Tisztelt Adószakértő! Kérem mutassa be, ha lehet példán keresztül, hogy milyen hatása van kivába lépéskor a halasztott bevételeken (483 számlán) nyilvántartott összegnek (korábban beruházásra kapott támogatás elhatárolt összege), társasági adó szempontjából (növeli-e a társaságiadó-alap összegét) és a számviteli törvény szempontjából is. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! 2018 decemberében cégünk egyik járműve közúti balesetet szenvedett, a járművünk totálkáros lett. A gépjármű beszerzésekor fejlesztési tartalék került feloldásra. (Beszerzés: 2016.08. Beszerzési érték 1000 e FT, fejlesztési tartalék felhasználás 400 000 FT). Megállapították, hogy a balesetet a másik fél okozta. 2019-ben megkaptuk a biztosító értesítését a roncsértékről és a kártérítés összegéről. 2018-ban terven felüli értékcsökkenést számoltam el a járműre roncsértékig. Ezzel az összeggel a 2018. évi társaságiadó-bevallásban adóalapot emelek. A Tao. tv alapján van mód arra, hogy az adóalapot a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentsem? A járművet kivonták a forgalomból 2018-ban. A tárgyi eszközök közül átsoroltam a készletek közé. A roncsot a vállalkozás a jövőben értékesíteni szeretné. Tisztelettel: Hegedűs-Meleg Annamária
A kiva adózást választó adóalanyok az iparűzési adó alapján a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A jóváhagyott osztalék is a kiva alapja. Kérdésem, hogy a jóváhagyott osztalék az iparűzési adó alapját is növeli? Tehát az iparűzési adó alapjának számításánál a kivaalapot a növelő, csökkentő tételek figyelembe vételével kell meghatározni? Mária adószakértő
A társasági adóról szóló törvény lehetőséget ad a szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett tárgyi eszköz egyösszegű értékcsökkenésének elszámolására. A számviteli törvény szerint is mód van-e erre, továbbá a társaságiadó-alap megállapításánál az egyösszegű értékcsökkenés-elszámolás hogyan viselkedik adóalap-növelő, illetve csökkentő tételként? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A "https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_6_TAO_adoalap_korrekcio_mhy" linken adott válaszában azt javasolja, hogy vegyük készletre a roncsot. Az ehhez kapcsolódó társaságiadóalap-korrekcióban kérném a segítségét még. Terven felüli értékcsökkenéssel megnövelem az adóalapot (24 millió forint), majd készletre vétel miatt a könyv szerinti értékkel szintén növelem az adóalapot (1,7 millió forint), a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkenthetem az adóalapot (23 millió forint). Jól gondolom? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik magánszemély tulajdonosától visszavásárolt részesedést. Ezt aztán a többi tulajdonos térítés nélkül, részesedésük arányában megkapta. A magánszemély tulajdonosok adó- és járulékkötelezettsége bevallásra és befizetésre került. A jogi személy tulajdonos a kapott részesedést pénzügyi bevételként elszámolta. Kérdésem, hogy a jogi személy tulajdonos ezt a bevételt a 1829-es bevallásban adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti-e? Segítséget előre is köszönöm!
A társasági adóról szóló törvény lehetőséget ad a szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett tárgyi eszköz egyösszegű értékcsökkenésének elszámolására. Kérdésem az, hogy az Szvt. erre lehetőséget ad-e, vagyis a társaságiadó-alap megállapításnál az egyösszegű értékcsökkenés-elszámolás hogyan viselkedik adóalap-növelő, illetve csökkentő tételként? Köszönöm szíves válaszukat ! Bényi Józsefné
Tisztelt Szakértő! Számviteli és adózás szempontjából szeretném az alábbiakban a segítségüket kérni. Autószerelő-műhely karambolos gépkocsik javítását is elvállalja, melynek költségét valamely biztosító társaság fizet ki. A biztosítónak benyújtott számla alapján kellene a teljes összeget kifizetnie, de mindig lehúz bizonyos tételeket, illetve avulást számol az alkatrészekre. Így csak részösszeget utal a gépkocsijavító társaság részére. Ezeket a tételeket a gépkocsi-tulajdonos sem hajlandó kifizetni, mert a karambol miatt kellett az alkatrészeket kicserélni és mivel biztosítása mindent fedez, nem fizeti ki a különbözetet. Így mindig fennmarad néhány tízezer forintos követelés, amit biztos, hogy nem fog kifizetni senki sem, és ezt már a kárrendezéskor lehet tudni. Mi a teendő ezzel az összeggel? Ráfordításként el kell számolni és adóalapot kell növelni, így az alkatrész árát sem kapta meg az autószerelő-műhely és még adóalap-növelő tétel is lesz? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Sorozatunk második részében további speciális juttatások, kifizetések kiva alapjába tartozásának kérdését vizsgáljuk meg: saját jogú nyugdíjas béren kívüli és egyes meghatározott juttatása, egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján kifizetett bér, ekho adózási mód szerint kezelt kifizetések.
A kivás cégek adóalapjának meghatározásánál sokaknál okoztak fejtörést a 2019. január 1-jétől hatályba lépett jogszabály-módosítások, hiszen helyes értelmezésükhöz több törvény rendelkezéseit kell összefésülni.
Tisztelt Adózóna! Amennyiben 2018-ra vagy akár a későbbi évekre vonatkozóan kiva adózású társaság osztalékot szeretne fizetni tagjainak a kiva időszak alatt termelődőtt nyereségből, úgy helyesen jár-e el, hogy az osztalék összegéből levonja a 15 százalék szja-t és a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót (max. szintig, ami 2019-től az eho helyett alkalmazandó), és emellett az éves kiva összeg meghatározásánál a kiva adóalapját is megemeli az osztalék összegével? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő, szeretném tájékoztatását arról, hogy ha kapcsolt vállalkozás lemond a másik kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsönéről, van-e adóalap-növelés, illetve kell-e illetéket fizetni az összeg után? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2018. 01. 01-jén belépett a kiva hatálya alá. A kft. az áttéréskor nem élt a tárgyi eszközök könyv szerinti és számított nyilvántartási értéke alapján adózás előtti eredmény módosítással. A kiva hatálya alatt értékesíteni szeretné egy teleknek minősülő ingatlanát. Az ingatlanszerzés a 2017. év során történt. Az értékesítés a telek könyv szerinti értékének megfelelő értéken történne. Kérdésem: a fenti gazdasági esemény milyen hatással lesz a 2018. évi kiva adóalapjára, illetve, ha a későbbiekben visszatérne majd a társasági adóra, akkor milyen korrekciót kell elvégezni az értékesített tárgyi eszközökkel kapcsolatban. Köszönöm válaszát.
Társaságunk a munkavállalók külföldi kiküldetésére napidíjat fizet. Ennek 15 EUR adómentes része beleszámít-e a kisvállalati adó alapjába?
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni, hogy a társasági és helyi adó kedvezménynél a K+F tevékenység tárgyévi közvetlen költségének meghatározásánál hogyan kell figyelembe venni az ezen tevékenység ki nem számlázott, de költséggel rendelkező részét, vagyis a befejezetlen termelés értékét. Az adott évben felmerült költségeket kell-e a befejezetlen értékkel csökkenteni? A válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték