Az Alkotmánybíróság elutasította 52 ellenzéki képviselő beadványát: a Varga Zs. András vezette öt tagú tanács egyetlen pontban sem értett egyet a kezdeményezőkkel – írja a hvg.hu.
Az Alkotmánybíróság júliusi döntésével megsemmisítette a gyermeküket betegségük miatt otthon gondozókat megillető időskori támogatás jogosultsági feltételeinek egyes szövegrészeit, így többen kérhetik és kaphatják ezt az ellátást.
Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvényt támadó indítványt, mert megítélése szerint a törvény összhangban van az alaptörvénnyel.
Alkotmányosan indokolatlan különbségtételt tesz a csecsemőgondozási díjra (csed) jogosult anyák között, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény az egészségbiztosítás valamennyi pénzbeli ellátása, sőt még a baleseti táppénz összegének megállapítása esetén is az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyból származó személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni – állapította meg a Kúria április 11-én kelt döntésében, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Cikkünkben áttekintjük, milyen problémákat vetett fel a Kúria.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.053/2017/17. számú ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.021/2018/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1. Az indítványozó - jogi képviselője (dr. Kises Éva ügyvéd, 1016 Budapest, Orom utca 18/A.) útján - 2018. november...
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.051/2017/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztője jogi képviselője útján (dr. Szoboszlai György ügyvéd, Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda; 1054 Budapest, Alkotmány utca 31. IV. em. 17. a) 2018. május 31-én a Fővárosi K...
"Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a Munka Törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényeknél" – mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság a munka törvénykönyve módosításának közjogi érvénytelensége ügyében előterjesztett utólagos normakontroll indítványról.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2018. január 1. és 2018. december 31. között hatályos 44. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és bármely folyamatban lévő ügyben történő alkalmazásának kizárásáról határozott az Alkotmánybíróság – olvasható az AB honlapján.
Nem kötelezheti a jogalkotó az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szervet a másodfokú eljárás lefolytatására, kivéve, ha az adott szerven belül működik erre hatáskörrel rendelkező külön fórum – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) ma közzétett döntésében.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását – olvasható az Ab honlapján.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság az Egri Törvényszék 2.Gf.20.114/2018/3. számú ítélete és a Debreceni Járásbíróság 56.G.40.157/2016/22. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, személyesen eljárva, közösen előterjesztett alkotmányjogi pana...
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.I.35.772/2015/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján (Lomnici Ügyvédi Iroda, dr. Ifj. Lomnici Zoltán ügyvéd, 1188 Budapest, Bocskai utca 41/b.), az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alk...
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.II.10.329/2017/4. számú ítélete, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1995. évi LX. törvény 31. § (2) bekezdése, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses áll...
Hiányoznak a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvényből az elszámolási szabályok, ezáltal mulasztásos alaptörvény-ellenességet idézett elő az Országgyűlés, állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab).
Önkényesen megkülönböztette egy önkormányzat a mozgóbolti árusítást végző vállalkozókat azokkal szemben, akik árusítófülkét helyeztek el közterületen. Az Alaptörvény szerinti hátrányos megkülönböztetést az önkormányzat nem igazolhatja azzal, hogy más önkormányzatok is hasonló összegű díjat vezettek be. A közterület-használati díj nem arra való, hogy olyan helyi törekvésekhez használják fel, amelyek nem állnak összefüggésben a közterület-használat gazdasági értékével – mondta ki az Alkotmánybírósóság.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték