Áder János nem bólintott rá a lakástörvényre

Megosztás Tetszik

Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).

A KEH honlapján megjelent közlemény szerint az államfő az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra.

Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett, csütörtökön kelt indítványában a törvény célját, valamint a törvénybe foglalt szabályozást illetően két pontban sorolta fel alkotmányossági aggályait.

Az első pontban azt írta: álláspontja szerint a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamint a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért alaptörvény-ellenes.

Az államfő rámutatott: a törvény kifejezett célja, hogy a rendszerváltoztatást megelőző kizárólagos állami tulajdon privatizációja keretében 1994. március 31-étől 1995. november 30-áig az állami és önkormányzati lakásokra biztosított vételi jogbó1 kizárt műemléképületben lévő lakások bérlői számára lehetővé tegye az általuk bérelt lakások tulajdonjogának megszerzését. Ennek érdekeben a jogszabály vételi jogot alapít a világörökségi helyszínen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonban álló műemléképületekben lévő lakásokra.

Álláspontja szerint önmagában ez a jogalkotói cél és különösen az ebből a célból alapított vételi jog intézménye nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel, amely rögzíti, hogy a természeti erőforrásokon túl, a kulturális értékek is a nemzet közös örökségét képezik, és ezek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Az államfő hangsúlyozza: a kulturális örökségnek részét képezik a műemléki védelem alatt álló építmények, a védelem és megóvás egyik garanciája pedig a visszalépés tilalma, azaz hogy az egyszer már elért védelem szintje nem csökkenhet, és a színvonal megőrzéséhez hatékony megelőző biztosítékok kellenek.

Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett indítványában második pontként azt rögzíti, hogy az alaptörvény a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként védi: tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közerdekbő1, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

Rámutat: a vételi jog intézménye ugyan nem tulajdonelvonás, de megterhelési, korlátozza a tulajdonjogot, és az Ab több határozatában is megerősítette, hogy a vételi jog csak az értékgarancia érvényesítése mellett lehet alkotmányos, vagyis a kártalanításnak ebben az esetben is teljesnek kell lennie.

A köztársasági elnök álláspontja szerint ugyanakkor a törvénybe foglalt szabályozás nyilvánvalóan nem felel meg az értékgaranciából következő teljes kártalanításnak, hiszen a jogszabály a vételárat az alapul vett bérleti jogviszony időtartama, illetőleg a bérleti jogviszony keletkezese alapján differenciáltan, a forgalmi érték 15 és 80 százaléka közötti mértékben állapítja meg úgy, hogy ebbő1 az egy összegben történő fizetés esetén további 5 százalék árengedményt biztosít.

Rámutat arra is: a vételár összegének megállapítása, pontosabban annak csökkentése szempontjaként a hosszabb idejű bérleti jog figyelembevétele önmagában is vitatható, hiszen a hosszabb ideje a piaci árhoz képest lényegesen kisebb bérleti díjat fizető bérlőknek a lakások karbantartásával, felújításával kapcsolatban nem merültek fel költségeik, azokat a közpénzbő1 gazdálkodó tulajdonos viselte. Amennyiben mégis a bérlő fizette, akkor megtérítették számára, vagy lakbérmérséklésként beszámíthatta.

Ezért – állapítja meg az államfő – a bérleti jog időtartama szerinti vételárcsökkentésnek nincs észszerű indoka, továbbá hasonlóképpen nem alapozhatja meg a forgalmi érték 65 százalékának elengedését a tulajdonjog cseréje sem.

Áder János szerint feltűnően nagy értékaránytalanságot eredményez a törvény azon rendelkezése is, amely a vételi jogot kiterjeszti a folyamatban lévő felújítás alatt álló épületben lévő lakásokra is azok elkészülte után, vagyis egy felújított épületben lévő lakás akár a forgalmi érték 14,25 százalékának megfelelő vételáron kerülhet a bérlő tulajdonába.

Emellett az államfő megítélése szerint az azonnaliság és az értékgarancia elvét sérti a bérlőknek a részletfizetés ütemezésére biztosított egyoldalú jogosultsága a kártalanítás elhúzódása folytán.

Áder János úgy véli: a korlátozás arányossága kérdését veti fel a törvény azon rendelkezése is, amely az öt évnél rövidebb, de 2020. december 31-én fennálló bérleti jogviszonyok esetében a vételi jog lehetőségét a bér1őknek az öt év eléréséig, tehát legkésőbb 2025. december 31-éig nyitva hagyja. Az időtartam hossza és bizonytalansága miatt ez a rendelkezés is aránytalan – állapítja meg indítványában az államfő.