Több mint húsz éve él a szabály, hogy a vállalkozások – úgymond – magukkal hordozhatják elhatárolt negatív adóalapjukat, hogy a következő pozitív adóalappal rendelkező adóévükben leírhassák azt. Az immár örökzöld szabályra vonatkozó előírások útvesztőjében azonban még mindig elég könnyű elveszni. Négyrészes cikksorozatunkkal segítünk a könnyebb eligazodásban.
Az új adócsomag módosítaná a bejelentett részesedés fogalmát, és a kapcsolódó adóalap-módosító tételekben is változásokat hozna.
Tisztelt Szakértő Két kérdésem van: 1.) Egy vállalatnál irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerülő kiadások több éven át jelentkeznek a cégnél. Megvásárolták a szoftver jogát, aztán hosszabb időn keresztül folytak a fejlesztések az egyéni igények rendszerbe történő beépítésére. Kérdésem, hogy a tao-törvény 7. § zs) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként mi vehető figyelembe és mikor a beszerzéssel kapcsolatban, ha az alapprogram jogát 2016-ban megvásárolták, a fejlesztések 20162017 évben folyamatosan folytak és azok számlázása is folyamatos volt, az aktiválás 2017-ben történt meg. Helyes-e az aktiválás, ha a program egy részét (számlázás-készlet nyilvántartás) már 2017-ben élesben használták, de az egész programrendszert csak 2017-ben kezdték alkalmazni. Ha számlázás már 2016-ban ezzel folyt, akkor a 2017-es beszerzések is figyelembe vehetők adóalap csökkentő tételként, vagy már nem minősül új szoftver beszerzésnek a további fejlesztés költsége? 2.) Társasági adó önellenőrzésekor figyelembe lehet-e venni utólag a megképzett, lekötött tartalékként is könyvelt, de a tao-elszámolásnál nem érvényesített fejlesztési tartalék összegét? Ha a tao önellenőrzése során az adóalap megnő, akkor az elhatárolt veszteség összege változtatható-e, ha van még fel nem használt előző évek vesztesége? Minden esetben növelhető a veszteség elhatárolás összege vagy csak akkor, ha eredetileg is, az a nélkül számított adóalap 50 százalékát érvényesítették a veszteség elhatárolásnál?
Szövetkezetből kilépő taggal megtörténik az elszámolás. Hogyan kell könyvelni a részjegy kivezetést és az eredménytartalékból eredő többlet kifizetést, illetve társaságiadó-alapot módosító tétel lesz-e belőle?
Hova írjam be az adóalap-növelést a 1729-be? A beszámolóban hol szerepel, vagy előtte ráfordításként könyveljem le?
Kivaalany (induló vállalkozás) 2017.11.01-jén a nyitó mérlege szerint a pénztárállománya 0 forint. 2017-ben bevétele nincs. A 2017.12.31-ei mérlege szerint a pénztár záró készlete: 3 millió forint, a tagok a törzstőkét később fizették be. Lehetséges, hogy e miatt a kivaalapot növelni kell 2 ezer forinttal? Köszönöm, ha válaszolnak CsK
Tisztelt Szakértő! Megbízóm önkormányzati tulajdonú társaság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és nem közszolgáltatási tevékenységet is végez. Mivel közszolgáltató, így az energiaellátók jövedelemadójának alanya. A jövedelemadó alapja (2008. évi LXVII. törvény) a beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény bizonyos tételekkel korrigált pozitív összege. A kérdésem, hogy a kft. szintű összes tevékenységet magában foglaló eredményről, vagy csak a közszolgáltatás eredményéről van szó az adó alapja tekintetében? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Kedves Szakértő! Cégünk 01. 01-jén áttért a kiva adózás alá. 71-es bevallást adunk be, amiben vannak korrekciós tételek. Abban kérnénk segítséget, hogy a "megszűnésre" való tekintettel a tárgyi eszközök értékénél kell-e alkalmazni a korrekciós szabályt? Számokkal kifejezve: az eszközök értéke a számviteli törvény szerint 18 millió forint, az adótörvény szerint 12 millió forint. Meg kell-e emelni az adóalapot a 6 millió forinttal? Ebben kérnénk segítő gyors válaszukat, mivel bizonytalanok vagyunk az értelmezésben. Köszönettel várjuk a választ.
Közeledik május 31-e, amikor a naptári évvel azonos adóévet alkalmazó társasági adóalanyoknak el kell számolni a társasági adókötelezettséggel. Terjedelmi okokból több cikkben mutatjuk be az adóbevalláshoz kapcsolódó előírásokat. Jelen írás az általános tudnivalókat és a társaságiadó-alapot érintő kérdéseket taglalja.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek jelentős túlfizetése volt az ipa folyószámláján, amit nem kért vissza. Egy része a követelésnek elévült, amit egyéb ráfordításként könyvelt el a kft. Növeli-e ez a költség a társaságiadó-alapot? Válaszát előre is köszönöm: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! A kft. 2013-tól a kiva hatálya alá tartozik. A NAV tájékoztatása alapján 5505 ezer forintot lehet adóalap-csökkentő tételként érvényesíteni a 2017. évi kiva-bevallásnál. Kérdésünk, hogy a helyi iparűzési adó alapját is csökkenthetjük az 5505 ezer forinttal? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy mi alapján minősíthető valamely eszköz az adóalap-csökkenthetőség szempontjából műszaki berendezésnek, gépnek, járműnek? Konkrét kérdésem, hogy csökkenthető-e az adóalap (a törvényi feltételek fennállása esetén) – a bérbeadás céljára beszerzett mobil WC, – a fizikai dolgozók szociális helyiségébe beszerzett öltöző szekrények, – a kft. székhelyére beszerelt öntöző rendszer bekerülési értékével? Segítségét előre is megköszönve várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízingünk megszűnésekor nem éltünk az eszköz megvásárlásával, azért azt "visszaadtuk" a lízingbeadónak. A visszaadáskor kivezettük az eszköz bruttó értékét, elszámolt értékcsökkenését és a lízing főkönyvi számla követel egyenlegét is. Az összevezetések kapcsán veszteségünk keletkezett, melyet a 86-os számlacsoportban a rendkívüli ráfordítások között mutattuk ki. Kérdésünk, hogy az említett veszteséggel meg kell-e növelnünk társasági adóalapunkat? (Véleményünk szerint igen, mert az előbbi tétel párjaként a Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéket – az adóalapnál még nem érvényesített nettó értéket – pedig adóalap-csökkentő tételként kezelhetjük) Köszönjük válaszukat !
Tisztelt Szakértő! Az alábbi rendelet értelmezését, pontosítását kérem Öntől: A 331/2017. kormányrendelet illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint 2017. január 1-jétől a befektető csökkentheti a társaságiadó-alapot a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosával. Mi alapján kerül meghatározásra, hogy egy 3 millió forinttal alapított cég mekkora összegű támogatásra kereshet támogatókat? A bekerülési érték mi alapján kerül megállapításra? Köszönöttel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a fejlesztési tartalékból vásárolt tárgyi eszköz adótörvény szerinti écs-jét mikor kell adóalap-növelőként a társasági adóban szerepeltetni, ha kivára tért át az adózó? Fejlesztési tartalék 2016-ban lett képezve, 2017-ben megvásárolta a tárgyi eszközt és 32018-tól kivás. Elegendő akkor, ha visszatér társasági adó hatálya alá? köszönöm, Uchály Andrea
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték