435 találat a(z) adóalap cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megbízóm önkormányzati tulajdonú társaság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és nem közszolgáltatási tevékenységet is végez. Mivel közszolgáltató, így az energiaellátók jövedelemadójának alanya. A jövedelemadó alapja (2008. évi LXVII. törvény) a beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény bizonyos tételekkel korrigált pozitív összege. A kérdésem, hogy a kft. szintű összes tevékenységet magában foglaló eredményről, vagy csak a közszolgáltatás eredményéről van szó az adó alapja tekintetében? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó

Kérdés

Kedves Szakértő! Cégünk 01. 01-jén áttért a kiva adózás alá. 71-es bevallást adunk be, amiben vannak korrekciós tételek. Abban kérnénk segítséget, hogy a "megszűnésre" való tekintettel a tárgyi eszközök értékénél kell-e alkalmazni a korrekciós szabályt? Számokkal kifejezve: az eszközök értéke a számviteli törvény szerint 18 millió forint, az adótörvény szerint 12 millió forint. Meg kell-e emelni az adóalapot a 6 millió forinttal? Ebben kérnénk segítő gyors válaszukat, mivel bizonytalanok vagyunk az értelmezésben. Köszönettel várjuk a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek jelentős túlfizetése volt az ipa folyószámláján, amit nem kért vissza. Egy része a követelésnek elévült, amit egyéb ráfordításként könyvelt el a kft. Növeli-e ez a költség a társaságiadó-alapot? Válaszát előre is köszönöm: Zsuzsa

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. 2013-tól a kiva hatálya alá tartozik. A NAV tájékoztatása alapján 5505 ezer forintot lehet adóalap-csökkentő tételként érvényesíteni a 2017. évi kiva-bevallásnál. Kérdésünk, hogy a helyi iparűzési adó alapját is csökkenthetjük az 5505 ezer forinttal? Válaszukat előre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy mi alapján minősíthető valamely eszköz az adóalap-csökkenthetőség szempontjából műszaki berendezésnek, gépnek, járműnek? Konkrét kérdésem, hogy csökkenthető-e az adóalap (a törvényi feltételek fennállása esetén) – a bérbeadás céljára beszerzett mobil WC, – a fizikai dolgozók szociális helyiségébe beszerzett öltöző szekrények, – a kft. székhelyére beszerelt öntöző rendszer bekerülési értékével? Segítségét előre is megköszönve várom válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízingünk megszűnésekor nem éltünk az eszköz megvásárlásával, azért azt "visszaadtuk" a lízingbeadónak. A visszaadáskor kivezettük az eszköz bruttó értékét, elszámolt értékcsökkenését és a lízing főkönyvi számla követel egyenlegét is. Az összevezetések kapcsán veszteségünk keletkezett, melyet a 86-os számlacsoportban a rendkívüli ráfordítások között mutattuk ki. Kérdésünk, hogy az említett veszteséggel meg kell-e növelnünk társasági adóalapunkat? (Véleményünk szerint igen, mert az előbbi tétel párjaként a Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéket – az adóalapnál még nem érvényesített nettó értéket – pedig adóalap-csökkentő tételként kezelhetjük) Köszönjük válaszukat !

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi rendelet értelmezését, pontosítását kérem Öntől: A 331/2017. kormányrendelet illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint 2017. január 1-jétől a befektető csökkentheti a társaságiadó-alapot a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosával. Mi alapján kerül meghatározásra, hogy egy 3 millió forinttal alapított cég mekkora összegű támogatásra kereshet támogatókat? A bekerülési érték mi alapján kerül megállapításra? Köszönöttel várom válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a fejlesztési tartalékból vásárolt tárgyi eszköz adótörvény szerinti écs-jét mikor kell adóalap-növelőként a társasági adóban szerepeltetni, ha kivára tért át az adózó? Fejlesztési tartalék 2016-ban lett képezve, 2017-ben megvásárolta a tárgyi eszközt és 32018-tól kivás. Elegendő akkor, ha visszatér társasági adó hatálya alá? köszönöm, Uchály Andrea

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A kiva alatt álló társaság 2015-ben jóváhagyott kiva alatt képződött osztalékot, ami kifizetésre nem került. 2016-ig az adóalap-növelő tételek között a fizetett osztalék szerepelt, míg 2017-től a jóváhagyott osztalék. A kérdésem, hogy a 2015-ben jóváhagyott, de a mai napig ki nem fizetett „kivás osztalék” mikor növeli az adóalapot? Tisztelettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. a kettős könyvvitelről 2018.01.01-től áttért az evára. 2016-ban veszteséges volt, a társasági adót a minimum jövedelem alapján állapították meg. Kérdésem, hogy 2017-ben a társaságiadó-alap megállapításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni az előző évek veszteségét, mert a 1771-es bevallásban nincs úgy kihangsúlyozva, mint a társaságiadó-bevallásnál, ha igen, akkor milyen mértékben.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság a 3-4 éve nem fizető vevők tartozásaira értékvesztést számolt el. A követelések egy része magánszemélyekkel szemben áll fenn, magánszemélyenként kb. 10 ezer forint összegű. A követelések másik része gazdasági társaságokkal szemben áll fenn, társaságonként 100-300 ezer forint nagyságrendben. Sajnos nem dokumentálták a behajtásra tett kisérleteket, néhány céget felszámoltak, a behajtás költsége sem áll arányban az esetlegesen behajtható összeggel. A megtérülésre nincs esély, így a mérlegben ezek a tételek nem mutathatók ki. Hogyan értékeljük a tételeket, a kivabevallás adóalap-növelése szempontjából? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél uagyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalék fizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél ugyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalékfizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében, mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Cégünk autók nagykereskedelmi értékesítésével foglalkozik. Autóinkat kiskereskedőknek értékesítjük. A végső fogyasztóknak 0 százalékos THM-t ígérünk, ha autóinkat lízinggel vásárolják, és a megadott pénzügyi szolgáltatónál kötnek erre szerződést. De ezt csak úgy tudja a pénzügyi szolgáltató finanszírozni, ha mi (a nagykereskedelmi cég) hozzájárulunk a kamatköltségekhez. A végső fogyasztó jut pénzügyi előnyhöz, akivel nekünk nincs közvetlen üzleti kapcsolatunk. Meg kell növelni ezzel a társaságiadóalapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Vagy elszámolhatom mint utólag adott kedvezményt?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magánszemély személygépkocsi bérbeadása kft.-nek

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Kivaalap, behajthatatlan követelés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink