Sok esetben abszurd döntések meghozatalára készteti az adatkezelőket az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében (GDPR) kilátásba helyezett, csillagászati mértékű bírságoktól való félelem, melyek mögött általában félreértések húzódnak meg. Ezen túlmenően az élet is produkál a jog eszközeivel nehezen kezelhető helyzeteket.
A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 1. pont a) és c) alpontjában, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (3) bekezdés 3. pontjában, valamint a 281. § (4) bekezdés 10. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
E rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a közszolgálati tisztviselőkrő...
Hosszú ideje vita tárgyát képezi a bűnügyi személyes adatok kezelése. Egyrészt ezen adatok kezelésére valós igény mutatkozik, hiszen például a munkavállaló szavahihetősége, erkölcsi alkalmassága, megbízhatósága mindig releváns szempontok. Ezzel szemben áll a személyes adatok védelme, illetve az egyén információs önrendelkezési joga, mely kereteket szab ezen adatok felhasználhatóságának. Nézzük, hogy a piaci igény és a jogi korlátok milyen gyakorlati feltételeket eredményeznek!
Nem kell kicserélni a vásárlók könyvét az üzletekben. Az új uniós adatvédelmi előírások miatt módosulnak ugyan a vásárlók könyvével kapcsolatos szabályok, azonban a gyakorlatban ez mindössze annyit jelent, hogy a fogyasztók a jövőben már nem láthatják egymás bejegyzéseit és adatait – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdai közleményében.
Egymás után hozza a GDPR rendelkezéseit érvényesíteni kívánó döntéseit a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Ezen friss döntések egyikét mutatjuk be, mely azt vizsgálja, hogy az adatkezelő milyen szempontok alapján kezelheti az érintett (ügyfele) kapcsolati telefonszámát.
Az ügyfelekkel összefüggésben számos személyes adatot kell kezelni, amelynek során meg kell felelni a GDPR előírásainak, illetve az adatkezelésekről megfelelően tájékoztatni is kell az ügyfeleket. Összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat, amelyekre ennek során ügyelni kell.
A munkáltatók Magyarországon rendszerint lefénymásolják a munkavállalók személyi igazolványát, lakcímkártyáját, adókártyáját, diplomáját és minden egyéb olyan dokumentumát, amelynek valóságtartalmát a későbbiekben alá kívánják támasztani. Sok esetben hasonlóképpen járnak el a szolgáltatók is. Ez önmagában akár jogos lépésnek is tűnhet. A magyar felügyeleti hatóság azonban nem tartja jogszerű adatkezelésnek az okiratmásolást.
A térfigyelő kamerák belelátnak az életünkbe, néha egyenesen bosszantó, de az adatvédelmi jogszabályok korlátozzák ezek használatát. Társasházat bírságolt meg a NAIH decemberben egymillió forintra, mert a felvételeket nem adták ki egy magánszemélynek – közölte a Nemzeti Adatvédelmi Szövetség.
Naponta több bejelentés is érkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetéhez (NBSZ NKI), miszerint a közelgő adóbevallási időszakra hivatkozva adathalászok próbáltak megszerezni ügyfélkapus bejelentkezési és bankkártyaadatokat. A csalók repertoárja egyre szélesebb, már nemcsak e-mailben, hanem sms-ben, sőt, élő telefonhívással is próbálkoznak – figyelmeztet a NAV.
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban szeretnénk a segítségét kérni, hogy milyen okmányokat hogyan kezelhet a munkáltató egy jogviszony kezdése/fenntartása okán. Például hallottunk már olyan állásfoglalást, hogy a személyi igazolványt tilos lemásolni, máshol viszont az azonosíthatóság miatt szükségesnek ítélik. A másik a GDPR, aminek szeretnénk megfelelni. Milyen okmányokra vonatkozó szabályai ismertek már? Hálás köszönettel: Mária
Idén tavasszal a munka törvénykönyve is módosul az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (GDPR) összefüggésben. A változás a munkáltatóknak számos területen nagyobb mozgásszabadságot biztosít, így érdemes alaposan szemügyre venni. Ezzel egyidejűleg a szabályozás lényegesen bonyolultabbá is válik, megfelelő szakértelem hiányában ezen lehetőségekkel nem fogunk tudni élni. Nézzük mire is kell különösen ügyelnünk!
Elkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, a kormány több új törvény-, illetve módosító javaslatot terjesztett a Parlament elé, ismét új szabályokkal ismerkedhetnek az adózók, magánszemélyek és cégek egyaránt.
Változik az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény (Eüak.) a nemrégiben az Országgyűlés elé terjesztett, az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló javaslatcsomag részeként.
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) tükrében módosul a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmtv.) is. Az alábbiakban ennek legfontosabb részleteit ismertetjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték