598 találat a(z) adatvédelem cimkére
Repkednek a milliós adatvédelmi bírságok
Cikk
Ahogyan távolodunk időben a GDPR alkalmazhatóvá válásától, úgy jelennek meg növekvő számban a tagállami hatóságok bírság szankciót is tartalmazó döntései. Ezeknek a döntéseknek az ismerete nem csupán a bírság mértéke szempontjából fontos iránymutatás, arra is figyelni kell, hogy a hatóságok mely szempontrendszer alapján vizsgálták az adatkezelők nemmegfelelését. Az alábbiakban egy marketingcélú adatkezeléssel összefüggő bírsághatározat kerül bemutatásra, amely az adott vállalkozásnak milliárdjaiba került.
GDPR: mikor kell törölni a reklámcélból kezelt adatokat?
Cikk
Gyakran előfordul, hogy e-mailen vagy telefonon terméket vagy szolgáltatást kínálnak számunkra, mely kapcsolatfelvételnek vagy ismételt kapcsolatfelvételnek nem örülünk. Arra is sor kerülhet, hogy a vállalkozásunk meglévő ügyfelei figyelmét szeretné egyéb termékeire, szolgáltatásaira felhívni. Ezzel összefüggésben pedig használná a szerződés teljesítése körében hozzá kerülő személyes adatokat. Nézzük, milyen választ ad ezen kérdésekre a GDPR.
Megjelent a februári VálaszAdó
Cikk
Az idei év is számos jelentős adójogszabály-módosítással indult, amelyekről részletes cikkekben számolt be az Adózóna.
Adatvédelem: egyre több a bírság, kevés a felkészült szervezet
Cikk
Meghaladta a 140 millió forintot a Magyarországon működő cégekre kiszabott GDPR bírságok együttes összege. Leggyakrabban a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvet sértik meg a vállalatok. Az EY tapasztalata szerint a legtöbb szervezet a mai napig késik a GDPR-megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések befejezésével, amivel további bírságokat kockáztatnak.
BH 2020.2.48
Jogszabályok és jogi tartalmak
[1] A felperes 2007. szeptember 11-től állt az alperes alkalmazásában, 2011. október 1-jétől on-trade területi vezető munkakörben. Feladatát képezte, hogy három megyében az alperessel szerződött vendéglátóhelyek, kocsmák, éttermek lejáró szerződését újrakösse, az ezen a területen dolgozó területi képviselőket irányítsa.
[2] 2015 októberében az alperes belső vizsgálatot indított az általa kibocsátott hordómatricákkal kapcsolatos visszaélések kivizsgálására, amellyel az E. céget bízta meg. A v...
Elbocsátott dolgozóktól származik az adatvédelmi panaszok többsége
Cikk
Meglehetősen hosszú türelmi idő után az adatvédelmi hatóságok egyre gyakrabban nyúlnak az adatvédelmi bírság kiszabásának eszközéhez. A bírságok ráadásul egyre nagyobbak, így a vállalkozások alapvető érdeke a GDPR előírásainak való megfelelés. Sokan – alaptalanul – abban reménykednek, hogy nem kerülnek az adatvédelmi hatóság látókörébe, ám a hatósági vizsgálat bármikor bekövetkezhet. Nézzük, mire kell különösképpen ügyelni!
Amikor automatikus a bírság – tanulságok adatvédelmi incidenseknél
Cikk
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz jelentős számban érkeznek incidensbejelentések. A felfedett incidensek nagy része emberi mulasztáshoz kapcsolódik. Gyakran nem csupán a munkavállaló mulaszt, hanem a munkáltató (adatkezelő) is: nem jelenti be időben, nem vizsgálja ki megfelelően vagy nem orvosolja megfelelően az adatvédelmi incidenst. Nézzük, mit és hogyan kellene tenni!
Elkezdtek szigorítani a hatóságok: hatalmas bírságok adatvédelmi kihágások miatt
Cikk
Elkezdtek szigorítani a hatóságok, és egyre komolyabb büntetéseket róttak ki idén az uniós adatvédelmi előírások megsértéséért. A GDPR ellen vétő cégeket több mint 135 milliárd forint értékű büntetés megfizetésre kötelezték egyes uniós tagállamok adatvédelmi hatóságai, itthon is volt már idén többmilliós tétel – írja a napi.hu.
273/2019. (XI. 20.) Korm. rendelet
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. és 3. §, valamint az 1-8. melléklet tekintetében a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. §, valamint a 9-22. melléklet tekintetében a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdé...
Üzleti tervek a szemétdombon: semmisítse meg az érzékeny adatokat tartalmazó iratokat!
Cikk
Sok érzékeny adatot tartalmazó papír kerül a szemétbe megsemmisítés nélkül Magyarországon. Bár az uniós adatvédelmi rendeletet (GDPR) lassan másfél éve vezették be, sok cég – különösen a kisebb vállalkozások – iratkezelése mutat súlyos hiányosságokat – közölte a papíralapú adatvédelemmel foglalkozó Fellowes cég.
T/8032. számú törvényjavaslat indokolással - a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések módosításáról
Jogszabályok és jogi tartalmak
(1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 20. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)
"r) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az általa finanszírozott hazai közfinanszírozású támogatásban részesített projekttel összefüggésben."
(2) Szaztv. 23. § o) pontja ...
Munkabérjegyzék e-mailben továbbítva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adatvédelmi jogszabályok alapján van-e lehetőség arra, hogy a havi munkabérjegyzéket a dolgozók e-mailben kapják meg, közvetlen fájlként csatolva? Amennyiben igen, kötelezhető-e a dolgozó arra, hogy a magán e-mail-címét megadja ilyen célra? A külföldön tartózkodó, megbízás keretében dolgozó személy számára továbbítható ilyen formában a munkabérjegyzék? Válaszát köszönöm
Figyelik a kamerás megfigyelést
Cikk
Alakul az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének (GDPR) gyakorlata. Egyrészt az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatás-tervezetet fogadott el az elektronikus megfigyelőrendszerek használatával összefüggésben. Másrészt növekvő számban jelennek meg a felügyeleti hatóság bírságbüntetést is tartalmazó eseti döntései.
Dokumentumok másolása
Kérdés
A kérdés a tegnap megjelent "Jönnek a bírságok: adatkezelési követelmények a foglalkoztatásban" c. cikkhez kapcsolódik. A szerző is leírja, hogy nem szabad dokumentumokat másolni. A problémáink-kérdéseink: (a) Több munkavállalási engedélyes munkavállalónk van. Az ő esetükben az összes dokumentumot másolni KELL, mert a jó minőségű, SZÍNES másolatokat kötelező feltölteni az Enter Hungary rendszerbe az engedély kiadásához vagy hosszabbításához. (b) Külföldi TAJ szám igénylésekor a kormányhivatal mindent lemásol és aláíratja. Neki mégis miért szabad? Megpróbáltuk megtagadni, a válasz az volt, hogy akkor nem kapok TAJ számot. A TAJ számért jó ideig háromszor kellett a kormányhivatal elé járulni (kérelem, ideiglenes TAJ átvétele, T1041 bemutatása és végleges TAJ átvétele). A kormányhivatal (Budafoki út) minden alkalommal ragaszkodik ahhoz, hogy a külföldi útleveléről és a meghatalmazott okiratairól vigyünk másolatot. Ezt mégis hogyan vitelezzem ki, ha nem másolom az okiratokat? Egyáltalán: ha az érintett írásban, kifejezetten hozzájárul, akkor miért nem másolhatunk? Üdvözlettel: Selmeczi Gábor
A GDPR másfél éve: nem szilárdak a keretek, a hatóság is tapogatózik
Cikk
Tavaly tavasszal vált alkalmazhatóvá az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR), illetve az annak értelmezésében segítséget nyújtó Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) is megkezdte a munkáját. Ezt követően a tagállamok is átültették a jogrendszerükbe a GDPR előírásait, és a joggyakorlatuk részévé tették azt. Nézzük, mi változott az elmúlt másfél évben!