Áder János nem bólintott rá a lakástörvényre Cikk
Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).
Az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).
2018. május 25. napja óta a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. A közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés szabályozására ugyanakkor megmaradt a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.). A kormány több kormányrendeletben eltéréseket vezetett be a közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatosan. A kormányrendeletek szabályait az Alkotmánybíróság előtt is támadták, mely beadványt az Alkotmánybíróság (AB) az alábbi indokokkal elutasította.
Az Országgyűlés 2020. december 15-ei ülésnapján elfogadott, egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (T/13958. számú törvényjavaslat) „19. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása” című fejezete egyes rendelkezései tárgyában előterjesztett előzetes normakontroll során az Alkotmánybíróság alaptörvényellenesnek ítélte a jogszabálymódosítás egyik passzusát.
A mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. kormányhatározat 4., 6. és 7. pontjai alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 1/2021. (I. 7.) AB határozat a Magyar Közlöny 2021. évi 3. számában jelent meg január 7-én.
Az adóhatóságnak az adóbírság kiszabásakor hivatalból mérlegelnie kell a határozathozatal időtartamát, és e mérlegelésről a döntése indokolásában számot kell adnia – állapítja meg alkotmányos követelményként IV/114/2020. számú határozatában az Alkotmánybíróság, írja a jogiforum.hu.
Biztosítási időt keletkeztető ellátás folyósítása ügyében hozott határozatot a Kúria.
Az Alaptörvény arányos közteherviselést előíró rendelkezéséből nem olvasható ki olyan tartalom, amely a jogalkotó által a magánszemélyek számára biztosítani kívánt adókedvezményeket tilalmazná, illetőleg amelyet ilyen alanyi kör számára biztosított, meghatározott mértékű kedvezmény sértene – foglalta össze a jogiforum.hu az Alkotmánybíróság IV/1294/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatát.
Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenes a rémhírterjesztéssel kapcsolatos új büntetőjogi szabályozás, melyet különleges jogrend idején kell alkalmazni, olvasható a testület honlapján. A határozat ugyanakkor alkotmányos követelményként megállapította, hogy a rémhírterjesztés bűntettére vonatkozó rendelkezés csak az olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy hamis, vagy amelyet maga ferdített el, és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.
Alaptörvény-ellenes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 2017. évi módosításának számos eleme – állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab), és egyúttal megsemmisítette a törvény Natura 2000 erdőterületeket érintő elemeit. Az Ab kimondta: a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben, s alaptörvény-ellenesnek találta az erdőtörvény módosításának azon elemét is, amely a védett természeti területen levő erdők esetében lehetővé tette a gazdasági rendeltetés megjelölését.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az új szakképzési törvény miatt, egyéni érdeksérelem okán, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében.
Az Alkotmánybíróság elutasította 52 ellenzéki képviselő beadványát: a Varga Zs. András vezette öt tagú tanács egyetlen pontban sem értett egyet a kezdeményezőkkel – írja a hvg.hu.
Az Alkotmánybíróság júliusi döntésével megsemmisítette a gyermeküket betegségük miatt otthon gondozókat megillető időskori támogatás jogosultsági feltételeinek egyes szövegrészeit, így többen kérhetik és kaphatják ezt az ellátást.
Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvényt támadó indítványt, mert megítélése szerint a törvény összhangban van az alaptörvénnyel.
Alkotmányosan indokolatlan különbségtételt tesz a csecsemőgondozási díjra (csed) jogosult anyák között, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény az egészségbiztosítás valamennyi pénzbeli ellátása, sőt még a baleseti táppénz összegének megállapítása esetén is az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyból származó személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni – állapította meg a Kúria április 11-én kelt döntésében, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Cikkünkben áttekintjük, milyen problémákat vetett fel a Kúria.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.053/2017/17. számú ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.021/2018/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1. Az indítványozó - jogi képviselője (dr. Kises Éva ügyvéd, 1016 Budapest, Orom utca 18/A.) útján - 2018. november...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől