376 találat a(z) adóalap cimkére
Tandíj szja-megítélése és átvállalása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy fogorvoslással foglalkozó bt. személyesen közreműködő beltagja az egyetem elvégzése után két éven keresztül tandíjat fizet a szakvizsga megszerzése érdekében. Kérdés, hogy ez a tandíj elszámolható-e a bt. költségei között? Kire szóljon a számla: a magánszemély (adómentes bevétel lesz?) vagy a bt. nevére? A bt.-beltag szüleinek is van egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó bt.-jük. Ha ezen bt. átvállalja a tandíjat, akkor keletkezhet-e a tandíj eredeti kötelezettjénél szja- és járulékalapot képező jövedelem (ha a számla a magánszemély nevére szólna), és ez függhet-e attól, hogy kinek a nevére szól a számla a bt.-beltag magánszemély vagy a bt. nevére? Az átvállalás esetén az átvállaló az egész kötelezettséget elhatárolja, majd a pénzügyi rendezésként ráfordításként elszámolja. Kell-e tao adólapot növelni ezzel a ráfordítással? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Üzletrész értékesítése Kérdés
A tényállás a következő: Az örökhagyó után leszármazói és házastársa örököl, akiknek öröklési illetéket a hatályos jogszabály szerint nem kell fizetniük.A hagyaték egy kft.-ben lévő üzletrész, amelynek jegyzett tőkéje 3ooo ezer Ft. A közjegyző a hagyatékot a névérték alapján adta át, amelyből az alapító okirat szerint az örökhagyót 1500 ezer Ft illet meg. A közjegyző a hagyatéki eljárás során bizonytást nem vehet fel, nem vizsgálhatja az üzletrész tényleges forgalmi értékét az örökhagyó halála időpontjában. Az örökösök az üzletrészt értékesítették a névértéknél magasabb összegen. Az alábbi kérdésemre várom szakértői válaszukat. Az adott esetben mi képezi az adóalapot, mely összeg után kell majd az örökösöknek adózniuk? 1./a hagyatéki végzésben szereplő névérték és az eladási érték különbözete után kell-e a szját és 14 % ehót megfizetni? 2./ Az adó lapja az örökhagyó halálakori piaci érték és az eladási érték különbözete? 3./ Az örökhagyó halálakori üzletrész piaci értékét az örökösök hogyan tudják megállapítani, s ehhez szükséges-e könyvvizsgáló bevonása. Válaszukat tisztelettel megköszönve: Ötletmozaik könyvelő Kft Preilné
Kiva alapja Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves válaszát. Egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszony keretében lát el minden tevékenységet. A munkaviszony részmunkaidős. A kft. a kiva szerint adózik. Ebben az esetben a kiva alapja a munkaszerződés szerinti összeg vagy a minimálbér 112,5 százaléka? Az értelmezési problémát az okozza számomra, hogy a kivatörvény szerint a tag = társas vállalkozó. Munkaviszony esetén a közreműködő tag a tb szerint azonban nem minösül társas vállalkozónak. Vonatkozik-e rá tehát a 112,5 százalékos szabály vagy sem? A jogszabály szerint: (2) E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér, b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó Köszönettel.
Részesedések értékelése, számviteli összefüggései Cikk
A cikk a befektetések vagy forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedések értékelésével kapcsolatos társaságiadó-kötelezettség eseteit és számviteli összefüggéseit mutatja be.
Részesedésekkel kapcsolatos gazdasági események adózása Cikk
A cikk (és annak folytatása) a befektetések vagy azok szerkezetének változtatása – értékelése, eladása, kivonása cseréje – alapján keletkező társaságiadó-kötelezettséget, illetve a társasági adó meghatározásánál érvényesíthető kedvezmények kérdésével foglalkozik. Az I. rész az ingatlannal rendelkező társaság tagjának, illetve az ingatlannal rendelkező társaságnak, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban érdekelt adózónak a kötelezettégeit mutatja be.
Önellenőrzés, elhatárolt veszteség, mint adóalap-csökkentő tétel Kérdés
A 2015. és 2016. évekre vonatkozó társasági adó önellenőrzése során – mely adófizetési kötelezettséget eredményez – fel lehet-e használni az önellenőrzés időszakában már a vállalkozás rendelkezésére álló elhatárolt veszteség törvényben meghatározott részét (az adóalap 50 százalékáig)?
Elhatárolt veszteség felhasználása kivaalanynál Cikk
2017-től megváltozott a kivaalapba nem személyi jellegű kifizetésként kimutatott összeg elszámolása, ami érintette az elhatárolt veszteség keletkezésére és felhasználására vonatkozó előírásokat is.
Beruházás, felújítás, karbantartás? Így különböztetheti meg Cikk
Eltérő a beruházás, a felújítás és a karbantartás elszámolása. A fogalmak megkülönböztetése komoly gyakorlati és elszámolási nehézséget tud okozni.
Adó és adóalap, ha kivás cég családtagnak vesz repülőjegyet Cikk
A kiva hatálya alá tartozó magyarországi leányvállalat ügyvezetője és családja (feleség és gyermekek) meghívást kapott az amerikai anyacég Atlantában tartandó rendezvényére. Az ügyvezető a repülőjegyeket a vállalkozás számlájáról fizette. A családtagok repülőjegyköltsége után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik, illetve érinti-e ez a kivaalapot? Olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Alvállalkozói szolgáltatás Kérdés
A tolmácsolást szolgáltató cég az iparűzési adó alapjából levonhatja-e az általa igénybe vett tolmácsolásról szóló alvállalkozó (kft.) számláját? A megrendelő elfogadta a munkát és ki is fizette.
Egyéni vállalkozás megszüntetése, újraindítása 2 Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Köszönöm kimerítő válaszát! Azért kénytelen vállalkozását megszüntetni, mert a rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának napján nem állhat munkaviszonyban, illetve nem lehet működő egyéni vállalkozó. A kereseti korláttal kapcsolatban nem világos, hogy egyéni vállalkozónál mit kell számításba venni. A vállalkozói kivétet, vállalkozói adóalapot vagy a kettő együttes összegét? Tisztelettel CsCs
Egyéni vállalkozók: így számít az adóalap, a kivét az adóelőlegnél Cikk
A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik – a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása.
Iparűzési adó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Egy vagyonvédelmi vállalkozás több megyében végez folyamatosan őrzés-védelmi feladatot. Ez a tevékenység nem telephelyengedélyhez kötött. Az őrzési tevékenység értelemszerűen a megrendelő székhelyén, telephelyén történik. A helyi adó törvényből számomra az derült ki, hogy ennél a tevékenységnél, nem keletkezik a társaságnak a székhelyétől eltérő önkormányzatnál iparűzési adó bejelentési és fizetési kötelezettsége, mivel nem keletkezik telephelye. Érdeklődtem hasonló profilú vállalkozásoknál, és mindegyikük kizárólag a székhelyük szerinti önkormányzatnak fizet iparűzési adót, tehát nem osztja meg az adó alapját, függetlenül attól, hogy más-más önkormányzathoz tartozó településeken is végez őrzést. Jól értelmezem a törvényt, illetve helyes ez az eljárás? Várom szíves válaszát. Havasi Györgyi
Amikor a kapott támogatásnak adó lesz a vége Cikk
Mikor eredményezhet a támogatás a támogatásban részesülő adózónál társaságiadó-kötelezettséget? Ismertetjük.
Bérbeadó magánszemélynél szja-levonás 100 százalékos adóalap alapján Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a kifizető, hogy a bérbeadó nyilatkozata alapján a 100 százalék bérleti díjat veszi adóalapnak és úgy vonja le a 15 százalék szja-t? Egyelőre az eho nem érinti, de ha esetleg mégis, a későbbiekben megtehető-e ugyanez az ehonál? Köszönettel Remény Gyné