hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az Ab megsemmisítette az adózás rendjéről szóló törvény egyik rendelkezését

  • adozona.hu

Alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 271. § (1) bekezdésének „és a megismételt” szövegrészét, azaz azt a rendelkezését, amely a megismételt adóhatósági eljárásokban az elévülési idő meghosszabbodását tette lehetővé.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 271. § (1) bekezdésének „és a megismételt” szövegrésze az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközően alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 271. § (1) bekezdése a megsemmisítést követően a következő szöveggel marad hatályban: „E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.” – olvasható az alkotmanybirosag.hu-n.

A határozat indokolása szerint az alapügy felperesét mint adózót a NAV Dél-budapesti Igazgatósága (elsőfokú adóhatóság) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésre választotta ki áfa adónemben 2010. július-október időszakra nézve. Az utólagos ellenőrzés 2011. január 27-én indult a megbízólevél átadásával a régi Art. alapján, és azt tárta fel, hogy a felperes által beszerzett termékek egy része valójában nem a felperesnek számlázó vállalkozásoktól származott.

Az elsőfokú adóhatóság 2015. október 8-án kelt határozatával a felperes terhére adóhiányt, késedelmi pótlékot és adóbírságot állapított meg arra a törvénysértésre alapítva, hogy a felperes az előbbi időszakra beadott áfabevallásaiban jogellenesen gyakorolta adólevonási jogát.

A felperes fellebbezésére eljárt adóhatóság 2015 decemberében a késedelmi pótlék megváltoztatásával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes bírósághoz fordult, a keresete alapján eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (KMB) 2018. március 2-ai jogerős ítéletével a másodfokon hozott határozatot hatályon kívül helyezte és a másodfokon eljárt adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

A megismételt eljárást a NAV Fellebbviteli Igazgatósága (másodfokú adóhatóság) a régi Art. szerint folytatta le, és ennek megfelelően hozott új másodfokú határozatot 2018. március 5-én, ami 2018. március 7-én vált jogerőssé. Az indokolás megváltoztatása nélkül az előző döntést helybenhagyta.

A felperes keresete alapján eljárt KMB 2018. július 5-ei jogerős ítéletével a második másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és a másodfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A KMB indokolása szerint az adóhatóság pár nap alatt csak formálisan tett eleget a bírósági kötelezésnek. Az előbbi ítélet kihirdetését követő első munkanapon meghozott határozata nagyrészt szó szerint egyezik az első másodfokú határozattal. A KMB azt állapította meg, hogy a másodfokú adóhatóság helyesen a régi Art.-t, és nem az Art.-t alkalmazta, mert kizárólag a másodfokú eljárást kellett megismételni.

A másodfokú adóhatóság felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria 2020. május 7-ei ítéletével, amelyet 2020. június 10-én kézbesítettek, hatályában fenntartotta a KMB döntését. Ugyanakkor indokolásában azt állapította meg, hogy az Art. 271. § (1) bekezdése értelmében az új szabályozás szerint kellett volna eljárnia az adóhatóságnak, hiszen a megismételt eljárásra 2018. január 1-jét követően került sor.

A másodfokú adóhatóság harmadik másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot a késedelmi pótlék megváltoztatása mellett helybenhagyta 2020. július 30-án kelt, 2020. augusztus 6-án kézbesített határozatával. Ennek megfelelően a felperest 72 353 000 Ft adóhiány, 54 264 000 Ft adóbírság és 16 030 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésének a kötelezettsége terheli a végleges hatósági döntés szerint. 

A felperes keresetében a másodfokú határozat elsőfokú határozatra kiterjedő hatályú megsemmisítését kérte, többek között arra hivatkozva, hogy az adóhatóság adómegállapításhoz való joga a régi Art. 164. § (1) és (5) bekezdései alapján a határozat keltét megelőzően elévült, ezért az alperes határozatának érdemben történő vizsgálatára nincs lehetőség. Az adómegállapításhoz való jog elévülése kapcsán vitatta mind az elévülés bírósági felülvizsgálatra tekintettel történő meghosszabbodásával, mind nyugvásával kapcsolatos adóhatósági jogértelmezést. Arra az esetre, ha a bíróság a jogértelmezésével nem értene egyet, az Art. 271. § (1) bekezdése alkotmányossági vizsgálatának kezdeményezését kérte – olvasható a határozatban.

Ezen előzményeket követően fordult a Szegedi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz, mely határozatában megsemmisítette az Art. fenti rendelkezését.

ITT olvashatja el, mivel indokolta döntését az Ab.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Csere erdősítés

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs