445 találat a(z) adóalap cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy mi alapján minősíthető valamely eszköz az adóalap-csökkenthetőség szempontjából műszaki berendezésnek, gépnek, járműnek? Konkrét kérdésem, hogy csökkenthető-e az adóalap (a törvényi feltételek fennállása esetén) – a bérbeadás céljára beszerzett mobil WC, – a fizikai dolgozók szociális helyiségébe beszerzett öltöző szekrények, – a kft. székhelyére beszerelt öntöző rendszer bekerülési értékével? Segítségét előre is megköszönve várom válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízingünk megszűnésekor nem éltünk az eszköz megvásárlásával, azért azt "visszaadtuk" a lízingbeadónak. A visszaadáskor kivezettük az eszköz bruttó értékét, elszámolt értékcsökkenését és a lízing főkönyvi számla követel egyenlegét is. Az összevezetések kapcsán veszteségünk keletkezett, melyet a 86-os számlacsoportban a rendkívüli ráfordítások között mutattuk ki. Kérdésünk, hogy az említett veszteséggel meg kell-e növelnünk társasági adóalapunkat? (Véleményünk szerint igen, mert az előbbi tétel párjaként a Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéket – az adóalapnál még nem érvényesített nettó értéket – pedig adóalap-csökkentő tételként kezelhetjük) Köszönjük válaszukat !

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi rendelet értelmezését, pontosítását kérem Öntől: A 331/2017. kormányrendelet illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint 2017. január 1-jétől a befektető csökkentheti a társaságiadó-alapot a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosával. Mi alapján kerül meghatározásra, hogy egy 3 millió forinttal alapított cég mekkora összegű támogatásra kereshet támogatókat? A bekerülési érték mi alapján kerül megállapításra? Köszönöttel várom válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a fejlesztési tartalékból vásárolt tárgyi eszköz adótörvény szerinti écs-jét mikor kell adóalap-növelőként a társasági adóban szerepeltetni, ha kivára tért át az adózó? Fejlesztési tartalék 2016-ban lett képezve, 2017-ben megvásárolta a tárgyi eszközt és 32018-tól kivás. Elegendő akkor, ha visszatér társasági adó hatálya alá? köszönöm, Uchály Andrea

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A kiva alatt álló társaság 2015-ben jóváhagyott kiva alatt képződött osztalékot, ami kifizetésre nem került. 2016-ig az adóalap-növelő tételek között a fizetett osztalék szerepelt, míg 2017-től a jóváhagyott osztalék. A kérdésem, hogy a 2015-ben jóváhagyott, de a mai napig ki nem fizetett „kivás osztalék” mikor növeli az adóalapot? Tisztelettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. a kettős könyvvitelről 2018.01.01-től áttért az evára. 2016-ban veszteséges volt, a társasági adót a minimum jövedelem alapján állapították meg. Kérdésem, hogy 2017-ben a társaságiadó-alap megállapításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni az előző évek veszteségét, mert a 1771-es bevallásban nincs úgy kihangsúlyozva, mint a társaságiadó-bevallásnál, ha igen, akkor milyen mértékben.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság a 3-4 éve nem fizető vevők tartozásaira értékvesztést számolt el. A követelések egy része magánszemélyekkel szemben áll fenn, magánszemélyenként kb. 10 ezer forint összegű. A követelések másik része gazdasági társaságokkal szemben áll fenn, társaságonként 100-300 ezer forint nagyságrendben. Sajnos nem dokumentálták a behajtásra tett kisérleteket, néhány céget felszámoltak, a behajtás költsége sem áll arányban az esetlegesen behajtható összeggel. A megtérülésre nincs esély, így a mérlegben ezek a tételek nem mutathatók ki. Hogyan értékeljük a tételeket, a kivabevallás adóalap-növelése szempontjából? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél uagyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalék fizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél ugyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalékfizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében, mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Cégünk autók nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Autóinkat kiskereskedőknek értékesítjük. A végső fogyasztóknak 0 százalékos THM-t ígérünk, ha autóinkat lízinggel vásárolják, és a megadott pénzügyi szolgáltatónál kötnek erre szerződést. De ezt csak úgy tudja a pénzügyi szolgáltató finanszírozni, ha mi (a nagykereskedelmi cég) hozzájárulunk a kamatköltségekhez. A végső fogyasztó jut pénzügyi előnyhöz, akivel nekünk nincs közvetlen üzleti kapcsolatunk. Meg kell növelni ezzel a társaságiadóalapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Vagy elszámolhatom mint utólag adott kedvezményt?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A napokban kaptam kézhez egy szerződést, melyet még a 2017-es évre kell könyvelnem. A bt. magánszemély beltagja tagikölcsön-követelését 30 millió 480 ezer forint összegben egy másik magánszemélyre (aki semmilyen kapcsolatban nincs a bt.-vel) engedményezi. Az ellenérték az engedményezett összeg 90 százaléka. Rögzítik, hogy az ellenértéket a felek külön okiratban foglalt megállapodása alapján számolják el, és teljesíti a vevő. Az engedményező (a bt.-beltag) feltétlen és visszavonhatatlan módon hozzájárul, hogy a bt. könyveiben a tagi kölcsönt az engedményes (másik magánszemély) nevére átvezessék, kölcsön jogcímén. A bt. ügyvezetője elfogadja, tudomásul veszi és kötelezettséget vállal az engedményeshez kapcsolódó változások átvezetésére, és az engedményes most keletkezett követelését a bt. nevében elismeri. Kérem, szíveskedjen segíteni a könyvelés lépéseiben és összegében. Van-e adóalap-módosító hatása, illetve a 10 százalék egyéb bevételnek minősül-e? Köszönettel: Matinyné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. evaalany, a számviteli törvény hatálya alá tartozik. 2017. évben az egyik partnere felszámolás alá került, így nem fízette a számlák összegét. A hitelezői igény bejelentése megtörtént a felszámoló felé. Kérdésem, hogy ebben az esetben elszámolható-e értékvesztés, és ezzel csökkenthető-e az evaalap?

Kérdés

Csak tao-kedvezményként kívánunk de minimist igénybe venni A 100 ezer, illetve a 200 ezer euró de minimis korlát az adóalapra vagy a támogatástartalomra (adóra) vonatkozik?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kft. – céges karácsonyi rendezvény

Lucz Zoltánné

adószakértő

Szállásszámla vagy napidíj

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Katás egyéni vállaklkozó, ausztriai munkaviszony

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink