Alkotmánybíróság: az adatvédelmi hatóság jogosult elrendelni személyes adatok törlését

dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

2022.05.12., 06:15 Frissítve: 2022.05.11., 16:16

Tetszik

Az Alkotmánybíróság (Ab) 3110/2022. számú határozatában megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék, valamint az azt helybenhagyó Kúria ítéletét, mely döntések kimondták, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) személyes adat törlését kérelem hiányában nem rendelheti el. Az érdekes döntés részleteit az alábbiakban mutatjuk be.

Az ügy az Európai Ügyészséghez való csatlakozással kapcsolatos aláírásgyűjtésből indult

A NAIH bejelentés alapján adatvédelmi vizsgálati eljárást, majd hivatalbóli adatvédelmi hatósági eljárást folytatott le az adatkezelővel szemben az Európai Ügyészséghez csatlakozás kikényszerítésére vonatkozó aláírásgyűjtésével kapcsolatos adatkezelésével összefüggésben. Megállapította, hogy az adatkezelő 2018. július 19. és 2019. május 30. között kapcsolattartási célból, jogalap nélkül gyűjtötte az érintettek személyes adatait, továbbá nem nyújtott megfelelő tájékoztatást az adatkezelés valamennyi lényeges körülményéről, és ezzel több ponton megsértette a személyes adatok kezelését szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR).

A határozat indokolása azt is megállapította, hogy az adatkezelés azáltal, hogy az adatkezelő nem nyújtott az érintetteknek megfelelő tájékoztatást az adatkezelés céljáról, sérti a GDPR szerinti tisztességes adatkezelés alapelvi követelményét. Emellett utasította az adatkezelőt a kapcsolattartás céljából, jogalap nélkül gyűjtött személyes adatok törlésére, illetve kötelezte őt 1 000 000 Ft adatvédelmi bírság megfizetésére.

Az adatkezelő a döntést bíróságon támadta azzal, hogy a NAIH jogkörét kizárólag a GDPR szabályaira alapozhatja. A GDPR 17. cikke, illetve 58. cikk (2)(g) bekezdése nem teszi lehetővé az érintetti kérelem hiányában történő adattörlésre kötelezést. Az adatkezelő érvelését mind a Fővárosi Törvényszék, mind pedig a Kúria osztotta, ezt követően fordult a NAIH az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panasz formájában.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi volt a NAIH álláspontja az eljárás során, valamint, hogy milyen indokok alapján döntött az Alkotmánybíróság!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.