Tisztelt Szakértő! Egy bt. a kettős könyvvitelről 2018.01.01-től áttért az evára. 2016-ban veszteséges volt, a társasági adót a minimum jövedelem alapján állapították meg. Kérdésem, hogy 2017-ben a társaságiadó-alap megállapításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni az előző évek veszteségét, mert a 1771-es bevallásban nincs úgy kihangsúlyozva, mint a társaságiadó-bevallásnál, ha igen, akkor milyen mértékben.
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság a 3-4 éve nem fizető vevők tartozásaira értékvesztést számolt el. A követelések egy része magánszemélyekkel szemben áll fenn, magánszemélyenként kb. 10 ezer forint összegű. A követelések másik része gazdasági társaságokkal szemben áll fenn, társaságonként 100-300 ezer forint nagyságrendben. Sajnos nem dokumentálták a behajtásra tett kisérleteket, néhány céget felszámoltak, a behajtás költsége sem áll arányban az esetlegesen behajtható összeggel. A megtérülésre nincs esély, így a mérlegben ezek a tételek nem mutathatók ki. Hogyan értékeljük a tételeket, a kivabevallás adóalap-növelése szempontjából? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél uagyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalék fizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél ugyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalékfizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében, mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.
Cégünk autók nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Autóinkat kiskereskedőknek értékesítjük. A végső fogyasztóknak 0 százalékos THM-t ígérünk, ha autóinkat lízinggel vásárolják, és a megadott pénzügyi szolgáltatónál kötnek erre szerződést. De ezt csak úgy tudja a pénzügyi szolgáltató finanszírozni, ha mi (a nagykereskedelmi cég) hozzájárulunk a kamatköltségekhez. A végső fogyasztó jut pénzügyi előnyhöz, akivel nekünk nincs közvetlen üzleti kapcsolatunk. Meg kell növelni ezzel a társaságiadóalapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Vagy elszámolhatom mint utólag adott kedvezményt?
Tisztelt Szakértő! A napokban kaptam kézhez egy szerződést, melyet még a 2017-es évre kell könyvelnem. A bt. magánszemély beltagja tagikölcsön-követelését 30 millió 480 ezer forint összegben egy másik magánszemélyre (aki semmilyen kapcsolatban nincs a bt.-vel) engedményezi. Az ellenérték az engedményezett összeg 90 százaléka. Rögzítik, hogy az ellenértéket a felek külön okiratban foglalt megállapodása alapján számolják el, és teljesíti a vevő. Az engedményező (a bt.-beltag) feltétlen és visszavonhatatlan módon hozzájárul, hogy a bt. könyveiben a tagi kölcsönt az engedményes (másik magánszemély) nevére átvezessék, kölcsön jogcímén. A bt. ügyvezetője elfogadja, tudomásul veszi és kötelezettséget vállal az engedményeshez kapcsolódó változások átvezetésére, és az engedményes most keletkezett követelését a bt. nevében elismeri. Kérem, szíveskedjen segíteni a könyvelés lépéseiben és összegében. Van-e adóalap-módosító hatása, illetve a 10 százalék egyéb bevételnek minősül-e? Köszönettel: Matinyné
Április 12-e az őstermelők számára is 2018. évi I. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség határideje. Lehetséges azonban, hogy mégsem kell előleget fizetni az őstermelésből származó jövedelem után, az adóelőleg alapjának megállapítására vonatkozó speciális szabályok miatt. Ismertetjük az előírásokat.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Egy bt. evaalany, a számviteli törvény hatálya alá tartozik. 2017. évben az egyik partnere felszámolás alá került, így nem fízette a számlák összegét. A hitelezői igény bejelentése megtörtént a felszámoló felé. Kérdésem, hogy ebben az esetben elszámolható-e értékvesztés, és ezzel csökkenthető-e az evaalap?
Csak tao-kedvezményként kívánunk de minimist igénybe venni A 100 ezer, illetve a 200 ezer euró de minimis korlát az adóalapra vagy a támogatástartalomra (adóra) vonatkozik?
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásnak több gépjármű van nyilvántartásában, viszont egy gépjármű nem szerepel (valamiért elfelejtették bekönyveltetni), az önkormányzat kiküldi a befizetni valókat, a teljes összeget kiegyenlitik. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, ha elő írom a cégnek költségként, majd egyéb bevételként befizeti a tulajdonos és adóalap-növelő tételként is kezelem? Vagy csak simán átvezetem mint rövid lejáratú kölcsön? Üdvözlettel.
Tisztelt szakértő! A taóról kivára áttérő adózó az áttérést megelőző évben (a megszűnéskori bevallásában) alkalmazhatja-e adóalap-csökkentésre a zs) pontot?
Tisztelt Szakértő! Lakásértékesítéssel foglalkozó cég új építésű lakásait alvállalkozóval építteti. A magánszemély vevőkkel a társaság adásvételi szerződést köt. A helyi adóról szóló törvény 52. § 32. pontja alapján az alvállalkozói telj. értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ideértendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;". Egy korábbi adózónás cikkben (http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_28_Lakas_epites_ebv) a szakértő ezt írta: "A más kivitelezők által számlázott díjak igénybe vett szolgáltatások. Ezek nem alvállalkozók". A kérdésem, hogy az iparűzési adóalapnál levonható-e a fenti esetben a kiszámlázott munka értéke?
A kutatás-fejlesztés (k+f) közvetlen költsége adóalap-csökkentő tétel a társasági adóban (a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) t) pontja alapján). A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőrzéseinek megállapításai szerint jellemzően nem a helytelen költségelszámolásból, inkább a tevékenységek téves k+f minősítése miatt adódnak problémák a vizsgált vállalkozásoknál.
A cikk azt járja körül, hogyan történik a kivaalanynál a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenésének elszámolása, továbbá, hogyan kell kezelni ezt más adózási formára történő áttéréskor, az elszámolást példákkal szemléltetve.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték