Munkahelyi e-mailezés: pórul járhat a munkáltató, ha nem szabályozza

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd

Ismételten munkáltatót bírságolt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Az adatvédelmi bírság kiszabására egy volt munkavállaló kérelmére került sor, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel szüntette meg a munkáltató. A felek között munkaügyi per van folyamatban, mivel a munkáltató a munkavállaló kérésére nem bocsátotta a rendelkezésére a céges e-mail-rendszeren keresztül folytatott magánjellegű levelezését.

Ismét jogviszony megszüntetése vezetett a hatósági eljáráshoz

Egy újabb jogesettel találkozhatunk, ahol az elbocsájtott munkavállaló panaszára indult adatvédelmi hatósági eljárás. A tényállás szerint a munkáltató a közalkalmazott jogviszonyát felmentéssel megszüntette, melynek következtében a felek között munkaügyi per is indult. A munkaügyi per ideje alatt – 2019. február 6-án – a munkavállaló kérelmet terjesztett elő, melyben a munkáltatótól a 2018. évi leveleit kívánta megkapni CD-n, annak érdekében, hogy a munkaviszonyával összefüggésben végzett, kutatással kapcsolatos tudományos publikációkra, közleményekre vonatkozó e-mailjeit megszerezhesse.

A munkavállalónak a munkáltatóhoz intézett levele szerint szüksége lett volna olyan, részben magánjellegű leveleire, amelyek tartalmazták bizonyos, konferenciákra jelentkezéseinek azonosítóit, jelszavát, folyóiratokhoz beküldött jelszavát, beküldési idejét, a folyóirat nevét, valamint különböző cégeknél az egyetemi képzésben használatos segédanyagok pályázásával kapcsolatos személyeket, információkat. A munkavállalónak nyilatkozata szerint kifejezetten a közleményekkel, illetve tudományos publikációkkal, tudományos aktivitásával és szerződésekkel kapcsolatos leveleit kívánta megkapni, továbbá kiadókkal folytatott olyan levelezéseket, amelyeket a munkáltató képviseletében kapott. A munkavállaló – nyilatkozata szerint – továbbá az általa elnyert pályázatokkal, valamint a doktori képzéssel kapcsolatos levelekhez is hozzá kívánt férni.

A munkáltató arra hivatkozott, hogy a kért adatok jellemzően a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó adatok, amelyek csak érintőlegesen kötődnek a közalkalmazott személyéhez, melyből adódóan ezen adatok személyes adat jellege vitatott. A munkáltató ezen túlmenően pénzügyi, gazdasági érdekeire, üzleti titkaira is hivatkozott. Arra is rámutatott, hogy a munkavállaló az esetleges személyes adatait a felmentési idő tartama alatt szabadon lementhette volna adathordozóra, jelenleg azonban ezekhez már csak az üzleti titkokhoz való hozzáférés útján juthat úgy, hogy már nem is állnak a felek jogviszonyban egymással.

A felügyeleti hatóság a munkáltató álláspontját részben osztotta.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen ítélet született az ügyben!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Minimum járulék

Széles Imre

tb-szakértő

Közhasznú nonprofit kft. beszámoló típus

Pölöskei Pálné

adószakértő

Egyszerűsített végelszámolásnál érvényes határidők

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close