Kampány vagy tájékoztatás? Alkotmánybíróság kontra Kúria

Megosztás Tetszik

A Kúria a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében úgy döntött, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ által küldött hírlevelében az ellenzéket minősítő álláspontja azon kifejtésével, amely szerint „[...] felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére” a Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a választási törvényben is nevesített esélyegyenlőség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A Kúria végzését az indítványozó alkotmányjogi panaszban támadta. Ismertetjük az Alkotmánybíróság döntését.

Indítványozó: A kormányt tájékoztatási kötelezettség terheli

Az indítványozó szerint az állampolgárokat megilleti a tájékoztatáshoz való jog, amelyet jelen ügyben az állampolgár kifejezett, erre irányuló kérése esetén a kormányzati kommunikáció biztosít. Magyarország kormányának egyebekben nem joga, hanem kötelezettsége a tájékoztatás, mely a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága keretében tud érvényesülni.

Álláspontja szerint nincs olyan más alapvető jog vagy alkotmányos érték, amelynek védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható lenne az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében nevesített alapjog.

A Kúria döntése tehát véleménye szerint alaptörvény-ellenes, mert az túlzott mértékben korlátozza a kormány tájékoztatási jogát, a kormányzati kommunikációt. Ezen túlmenően a végzés sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is, mivel a Kúria nem mérlegelte kellőképpen a kormányzat tájékoztatási kötelezettségét.

Ab: A kormány tájékoztatott és nem a politikai ellenzékről beszélt

Az Ab kiemelte, hogy a bíróságok feladata a jogszabályok értelmezése és nem azok megalkotása. A túlzottan tág jogértelmezés így a jogalkotás területére viszi a bíróságokat. Az Alaptörvény szerint ezen túlmenően úgy kell jogszabályt értelmezni, hogy abból kell kiindulni, hogy a jogszabály a józan észnek, közjónak, az erkölcsnek és a gazdasági megfontolásoknak megfelel.

Az Alaptörvény ezen túlmenően védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
Ehhez kapcsolódik, hogy a választási törvény szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

A kormány tehát tájékoztatott és nem kampányt folytatott. Helytállónak ítélte az Ab az indítványozó azon érvelését is, hogy a teljes körű tájékoztatás az ellenzéki véleményt is magába foglalja, az ellenzék alatt pedig nem a politikai ellenzéket, hanem a kormányzati véleménytől eltérő véleményt képviselők álláspontját kell érteni, így tehát ez sem érinti a választási kampányt.

Az Ab szerint így a Kúria nem vette kellő súllyal figyelembe az adott cselekmény összes körülményeit, a kormány jogszabályi kötelezettségeit és így nem megfelelően értelmezte a választási törvényt és az Alaptörvényt sem.

Az Ab nem vizsgálta, hogy az érintettek mihez is járultak hozzá

Továbbra is kérdéses, hogy a SARS-COV2 járvánnyal, illetve az oltással összefüggésben adott hozzájárulással az érintettek mihez is adtak hozzájárulást, ezzel a kérdéssel, illetve a személyes adatok védelmével, mint alkotmányos joggal azonban az Ab nem foglalkozott. Az adatkezelő ugyanis a személyes adatokat kizárólag arra a célra jogosult kezelni, mely célokra azokat gyűjtötte. Az adatszolgáltatáskor elérhető adatkezelési tájékoztatóból ugyanakkor nem tűnik ki egyértelműen, hogy a tájékoztatás a közegészségügyi járványhelyzettől teljesen független területekre vonatkozik.