
Ab-döntés a közigazgatási bíróságokról Cikk
Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvényt támadó indítványt, mert megítélése szerint a törvény összhangban van az alaptörvénnyel.
Csed megállapítása: a Kúria szerint alkotmányellenes a szabály Cikk
Alkotmányosan indokolatlan különbségtételt tesz a csecsemőgondozási díjra (csed) jogosult anyák között, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény az egészségbiztosítás valamennyi pénzbeli ellátása, sőt még a baleseti táppénz összegének megállapítása esetén is az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyból származó személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni – állapította meg a Kúria április 11-én kelt döntésében, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Cikkünkben áttekintjük, milyen problémákat vetett fel a Kúria.