hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Közjegyzőt panaszoltak be az adatvédelmi hatóságnál

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd

Egyre szélesebb körben elérhető a joggyakorlat az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (2016/679. számú rendelet, GDPR) összefüggésben. Az egyik, 2020. augusztus 8. napján kelt határozatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közjegyzővel szembeni panaszt utasított el. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.

Hagyatéki vitából indult a vizsgálat

Az örökösödés számos vita forrása lehet. Jelen esetben a hagyatéki eljárással érintett örökhagyó bérlője volt egy olyan ingatlannak, amelynek tulajdonosa a Magyar Állam. Az ingatlant az örökhagyó örökösei nem ürítették ki, nem adták át a Magyar Államnak, ezért az pert indított a panaszos ellen az ingatlan kiürítése iránt.

Tekintettel arra, hogy az örökös adatai nem álltak teljesen a Magyar Állam rendelkezésére, ezért kereste meg a Magyar Államot képviselő ügyvéd a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőt. A közjegyző a megkeresést teljesítette, melyet a panaszos sérelmezett. A panaszos ezt követően arról kért tájékoztatást, hogy milyen jogalappal, kinek a kérelmére és hová továbbította a közjegyző az örökhagyó hagyatéki tárgyalásának jegyzőkönyvét és a hagyatékátadó végzést.

A közjegyző arról tájékoztatta a panaszost, hogy a Magyar Állam részére a hivatkozott dokumentumok megküldésére a peres eljárás szabályai [Pp. 162. § (5) bekezdése] alapján került sor, annak jogalapjaként pedig 6. cikk (1) bekezdésének c) (jogi kötelezettség teljesítése) és e) (közhatalmi jogosítvány gyakorlása) pontjait jelölte meg. A közjegyző arról is tájékoztatta a panaszost, hogy a polgári peres eljárás szabályai szerinti iratbetekintési jog gyakorlásakor a jogi érdek valószínűsítését követően a betekintő megismerheti az eljárásban keletkezett bármely iratot, ezért az iratbetekintés engedélyezését követően a közjegyzőnek a jogszabályok értelmében nincs olyan kötelezettsége, hogy az eljárásban hozott végzésekről kivonatot készítsen, hiszen azok az eljárási szabályok szerint teljes terjedelmükben megismerhetők a betekintő által. Arra is hivatkozott, hogy az iratbetekintési jog gyakorlásának engedélyezése nem eredményezte a GDPR-ban foglalt alapelvek sérelmét sem tekintettel arra, hogy a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvének figyelembevételével csak a perben csatolni szükséges mennyiségű dokumentum lett átadva a Magyar Állam képviselője részére.

Olvassa tovább, hogy megtudja ebben az esetben a közjegyzőnek milyen feladadai, kötelezettségei vannak, miként jár el szabályszerűen!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ekho alkalmazása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Egyszemélyes kft. minimális járulék fizetés

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Kisadózó kórházi orvos magánrendelése 2021-től

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close