Az Alaptörvény arányos közteherviselést előíró rendelkezéséből nem olvasható ki olyan tartalom, amely a jogalkotó által a magánszemélyek számára biztosítani kívánt adókedvezményeket tilalmazná, illetőleg amelyet ilyen alanyi kör számára biztosított, meghatározott mértékű kedvezmény sértene – foglalta össze a jogiforum.hu az Alkotmánybíróság IV/1294/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatát.
Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenes a rémhírterjesztéssel kapcsolatos új büntetőjogi szabályozás, melyet különleges jogrend idején kell alkalmazni, olvasható a testület honlapján. A határozat ugyanakkor alkotmányos követelményként megállapította, hogy a rémhírterjesztés bűntettére vonatkozó rendelkezés csak az olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy hamis, vagy amelyet maga ferdített el, és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.
Alaptörvény-ellenes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 2017. évi módosításának számos eleme – állapította meg az Alkotmánybíróság (Ab), és egyúttal megsemmisítette a törvény Natura 2000 erdőterületeket érintő elemeit. Az Ab kimondta: a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben, s alaptörvény-ellenesnek találta az erdőtörvény módosításának azon elemét is, amely a védett természeti területen levő erdők esetében lehetővé tette a gazdasági rendeltetés megjelölését.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az új szakképzési törvény miatt, egyéni érdeksérelem okán, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében.
Az Alkotmánybíróság elutasította 52 ellenzéki képviselő beadványát: a Varga Zs. András vezette öt tagú tanács egyetlen pontban sem értett egyet a kezdeményezőkkel – írja a hvg.hu.
Az Alkotmánybíróság júliusi döntésével megsemmisítette a gyermeküket betegségük miatt otthon gondozókat megillető időskori támogatás jogosultsági feltételeinek egyes szövegrészeit, így többen kérhetik és kaphatják ezt az ellátást.
Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvényt támadó indítványt, mert megítélése szerint a törvény összhangban van az alaptörvénnyel.
Alkotmányosan indokolatlan különbségtételt tesz a csecsemőgondozási díjra (csed) jogosult anyák között, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény az egészségbiztosítás valamennyi pénzbeli ellátása, sőt még a baleseti táppénz összegének megállapítása esetén is az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyból származó személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni – állapította meg a Kúria április 11-én kelt döntésében, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Cikkünkben áttekintjük, milyen problémákat vetett fel a Kúria.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.053/2017/17. számú ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.021/2018/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1. Az indítványozó - jogi képviselője (dr. Kises Éva ügyvéd, 1016 Budapest, Orom utca 18/A.) útján - 2018. november...
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.051/2017/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztője jogi képviselője útján (dr. Szoboszlai György ügyvéd, Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda; 1054 Budapest, Alkotmány utca 31. IV. em. 17. a) 2018. május 31-én a Fővárosi K...
"Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a Munka Törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényeknél" – mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság a munka törvénykönyve módosításának közjogi érvénytelensége ügyében előterjesztett utólagos normakontroll indítványról.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2018. január 1. és 2018. december 31. között hatályos 44. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és bármely folyamatban lévő ügyben történő alkalmazásának kizárásáról határozott az Alkotmánybíróság – olvasható az AB honlapján.
Nem kötelezheti a jogalkotó az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szervet a másodfokú eljárás lefolytatására, kivéve, ha az adott szerven belül működik erre hatáskörrel rendelkező külön fórum – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) ma közzétett döntésében.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását – olvasható az Ab honlapján.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság az Egri Törvényszék 2.Gf.20.114/2018/3. számú ítélete és a Debreceni Járásbíróság 56.G.40.157/2016/22. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, személyesen eljárva, közösen előterjesztett alkotmányjogi pana...
Széles Imre
tb-szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték