375 találat a(z) adóalap cimkére
Civil szervezet ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület a tavalyi évben értékesítette ingatlanát. Ebből jelentős haszon származott. A tiszta nyereség az ingatlan értékesítéséből kb. 40 millió forint volt, ebben már a nettó érték levonása is benne van. Az ingatlanértékesítés úgy bonyolódott le, hogy ingatlancsere-szerződést kötöttek, és aki megvette az el is adott nekik kisebb irodaépületet, ami a tárgyi eszközök közé került. Ha pénzforgalmi szemlélettel nézzük akkor így 30 millió forint lett az eredmény. A társaságiadó-bevallásban arányszámot számoltam és így 59 százalékra jött ki, amivel az adóalapot kell szorozni. A társasági adó törvényben benne van, hogy az ingatlanhasznosítást, -értékesítést be kell tenni adóalapnövelő tételbe és csökkentőbe, ami ehez tartozik. Még igy is marad nekik 4 millió adóalapjuk, ami az 59 százalékkal számolva is 2 millió feletti adót eredményez. A kérdés az, hogy ezt mindenképpen be kell-e fizetni, lehet-e csökkenteni azzal, amit megvettek? Szerintem nem lehet, vagy van-e mód arra hogy bármilyen módon tudják-e ezt csökkenteni? Idén is akarnak venni ingatlant még, ez nem lehet-e esetleg olyan, ami számításba jöhet adócsökkentésként? Várom válaszukat.
Társasági adó megállapítása
Kérdés
A társaság egy zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek jelentős részét birtokolja. A részvényeknek tartósan tulajdonosa. A részvénytársaság felszámolás alá került. A számviteli törvény 54. § (1) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegében. A felszámolás jelenlegi állása szerint a társaság a részvénytársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés jelentős részét vagy egészét elveszíti. Kérdésem: 1. Az elszámolt értékvesztés összege a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e az adózás előtti eredményt? 2. A részvények kivezetésekor (ha kiderül, hogy a tulajdoni részesedés jelentő befektetésből semmi nem térül meg) - a korábban elszámolt értékvesztés - a kivezetéskor elszámolt veszteség a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e (növelő és csökkenő jogcímek) az adózás előtti eredményt? Tisztelettel: Dr Viszoki Gábor
Kiva – osztalék
Kérdés
2013 óta a kiva hatálya alá tartozó adóalany a kiva-adóalanyiság ideje alatt keletkezett eredmény alapján évente jóváhagyott osztalékot, amelyek 2016. december 31-ig nem kerültek kifizetésre. A 2013-2016 évek közötti Katv. szerint az adóalapba az osztalékot csak a kifizetéskor kellett beszámítani növelő tételként. A 2017. 01. 01-jétől hatályos Katv. törvény 32. § (8) bekezdés szerint a kivás időszak alatt jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékkal is meg kell növelni a kiva adóalapját. A jelentős jogszabályi változás miatt a 2016. évi mérleg elfogadásakor dönthet-e úgy egy kft. taggyűlése, hogy a 2013-2016 időszak alatt jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék jóváhagyására vonatkozó döntését megváltoztatja az utólagos törvénymódosítás miatt? Az osztalék jóváhagyását arra az évre halasztani szándékozik a társaság, amelyik évben jóváhagyott osztalékot kifizetni is szándékozik. Ez a döntés számviteli rendezését lehet-e a kötelezettségek csökkentése mellett az eredménytartalék növelésével vagy muszáj elengedett osztaléknak (pedig nem elengedéséről van szó!) tekinteni és bevételi ágon az eredménytartalékba visszakönyvelni? Az osztalékot jóváhagyó döntés megváltoztatása megtehető-e a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyokhoz hasonlóan adó- és illetékmentesen?
Értékvesztés csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015-ben elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 25% értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20%-ával nem csökkentettük az adóalapot. Pl. 1000 Ft a követelés értéke, elszámolva 250 Ft (25%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20%-kal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 250 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2016-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés behajthatatlanná vált, akkor 750 Ft összeget elszámolunk egyéb ráfordításra és ez nem növeli az adóalapot. De az adóalapot most csökkenthetjük 250 Ft összeggel, ami a nyilvántartott értékvesztés vagy csak a 250-200= 50 Ft különbözetével, mivel a 200 Ft (20%) összeggel 2015-ben kellett volna az adóalapot csökkenteni? 2. Ha a követelés elévültnek minősülne ugyanezekkel a számokkal számolva, akkor a 750 Ft egyéb ráfordítás adóalapnövelő, de a 250 Ft nyilvántartott értékvesztéssel csökkenthető-e most az adóalap? Válaszukat előre is köszönöm.
Kölcsön tulajdonosnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az alábbi: egy kft. kölcsönt nyújtott a társaság magánszemély tulajdonosának. A kölcsönt a magánszemély tulajdonos nyilatkozata alapján nem tudja visszafizetni. Kérdésem, hogy milyen bizonylat szükséges, hogy a kft. el tudja számolni a ráfordításai között úgy, hogy ne kelljen adóalapot növelnie? Vagy ebben az esetben mindenképpen adóalapnövelő lesz ez a tétel, amennyiben leírjuk? Köszönöm! Tisztelettel, Csorba Balázs
Helyi iparűzési adó építőipari vállalkozásoknál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A helyi adóról szóló törvény iparűzési adónál figyelembe veendő alvállalkozói teljesítés fogalmával kapcsolatban szeretném szíves véleményét kérni. "32. alvállalkozói teljesítések értéke: ... Ide értendő annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe." Egy építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016 és 2017 évben. A lakások értékesítése 2017 évben történik. 2016 évben csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzési adó alap megállapításánál (tekintve, hogy a megrendelőkkel adásvételi szerződés születik). Amennyiben igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016 évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016 évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017 évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017 évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető igénybe? Köszönettel Németh Andrea
NAV elévült követelés hatása az adóalapra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 800 ezres nagyságrendben elévült nav követelést lekönyveltem a 86-os számlára. Semmi más nincs a társaságnak, végelszámolni szeretnénk 2017-ben. Ezzel az elévült követeléssel az adóalapot meg kell növelni? Köszönettel:
Értékvesztés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk termelőcég volt, de megszüntettük a termelést, és ehhez kapcsolódóan az ingatlanok között szereplő üzemünket 2015-ben átsoroltuk a készletek közé. 2016-ban hivatalos értékbecslés alapján elszámoltunk több tízmillió forintot értékvesztésként. Kérdésem az lenne, hogy a társasági adó szempontjából ez adóalap-növelő tételnek minősül-e? Előre is köszönöm a válaszukat! Metszőssy Klára
Haszonélvezeti jog adózása
Kérdés
2002-ben édesanyám nekem ajándékozott egy földterületet, az ajándékozási szerződésben az ingatlan együttes forgalmi értékét 9000 forint/aranykoronában jelölték meg. Sajnos az illetékpapírok elvesztek, így nem tudom, milyen érték után fizettem illetéket. 2016-ban eladtuk a földterületet egy magánszemélynek, aki mezőgazdasági műveléssel foglalkozik. Gondom az adózással van. Úgy gondolom, a szerzéskori értékem a földterület 2002-es együttes forgalmi értéke, csökkentve édesanyám haszonélvezeti jogának akkori értékével. Ezt az értéket kell levonom az eladási árból, majd – mivel 14 év eltelt az eladásig – a törvény szerinti 90 százalékkal csökkenteni azt, és így megkapom a jövedelmet, ebből levonhatok még 200 ezer forintot, és ez az adóalapom. Jól gondolom? Édesanyám esetében pedig a vagyoni értékű jog után kapott összeg mind adóalapot képez?
Vevőkövetelés kivezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknek vevőkövetelése van egy céggel szemben, 2009 előtti a számla. 2016. év elején megjött a levél a felszámolótól, hogy feltehetően a vevő vagyona a felszámolás költségeire sem elegendő. 2016.12.17-én törölték a céget a cégjegyzékből, jött végzés is a felszámolótól, hogy törölte a céget. Cégünk nem kapott pénzt. Kérdés, hogy a vevőkövetelés kivezetése után az adóalapot kell-e növelni vagy sem? Köszönettel várom válaszukat.
Helyi iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. társasházépítéseket végez alvállalkozók bevonásával a saját tulajdonában lévő építési telken. Az alvállalkozók végzik a teljes kivitelezési munkát, a kft. nem rendelkezik építőipari szakemberrel. Az alvállalkozókkal kötött vállalkozói szerződések anyagot és munkadíjat is tartalmaznak, ugyanakkor a kft. önmaga is szerez be alapanyagokat az építkezésekhez, amelyeket ugyancsak az alvállalkozói használnak fel az építkezés során. A kft. a vevőivel adásvételi szerződéseket köt, amelyekben az elkészült lakásokat, üzleteket, garázsokat értékesíti. Kérdésünk a helyi iparűzési adóalap számítására vonatkozik. Levonhatja-e a kft. az alvállalkozók számláit az adóalapból? A kivitelezési munkák több üzleti évre áthúzódnak. Helyesen járunk-e el abban az esetben, ha felmerült költségeket az értékesítés és nem a felmerülés évében állítjuk be adóalapcsökkentő tételként? Válaszát köszönöm: Simonné
Adófelajánlás tao-feltöltés terhére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2016. 12. 20-án az adófelajánlás intézményével élve felajánlotta társasági adóját a látványcsapatsportok támogatására. A kérdésem az lenne, hogy a támogatás összege teljes egészében ráfordításként elszámolható-e, azzal adóalapot növelni nem kell? Illetve fontos kérdés, hogy az adókedvezmény a kiegészítő támogatásra is megilleti-e a céget? 800 000 Ft-ról volt szó, amelyből 700 000 Ft normál támogatás volt, 100 000 Ft a kiegészítő. Tehát az adó a teljes 800 000 Ft-os összeggel csökkenthető, vagy a kiegészítő támogatás esetén csak bizonyos százaléka? Köszönöm.
Lakásbérbeadók, óraadók, fizetővendéglátók: itt az ideje adóelőleget fizetni!
Cikk
Az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatott önálló tevékenységek (például óraadás, bérbeadás, tervezés) esetén az adóelőleg-fizetési kötelezettség jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akiknek nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmük, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja, vagy nem köteles levonni. Adóelőleget kell fizetni akkor is, ha a magánszemély nem önálló tevékenységére tekintettel nem magyarországi kifizetőtől kapja a jövedelmét. Az adóelőleget az összevonandó jövedelmekre kell kiszámítani.
Osztalék, elhatárolás II.
Kérdés
Kedves Tirpák Anita! Azonos című kérdésemre nem kaptam választ, vagy csak nem egyértelmű számomra, hogy ha magyar cégként osztalékot kapok egy cseh cégtől, amelyben részesedéssel rendelkezem, akkor egyértelműen levonhatom-e a társaságiadó-alap számításakor, vagy be kell kérnem egy igazolást, hogy ő hogyan számolja el a saját "számviteli törvénye szerint"? E papír birtokában derül majd csak ki, hogy adóalap-csökkentést használhatok-e vagy sem? Köszönettel.
Árrés áfa adóalap kivonandó tag (vásárolt szolgáltatás áfaelszámolás)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az utazásszervezési szolgáltatások árrés áfájának az adóalap megállapítás kivonandó tagjának áfa-meghatározásával kapcsolatos. Adott egy magyar székhelyű kft., ami utazásszervezéssel foglalkozik. Albániába szervez körutazást magyar utasoknak (nem adóalany magánszemélyek). A körutazás több szolgáltatás tartalmaz. A szállást és az ellátást albániai szolgáltatótól veszik, az út többi részét magyar szolgáltatótól vásárolják. Az áfamegállapítás szempontjából konkrétan az érdekelne, hogy az árrés áfa adóalap megállapításánál a kivonandó tag milyen áfaelszámolás alá esik a következő esetekben: a) Mivel a szállás-ellátás harmadik országból származó szolgáltatás, a számla import áfa köteles lesz-e? Ha igen, akkor az utazásszervezőnek (számlabefogadónak) ez fizetendő áfakötelezettséget képez-e, mivel az árrés áfánál a jellegadó miatt a vásárolt szolgáltatás áfája nem helyezhető levonásba? b) Amennyiben a szállást vagy az ellátást egyedileg közvetíti az utazásszervező az albán irodától (nem utazásszervezés keretében), akkor a bejövő albán számla import áfa köteles lesz-e? c) Ha a körutazás az EU-n belüli országba történik és az EU területén bejegyzett szolgáltatótól vásárolja a magyar utazásszervező a szállást-ellátást, akkor a szolgáltatás közösségi szolgáltatásként fizetendő áfát eredményez-e (fordított áfa)? Tehát az árrés áfa szempontjából nem a kimenő számla viszonylatából érdekelne az áfa elszámolás, hanem a kivonandó tag áfa szempontjából.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
