A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védelmi intézkedések enyhítésével párhuzamosan a cégek és üzletek az újranyitást tervezik, vagy már meg is kezdték. Az újranyitással járó adatvédelmi kötelezettségekre a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda hívja fel a figyelmet.
A személyes adatok kezelése vonatkozásában a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza a kötelező előírásokat. Sajnos azonban a rendelet értelmezése sokszor nem könnyű. Tagállami precedens kis számban áll rendelkezésre, luxemburgi bírósági döntés pedig kevés született. Ezekből kifolyólag nagy jelentősége van annak, hogy az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) – mely a GDPR által létrehozott, a rendelet előírásait elemző szerv – milyen útmutatásokat bocsájt ki. 2020. május 4-én jelent meg az 5/2020. számú iránymutatás az adatkezelési hozzájárulás feltételeiről, melyet az alábbiakban ismertetünk.
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörébe...
2018. május 25. napja óta a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. A közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés szabályozására ugyanakkor megmaradt a 2011. évi CXII. törvény (Info. tv.). Mindkét norma rendelkezéseit május 5-étől átmenetileg jelentősen módosította a 179/2020. kormányrendelet. A szabályozást az alábbiakban mutatjuk be.
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatköréb...
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol a mobiltelefon-adatok és alkalmazások közös uniós megközelítésének kidolgozására, mivel a digitális eszközök fontos szerepet játszhatnak a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozási intézkedések fokozatos lazításában – olvasható a brüsszeli testület szerdai sajtóközleményében.
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 7. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörébe...
A március 19-étől hatályos rendelkezések szerint az akkor kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig a munkáltató egyoldalúan elrendelheti a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést. A két fogalom egymáshoz közeli, mégis eltérő munkajogi megítélés alá esik. A home office kérdését a legtöbb munkáltató rugalmasan kezeli, ami a hirtelen „átállás” és a kellő gyakorlat hiányában érthető, azonban néhány alapvető szabályt szükséges betartani.
A Kormány
az 1. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), q) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felha...
A koronavírushoz kapcsolódó korlátozó intézkedések nyomán az emberek mindennapjai a digitális térbe költöznek. Mindez rendkívül súlyos adatvédelmi és elektronikus információbiztonsági kockázatokkal jár a vállalatoknak és a magánszemélyeknek is – hívja fel a figyelmet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda. A helyzetet külön nehezíti, hogy a váratlanul, külső tényezők hatására, a résztvevők szándékától függetlenül meginduló változások felkészületlenül érték a vállalatokat.
Hónapokkal korábban már jelentkezett elsősorban nemzetközi hátterű munkáltatóknál az az igény, hogy a munkavállalókat, látogatókat, beszállítókat, ügyfeleket kérdőívekkel keresték meg, melyben arról érdeklődne az adott vállalkozás, hogy az érintett potenciális veszélyforrásnak tekinthető-e. A kérdések arra irányulnak, hogy az érintett személy járt-e, illetve jár-e fertőzéssel érintett területen, illetve érintkezett-e ilyen személlyel. Tekintettel ennek adatvédelmi szempontjaira, a kérdésben a tagállami adatvédelmi hatóságok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is állást foglaltak.
Ahogyan távolodunk időben a GDPR alkalmazhatóvá válásától, úgy jelennek meg növekvő számban a tagállami hatóságok bírság szankciót is tartalmazó döntései. Ezeknek a döntéseknek az ismerete nem csupán a bírság mértéke szempontjából fontos iránymutatás, arra is figyelni kell, hogy a hatóságok mely szempontrendszer alapján vizsgálták az adatkezelők nemmegfelelését. Az alábbiakban egy marketingcélú adatkezeléssel összefüggő bírsághatározat kerül bemutatásra, amely az adott vállalkozásnak milliárdjaiba került.
Gyakran előfordul, hogy e-mailen vagy telefonon terméket vagy szolgáltatást kínálnak számunkra, mely kapcsolatfelvételnek vagy ismételt kapcsolatfelvételnek nem örülünk. Arra is sor kerülhet, hogy a vállalkozásunk meglévő ügyfelei figyelmét szeretné egyéb termékeire, szolgáltatásaira felhívni. Ezzel összefüggésben pedig használná a szerződés teljesítése körében hozzá kerülő személyes adatokat. Nézzük, milyen választ ad ezen kérdésekre a GDPR.
Az idei év is számos jelentős adójogszabály-módosítással indult, amelyekről részletes cikkekben számolt be az Adózóna.
Meghaladta a 140 millió forintot a Magyarországon működő cégekre kiszabott GDPR bírságok együttes összege. Leggyakrabban a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvet sértik meg a vállalatok. Az EY tapasztalata szerint a legtöbb szervezet a mai napig késik a GDPR-megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések befejezésével, amivel további bírságokat kockáztatnak.
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték