A munkaviszonnyal összefüggő ellenőrzések területére is vonatkozik az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR). Ezt egészíti ki a munka törvénykönyve rövid szabályozása, mely nemrégen változott. Az előírások meglehetősen általános jellegű korlátokat tartalmaznak, cikkünkben bemutatjuk, hogyan kell ezeket a gyakorlatban értelmezni.
Számos kérdést vet fel az Európai Unió tavaly május 25-étől hatályos általános adatvédelmi rendelete (GDPR) a nyomkövetők alkalmazásával összefüggésben; cikkünkben sorra vesszük az ezzel kapcsolatos dilemmákat.
Minden vállalkozás kezel személyes adatokat, hiszen üzletszerű gazdasági tevékenysége körében természetes személy ügyfelei, illetve jogi személy ügyfelei természetes személy kapcsolattartói, törvényes képviselői személyes adatait feltétlenül kezeli. Ezzel kapcsolatosan gyakran felmerül a kérdés: milyen formában kell eleget tenniük tájékoztatási kötelezettségüknek? Elegendő-e például az, ha az adatkezelési tájékoztató a honlapon elérhető? Kell-e egyáltalán adatkezelési tájékoztatót elhelyezni a honlapon? Milyen részletesen kell eleget tenni a tájékoztatási kötelezettségnek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi gazdasági társaság professzionális labdarúgó csapatot üzemeltet, de utánpótlás-neveléssel is foglalkozik, a korosztályos bajnokságokban mind fiú, mind pedig lány csapatokat is indít, összesen 14 utánpótláscsapatot működtet. A klub honlapjáról letölthető TAO támogatási kérelmek tanúsága szerint az utánpótlásra fordítandó összegek évről évre emelkedő tendenciát mutatnak.
A felperes 2016. november 30. napján közérdekű adatigé...
Sok esetben abszurd döntések meghozatalára készteti az adatkezelőket az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében (GDPR) kilátásba helyezett, csillagászati mértékű bírságoktól való félelem, melyek mögött általában félreértések húzódnak meg. Ezen túlmenően az élet is produkál a jog eszközeivel nehezen kezelhető helyzeteket.
A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 1. pont a) és c) alpontjában, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (3) bekezdés 3. pontjában, valamint a 281. § (4) bekezdés 10. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
E rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a közszolgálati tisztviselőkrő...
Hosszú ideje vita tárgyát képezi a bűnügyi személyes adatok kezelése. Egyrészt ezen adatok kezelésére valós igény mutatkozik, hiszen például a munkavállaló szavahihetősége, erkölcsi alkalmassága, megbízhatósága mindig releváns szempontok. Ezzel szemben áll a személyes adatok védelme, illetve az egyén információs önrendelkezési joga, mely kereteket szab ezen adatok felhasználhatóságának. Nézzük, hogy a piaci igény és a jogi korlátok milyen gyakorlati feltételeket eredményeznek!
Nem kell kicserélni a vásárlók könyvét az üzletekben. Az új uniós adatvédelmi előírások miatt módosulnak ugyan a vásárlók könyvével kapcsolatos szabályok, azonban a gyakorlatban ez mindössze annyit jelent, hogy a fogyasztók a jövőben már nem láthatják egymás bejegyzéseit és adatait – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdai közleményében.
Egymás után hozza a GDPR rendelkezéseit érvényesíteni kívánó döntéseit a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Ezen friss döntések egyikét mutatjuk be, mely azt vizsgálja, hogy az adatkezelő milyen szempontok alapján kezelheti az érintett (ügyfele) kapcsolati telefonszámát.
Az ügyfelekkel összefüggésben számos személyes adatot kell kezelni, amelynek során meg kell felelni a GDPR előírásainak, illetve az adatkezelésekről megfelelően tájékoztatni is kell az ügyfeleket. Összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat, amelyekre ennek során ügyelni kell.
A munkáltatók Magyarországon rendszerint lefénymásolják a munkavállalók személyi igazolványát, lakcímkártyáját, adókártyáját, diplomáját és minden egyéb olyan dokumentumát, amelynek valóságtartalmát a későbbiekben alá kívánják támasztani. Sok esetben hasonlóképpen járnak el a szolgáltatók is. Ez önmagában akár jogos lépésnek is tűnhet. A magyar felügyeleti hatóság azonban nem tartja jogszerű adatkezelésnek az okiratmásolást.
A térfigyelő kamerák belelátnak az életünkbe, néha egyenesen bosszantó, de az adatvédelmi jogszabályok korlátozzák ezek használatát. Társasházat bírságolt meg a NAIH decemberben egymillió forintra, mert a felvételeket nem adták ki egy magánszemélynek – közölte a Nemzeti Adatvédelmi Szövetség.
Naponta több bejelentés is érkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetéhez (NBSZ NKI), miszerint a közelgő adóbevallási időszakra hivatkozva adathalászok próbáltak megszerezni ügyfélkapus bejelentkezési és bankkártyaadatokat. A csalók repertoárja egyre szélesebb, már nemcsak e-mailben, hanem sms-ben, sőt, élő telefonhívással is próbálkoznak – figyelmeztet a NAV.
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban szeretnénk a segítségét kérni, hogy milyen okmányokat hogyan kezelhet a munkáltató egy jogviszony kezdése/fenntartása okán. Például hallottunk már olyan állásfoglalást, hogy a személyi igazolványt tilos lemásolni, máshol viszont az azonosíthatóság miatt szükségesnek ítélik. A másik a GDPR, aminek szeretnénk megfelelni. Milyen okmányokra vonatkozó szabályai ismertek már? Hálás köszönettel: Mária
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték