Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    449 találat a(z) adóalap cimkére

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Cégünk 01. 01-jén áttért a kiva adózás alá. 71-es bevallást adunk be, amiben vannak korrekciós tételek. Abban kérnénk segítséget, hogy a "megszűnésre" való tekintettel a tárgyi eszközök értékénél kell-e alkalmazni a korrekciós szabályt? Számokkal kifejezve: az eszközök értéke a számviteli törvény szerint 18 millió forint, az adótörvény szerint 12 millió forint. Meg kell-e emelni az adóalapot a 6 millió forinttal? Ebben kérnénk segítő gyors válaszukat, mivel bizonytalanok vagyunk az értelmezésben. Köszönettel várjuk a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek jelentős túlfizetése volt az ipa folyószámláján, amit nem kért vissza. Egy része a követelésnek elévült, amit egyéb ráfordításként könyvelt el a kft. Növeli-e ez a költség a társaságiadó-alapot? Válaszát előre is köszönöm: Zsuzsa

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. 2013-tól a kiva hatálya alá tartozik. A NAV tájékoztatása alapján 5505 ezer forintot lehet adóalap-csökkentő tételként érvényesíteni a 2017. évi kiva-bevallásnál. Kérdésünk, hogy a helyi iparűzési adó alapját is csökkenthetjük az 5505 ezer forinttal? Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy mi alapján minősíthető valamely eszköz az adóalap-csökkenthetőség szempontjából műszaki berendezésnek, gépnek, járműnek? Konkrét kérdésem, hogy csökkenthető-e az adóalap (a törvényi feltételek fennállása esetén) – a bérbeadás céljára beszerzett mobil WC, – a fizikai dolgozók szociális helyiségébe beszerzett öltöző szekrények, – a kft. székhelyére beszerelt öntöző rendszer bekerülési értékével? Segítségét előre is megköszönve várom válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízingünk megszűnésekor nem éltünk az eszköz megvásárlásával, azért azt "visszaadtuk" a lízingbeadónak. A visszaadáskor kivezettük az eszköz bruttó értékét, elszámolt értékcsökkenését és a lízing főkönyvi számla követel egyenlegét is. Az összevezetések kapcsán veszteségünk keletkezett, melyet a 86-os számlacsoportban a rendkívüli ráfordítások között mutattuk ki. Kérdésünk, hogy az említett veszteséggel meg kell-e növelnünk társasági adóalapunkat? (Véleményünk szerint igen, mert az előbbi tétel párjaként a Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéket – az adóalapnál még nem érvényesített nettó értéket – pedig adóalap-csökkentő tételként kezelhetjük) Köszönjük válaszukat !

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi rendelet értelmezését, pontosítását kérem Öntől: A 331/2017. kormányrendelet illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint 2017. január 1-jétől a befektető csökkentheti a társaságiadó-alapot a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosával. Mi alapján kerül meghatározásra, hogy egy 3 millió forinttal alapított cég mekkora összegű támogatásra kereshet támogatókat? A bekerülési érték mi alapján kerül megállapításra? Köszönöttel várom válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a fejlesztési tartalékból vásárolt tárgyi eszköz adótörvény szerinti écs-jét mikor kell adóalap-növelőként a társasági adóban szerepeltetni, ha kivára tért át az adózó? Fejlesztési tartalék 2016-ban lett képezve, 2017-ben megvásárolta a tárgyi eszközt és 32018-tól kivás. Elegendő akkor, ha visszatér társasági adó hatálya alá? köszönöm, Uchály Andrea

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! A kiva alatt álló társaság 2015-ben jóváhagyott kiva alatt képződött osztalékot, ami kifizetésre nem került. 2016-ig az adóalap-növelő tételek között a fizetett osztalék szerepelt, míg 2017-től a jóváhagyott osztalék. A kérdésem, hogy a 2015-ben jóváhagyott, de a mai napig ki nem fizetett „kivás osztalék” mikor növeli az adóalapot? Tisztelettel:

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy bt. a kettős könyvvitelről 2018.01.01-től áttért az evára. 2016-ban veszteséges volt, a társasági adót a minimum jövedelem alapján állapították meg. Kérdésem, hogy 2017-ben a társaságiadó-alap megállapításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni az előző évek veszteségét, mert a 1771-es bevallásban nincs úgy kihangsúlyozva, mint a társaságiadó-bevallásnál, ha igen, akkor milyen mértékben.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság a 3-4 éve nem fizető vevők tartozásaira értékvesztést számolt el. A követelések egy része magánszemélyekkel szemben áll fenn, magánszemélyenként kb. 10 ezer forint összegű. A követelések másik része gazdasági társaságokkal szemben áll fenn, társaságonként 100-300 ezer forint nagyságrendben. Sajnos nem dokumentálták a behajtásra tett kisérleteket, néhány céget felszámoltak, a behajtás költsége sem áll arányban az esetlegesen behajtható összeggel. A megtérülésre nincs esély, így a mérlegben ezek a tételek nem mutathatók ki. Hogyan értékeljük a tételeket, a kivabevallás adóalap-növelése szempontjából? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél uagyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalék fizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél ugyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalékfizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében, mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Cégünk autók nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Autóinkat kiskereskedőknek értékesítjük. A végső fogyasztóknak 0 százalékos THM-t ígérünk, ha autóinkat lízinggel vásárolják, és a megadott pénzügyi szolgáltatónál kötnek erre szerződést. De ezt csak úgy tudja a pénzügyi szolgáltató finanszírozni, ha mi (a nagykereskedelmi cég) hozzájárulunk a kamatköltségekhez. A végső fogyasztó jut pénzügyi előnyhöz, akivel nekünk nincs közvetlen üzleti kapcsolatunk. Meg kell növelni ezzel a társaságiadóalapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Vagy elszámolhatom mint utólag adott kedvezményt?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A napokban kaptam kézhez egy szerződést, melyet még a 2017-es évre kell könyvelnem. A bt. magánszemély beltagja tagikölcsön-követelését 30 millió 480 ezer forint összegben egy másik magánszemélyre (aki semmilyen kapcsolatban nincs a bt.-vel) engedményezi. Az ellenérték az engedményezett összeg 90 százaléka. Rögzítik, hogy az ellenértéket a felek külön okiratban foglalt megállapodása alapján számolják el, és teljesíti a vevő. Az engedményező (a bt.-beltag) feltétlen és visszavonhatatlan módon hozzájárul, hogy a bt. könyveiben a tagi kölcsönt az engedményes (másik magánszemély) nevére átvezessék, kölcsön jogcímén. A bt. ügyvezetője elfogadja, tudomásul veszi és kötelezettséget vállal az engedményeshez kapcsolódó változások átvezetésére, és az engedményes most keletkezett követelését a bt. nevében elismeri. Kérem, szíveskedjen segíteni a könyvelés lépéseiben és összegében. Van-e adóalap-módosító hatása, illetve a 10 százalék egyéb bevételnek minősül-e? Köszönettel: Matinyné

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egy éven túli táppénz után a munkáltató kötelezettségei és lehetőségei

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Gyed melletti munkavégzés táppénz ideje alatt

    Czeglédi Bernadett

    munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

    Dél-koreai állampolgár gyermekének tandíja

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 október
    H K Sze Cs P Sz V
    28 29 30 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media