375 találat a(z) adóalap cimkére
Számviteli törvény szerint egyösszegű értékcsökkenés elszámolásának lehetősége
Kérdés
A társasági adóról szóló törvény lehetőséget ad a szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett tárgyi eszköz egyösszegű értékcsökkenésének elszámolására. Kérdésem az, hogy az Szvt. erre lehetőséget ad-e, vagyis a társaságiadó-alap megállapításnál az egyösszegű értékcsökkenés-elszámolás hogyan viselkedik adóalap-növelő, illetve csökkentő tételként? Köszönöm szíves válaszukat ! Bényi Józsefné
Biztosító kártérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számviteli és adózás szempontjából szeretném az alábbiakban a segítségüket kérni. Autószerelő-műhely karambolos gépkocsik javítását is elvállalja, melynek költségét valamely biztosító társaság fizet ki. A biztosítónak benyújtott számla alapján kellene a teljes összeget kifizetnie, de mindig lehúz bizonyos tételeket, illetve avulást számol az alkatrészekre. Így csak részösszeget utal a gépkocsijavító társaság részére. Ezeket a tételeket a gépkocsi-tulajdonos sem hajlandó kifizetni, mert a karambol miatt kellett az alkatrészeket kicserélni és mivel biztosítása mindent fedez, nem fizeti ki a különbözetet. Így mindig fennmarad néhány tízezer forintos követelés, amit biztos, hogy nem fog kifizetni senki sem, és ezt már a kárrendezéskor lehet tudni. Mi a teendő ezzel az összeggel? Ráfordításként el kell számolni és adóalapot kell növelni, így az alkatrész árát sem kapta meg az autószerelő-műhely és még adóalap-növelő tétel is lesz? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Kivaalapba nem tartozó jövedelmek, tételek – 2. rész
Cikk
Sorozatunk második részében további speciális juttatások, kifizetések kiva alapjába tartozásának kérdését vizsgáljuk meg: saját jogú nyugdíjas béren kívüli és egyes meghatározott juttatása, egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján kifizetett bér, ekho adózási mód szerint kezelt kifizetések.
Nyugdíjas és más munkavállalók kivás cégekben: mi az adóalap?
Cikk
A kivás cégek adóalapjának meghatározásánál sokaknál okoztak fejtörést a 2019. január 1-jétől hatályba lépett jogszabály-módosítások, hiszen helyes értelmezésükhöz több törvény rendelkezéseit kell összefésülni.
Kivás cég osztalékfizetése 2019
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Amennyiben 2018-ra vagy akár a későbbi évekre vonatkozóan kiva adózású társaság osztalékot szeretne fizetni tagjainak a kiva időszak alatt termelődőtt nyereségből, úgy helyesen jár-e el, hogy az osztalék összegéből levonja a 15 százalék szja-t és a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót (max. szintig, ami 2019-től az eho helyett alkalmazandó), és emellett az éves kiva összeg meghatározásánál a kiva adóalapját is megemeli az osztalék összegével? Válaszukat előre is köszönöm.
Kapcsolt vállalkozások között kölcsön elengedése
Kérdés
Tisztelt szakértő, szeretném tájékoztatását arról, hogy ha kapcsolt vállalkozás lemond a másik kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsönéről, van-e adóalap-növelés, illetve kell-e illetéket fizetni az összeg után? Köszönöm.
Tárgyi eszköz értékesítése a kiva alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2018. 01. 01-jén belépett a kiva hatálya alá. A kft. az áttéréskor nem élt a tárgyi eszközök könyv szerinti és számított nyilvántartási értéke alapján adózás előtti eredmény módosítással. A kiva hatálya alatt értékesíteni szeretné egy teleknek minősülő ingatlanát. Az ingatlanszerzés a 2017. év során történt. Az értékesítés a telek könyv szerinti értékének megfelelő értéken történne. Kérdésem: a fenti gazdasági esemény milyen hatással lesz a 2018. évi kiva adóalapjára, illetve, ha a későbbiekben visszatérne majd a társasági adóra, akkor milyen korrekciót kell elvégezni az értékesített tárgyi eszközökkel kapcsolatban. Köszönöm válaszát.
Kiva adóalap napidíj esetén
Kérdés
Társaságunk a munkavállalók külföldi kiküldetésére napidíjat fizet. Ennek 15 EUR adómentes része beleszámít-e a kisvállalati adó alapjába?
K+F adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni, hogy a társasági és helyi adó kedvezménynél a K+F tevékenység tárgyévi közvetlen költségének meghatározásánál hogyan kell figyelembe venni az ezen tevékenység ki nem számlázott, de költséggel rendelkező részét, vagyis a befejezetlen termelés értékét. Az adott évben felmerült költségeket kell-e a befejezetlen értékkel csökkenteni? A válaszát előre is köszönöm.
Értékvesztés miatti adóalap-korrekció (tao)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016-ban elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 90 százalék értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20 százalékával nem csökkentettük az adóalapot. Például 1000 forint Ft a követelés értéke, elszámolva 900 Ft (90%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20 százalékkal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 900 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2018-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés 100 százalékban behajthatatlanná vált, akkor az egyéb ráfordításként 2018-ban elszámolt 100 Ft összeg elismert költség/ráfordítás, és így nem növeli az adóalapot, viszont a tao-törvény 7. § (1) n) alapján a 900 Ft nyilvántartott értékvesztés csökkenti. Helyesen gondolkozunk? Mi a helyzet, ha a követelés elévült? Ekkor a 100 Ft hitelezési veszteség a 3. sz. melléklet alapján adóalap-növelő, a kérdésünk csak annyi lenne, hogy a nyilvántartott értékvesztés jelen esetben szerintünk nem csökkenti az adóalapot, hisz nem felel meg a „behajthatatlanná vált rész” kitételnek. Jól gondolkodunk? Ennek megfelelően – hasonlóan ahhoz az esethez, ha egyáltalán nem számoltunk volna el értékvesztést a kérdéses követelés után – végeredményben az elévült követelés 100%-a (90+10) kerülne vissza az adóalapba, csak különböző években. Ha 2017-ben csökkentettük volna az éven túli követelés 20 százalékával a tao-alapunkat, akkor ezzel a 2018-as adóalapot vissza kell valamilyen formában korrigálni, vagy ezt kvázi „megnyertük”? Válaszukat előre is köszönöm.
Elengedett tagi kölcsön elszámolása.
Kérdés
Élve az egyszerűsített végelszámolás lehetőségével, hosszú ideje nem működő bt. végelszámolását határozta el. Az évek során felmerült (könyvelési, banki stb.) költségek miatt tagi kölcsön halmozódott fel. Az elengedett tagi kölcsön miatt illetéket fizettek. Az elengedett kötelezettség társasági adóban bevétel? Hogyan érvényesül ebben az esetben az, hogy ami illetékköteles, az adómentes (ha egyáltalán jól tudom). Válaszukat köszönöm, üdv: Somlai György
Követelés apport végelszámolás során
Kérdés
Tisztelt Szakértők, a mai adózóna cikkhez : adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Szabadulas_a_tagi_kolcsontol_FLUBY5 kapcsolódóan kérdezem: ha a tagi kölcsön apportja a végelszámolás során történik meg, mivel a társaságnak a visszafizetésre nincs lehetősége, a tulajdonosok a tőkeemelésről hoztak határozatot, de nem kívánják a tevékenységet folytatni. A tőkeemelést a cégbíróság be is jegyezte. Helyesen járok-e el, hogy az apport értékének megfelelő összeget, habár nem egyéb bevételként könyveltem le, hanem tőkeemelésként, mégis adóalap-növelőként a társaságiadó-alapban növelő tételként veszem figyelembe? Köszönöm a választ. Magó Kálmánné végelszámoló
Előirt és ki nem fizetett osztalék elengedése
Kérdés
Egy társas vállalkozás (kft.) 2017.01. 31-étől kiva szerint adózik. 2010. évtől minden évben osztalék került előírásra, kifizetésre nem került sor. Kifizetésre elévülési idő nincs meghatározva. A kft. részére véglegesen elengednék a korábbi évek előírt osztalékát. Kérdésem, hogy a kiva alapját hogyan módosítja és van-e más fizetési kötelezettség, ha egyébként a kifizetésre nincs mód? Tisztelettel Irodavezető
Támogatói adomány önkéntes nyugdíjpénztárnak
Kérdés
Ha egy vállalat támogatói adományt ad önkéntes nyugdíjpénztárnak, és meghatározza, hogy ez a vállalat nyugdíjpénztártag dolgozóinak kerüljön jóváírásra, akkor a vállalatnak a társasági adó alapját meg kell növelni ezzel az összeggel? Elismert költség-e a társasági adóban ez az összeg?
Tárgyi eszköz beszerzése, hitelkamat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás személygépkocsit szerez be hitelből. A kérdésem az lenne, hogy a hitel kamata a társasági adóról szóló törvény 22/A §-a alapján levonható a társasági adóból? Függ attól, hogy az eszközt a műszaki berendezések, járművek közé vagy az egyéb berendezések közé aktiválja?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
