A cikk azt járja körül, hogyan történik a kivaalanynál a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenésének elszámolása, továbbá, hogyan kell kezelni ezt más adózási formára történő áttéréskor, az elszámolást példákkal szemléltetve.
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves válaszát az alábbi kérdésre. Egy vállalkozás 2017. február 1-jével lett kivás adóalany. 2017. március hóban befektetett üzletrésze után 2016. évre osztalékot kapott. Kérdésem, hogy a kiva alapjából le lehet-e vonni a fenti osztalékot? Tisztelettel: Irodavezető
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tanulót foglalkoztatott a 2017. évben. A szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége egyik hónapban sem érte el a havonta tanulónként érvényesíthető normatíva összegét, így folyamatosan visszaigénylő pozícióban volt a szakképzési hozzájárulás adónemen. Kérdésem ezen egyéb bevétel soron megjelenő összeg adózásával kapcsolatos. A helyiadó-törvényben az alábbi törvényi hivatkozást találtam: "a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, illetve őstermelő esetén a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni;" Jól értelmezem, hogy az egyéni vállalkozó más adóalanytól eltérően MINDEN egyéb bevételként könyvelt bevételét köteles beleszámítani az iparűzési adó alapjába? A kapott támogatást is, ami egyéb bevétel soron szerepel? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az iparűzési adó alapjába beletartozik-e egy háziorvosi tevékenységet is végző kft. orvosi tevékenységéhez kapott OEP-támogatás, az úgynevezett kártyapénz. Valamint kapott egyéb költségek fedezetére szóló támogatás adóalapját képezi-e? A kft. kereskedelmi tevékenységet is végez, a felmerülő költségeket elkülönítetten könyvelték a két tevékenységnél. Köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Szabó László
Tisztelt Szakértő! Egy társaság k+f projektet kezdett el. A projekthez olyan eszközt vásárol, amely önmagában tárgyi eszköznek minősülne, illetve szoftvert, amely önmagában szellemi terméknek minősülne. Hogyan kell elszámolni ezeket az eszközöket, amennyiben a társaság úgy dönt, hogy aktiválja a k+f kiadásait? Önállóan kell nyilvántartásba venni – tárgyi eszközként és szoftverként –, vagy ez a k+f részeként a 112-es számlaosztályon kerül kimutatásra, esetleg saját döntés kérdése? Befolyásolja-e a kérdés megítélését az, hogy az adott eszköz kizárólag a k+f-et szolgálja vagy csak részben? (A mi esetünkben kizárólag a k+f-et szolgálja.) Mi a helyzet, ha a társaság nem kívánja aktiválni a k+f-es kiadásait? Ez esetben lehet költség az ilyen jellegű beszerzés, vagy kötelező tárgyi eszközként, szellemi termékként állományba venni? Ha tárgyi eszközként kell állományba venni, akkor ezekre a tételekre is vonatkozik a tao- és hipaadóalap-csökkentési lehetőség? Válaszát előre is megköszönöm!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni szja ügyben. A hölgy 2010-ben válás miatt 1/1 tulajdonként megszerzett egy "lakóház, udvar, gazdasági épület" megjelölésű ingatlant 25 millió forint értékben. Az ingatlanra 2012-től bérleti szerződést kötött 2017. márciusig. Az így összegyűlt bérleti díj 6 millió 700 ezer forint. 2017. márciusban a bérlőnek eladja a hölgy az ingatlant, és a 30 millió forintos vételárba "betudják" a 6 millió 700 ezer forintos bérleti díjat. A bérleti díjak után az szja-t és ehót megfizette. Kérdésem az lenne, hogyan alakul az szja-fizetési kötelezettség az értékesítés után, mi lesz az adóalap? Válaszát előre is köszönöm!
Hogyan állapítom meg az iparűzési adó alapját, van-e csökkentő tétel a kiszámításánál?
Kérdésem, hogy a kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye (zs pont) tehergépjármű zárt végű pénzügyi lízing esetében is igénybe vehető? Véleményem szerinti igen, de nem vagyok 100 százalékban biztos benne. Köszönettel Negyokrune
Tisztelt Szakértők! A kis és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményhez kapcsolódóan kérem szíves véleményüket. Egy építőmérnöki tervezéssel foglalkozó bt. a fenti kedvezményt szeretné igénybe venni a 2017-es adóévben egy új, 2 millió forintos géphez kapcsolódóan. A gép a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálja. A társaság viszont azt tervezi, hogy egy új kft.-t is alapít, és a tavaly beszerzett gépet 2018-ban már az új kft. használná, amit a bt. bérbe adna a kft.-nek, tehát értékesítés nem történne. A bt. a 20018. évben tevékenységei körébe felveszi a bérbeadási tevékenységet és csak a bérbeadásból lenne árbevétele. Véleményük szerint a fenti esetben vissza kell fizetni a 2017-ben igénybe vett kedvezményt, vagy elfogadható a bérbeadás? Tevékenységi kör váltása miatt másból származik árbevétele, mint amikor az adóalap kedvezményt igénybe vették. Az eszközt a bérbeadás miatt át kell-e sorolnunk, vagy maradhat továbbra is a műszaki berendezések, gépek , járművek között? Tisztelettel
Tisztelt Szakértő! Kérném válaszukat a következőkre: A számviteli törvény maradványérték meghatározását irja elő tárgyi eszközöknél. Ingatlan esetében mondhatjuk-e, hogy a bekerülési érték a maradványérték? Ha igen, nem mond ez ellent a társasági adóról szóló törvénynek, ahol nincs maradványérték, és igy jóval magasabb összeget számolnánk el alapcsökkentőként. Vagy esetleg ott is el lehet dönteni, hogy elszámoljuk-e? Ha például 10 év múlva eladjuk az ingatlant, és addigra a Tao. tv. szerint már elszámoltunk 30 százalék adóalap-csökkentést, vissza kell korigálni a bevallást, vagy hogy rendeződik? Mi lesz akkor a kivezetendő nettó érték? Kérem sürgős válaszukat. Tisztelettel: Borosné
Tisztelt Hölgyem/Uram! Adott egy kivás gazdasági társaság, ahol a tárgyévben nincs személyi jellegű ráfordítás. Ez esetben mi lesz a kiva alapja, ha feltételezzük, hogy nem merül fel egyéb növelő, csökkentő és korrekciós tétel? Kell-e a vezető tisztségviselő mint társas vállalkozó után havonta számolni a minimálbér 112,5 százalékával mint adóalappal abban az esetben, ha az említett magánszemély jövedelemben, egyéb juttatásban nem részesül, illetve a magánszemély más társaságban 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik? Köszönettel.
Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye zs) pont: nemzetközi fuvarozó cég tehergépjárművet szerzett be 12 millió forintért. Nyeresége 9 millió forint. Kérdés: adóalap-csökkentő tételként elszámolható-e a tehergépjármű összege az eredmény összegéig, illetve az adóalap összegéig, és akkor az adóalap nulla forint lenne. Figyelembe kell-e venni a támogatásokra előírt korlátot, hogy csak 70 százalék adókedvezmény vonható le és 30 százalék társasági adót be kell fizetni? Köszönettel: Négyökrüné
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú szervezet adományt ad egy másik közhasznú szervezetnek. Van-e itt adóalap-növelő tétel? Hiszen a közhasznú tevékenysége után nem adózik. Milyen feltételek alapján adhat egy közhasznú szervezet egy másik közhasznú szervezetnek adományt, illetve a befogadó szervezettel kapcsolatban van-e valamilyen előírás? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Cím! Cégünknek 20 százalékos üzletrésze volt egy másik kft.-ben (nem volt bejelentett részesedés). Tekintve, hogy soha nem kaptunk belőle osztalékot, még a kötelező törzstőkeemelés előtt úgy döntöttünk, hogy megszabadulunk tőle. 100 ezer forint volt a tartós részesedés könyv szerinti értéke. A piaci értéke nem számottevő. 10 ezer forint névleges összegért adtuk vissza a kft.-nek. Olvasatom szerint ennek a tranzakciónak nincsen adóalap övelési kötelezettsége. Árfolyam-veszteségként könyveltem le a 90 ezer forint különbözetet. Jól értelmeztem a jogszabályokat? Tényleg elismert költségnek ismeri el az állam, és nem kell növelnem ezzel az összeggel a tao-ban az adóalapot? Mert ha 0 forintért adtam volna át, adóalapnövelő lenne, igaz? Várom szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni. Egy kft. a könyv szerinti értéken nyilvántartott 5 millió 200 ezer forint saját üzletrészét 2017.12.29-én eladja 30. millió forintért egy magánszemélynek, pénzmozgás – két részletben – 2018-ban lesz. A szerződést az ügyvéd elkészítette, de a cégbírósághoz csak 2018 januárjában kerül benyújtásra. Ebben az esetben az árfolyamnyereséget 2017. évre (szerződés dátuma) vagy 2018. évre (cégbírósági benyújtás) kell elszámolni? Befolyásolja-e az évek közti elszámolást, hogy a pénzügyi teljesítésre a mérlegkészítés előtt vagy a mérlegkészítés után kerül sor? Mi történik akkor, ha a vételárat csak részben vagy egyáltalán nem egyenlítik ki? Ha az érintett felek egymástól függetlenek, az ügylet igényel-e adóalap-módosítást? Ha a vásárló a kft. egyik tulajdonosa, és az ár a piaci érték felett van, akkor milyen adóalap-módosítást kell elszámolni?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték