445 találat a(z) adóalap cimkére

Kérdés

Egy lakóház, udvar 1/2-ed részének eladási ára 2019. évben 4 000 000 forint. Szülötöl származó hagyatéki végzéssel 2018 novemberben szerezte, a hagyatéki végzés (adó és értékbizonyitvány alapján) szerint az 1/2-ed értéke 2 650 000 forint volt. Kérdésem, hogy az szja-alap ez esetben a kettö (eladás-szerzés) különbözete lesz,vagy alkalmazható adóalapként bevétel 75 százaléka azzal, hogy más költség nem vonható le. (Mivel szülőtől származó hagyaték volt, igy illetékalap nincs.)

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alapítványunk a vállalkozásához uniós támogatást nyert 2017-2018-as megvalósításra. 2017-ben egy nagyobb előleget folyósítottak (a teljes összeg felét), amiből nagy értékű termelő berendezés beszerzése történt, de a benyújtott számlákat 2017-ben még nem fogadták el. Év végén csak az értékcsökkenési rész lett átkönyvelve a kötelezettségről bevételre. 2018-ban elfogadtak minden benyújtott számlát, és további részletet folyósítottak, majd 2019-ben a maradékot is kiutalták. Az a kérdés, hogy a 2017- 2018-as adóalap meghatározásnál hogyan számítanak bele ezek az összegek, mert a nagy értékű termelő berendezések nem 1 év alatt amortizálódnak. Másik kérdés 2017- 2018-ban a tao-bevallásban a de minimis lapon milyen összeget kell írni a fentiek alapján? Köszönettel, előfizető

Cikk

A kisvállalati adó rendszere az adóalap elemeit részben a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó szabályokra hivatkozással, részben pedig a társasági adó egyes adóalap-korrekciós tételeinek átemelésével határozza meg. Cikkünkben a társasági adóból talán a leggyakrabb „felhívott” két módosító tétellel foglalkozunk: az osztalék és az ingyenes juttatások adóalapra gyakorolt hatását elemezzük.

Kérdés

Kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsönnél a kölcsönt nyújtó tao szerint adózik, jegybanki alapkamat +5 százalékkal kiszámolja a (feltételezett) piaci kamatot és ezzel az összeggel növeli a tao alapját. A kamatmentes kölcsönben részesülő kiva szerint adózó ugyanezzel az összeggel csökkentheti-e a kiva alapját? Köszönettel, CsK

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Kérem mutassa be, ha lehet példán keresztül, hogy milyen hatása van kivába lépéskor a halasztott bevételeken (483 számlán) nyilvántartott összegnek (korábban beruházásra kapott támogatás elhatárolt összege), társasági adó szempontjából (növeli-e a társaságiadó-alap összegét) és a számviteli törvény szempontjából is. Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2018 decemberében cégünk egyik járműve közúti balesetet szenvedett, a járművünk totálkáros lett. A gépjármű beszerzésekor fejlesztési tartalék került feloldásra. (Beszerzés: 2016.08. Beszerzési érték 1000 e FT, fejlesztési tartalék felhasználás 400 000 FT). Megállapították, hogy a balesetet a másik fél okozta. 2019-ben megkaptuk a biztosító értesítését a roncsértékről és a kártérítés összegéről. 2018-ban terven felüli értékcsökkenést számoltam el a járműre roncsértékig. Ezzel az összeggel a 2018. évi társaságiadó-bevallásban adóalapot emelek. A Tao. tv alapján van mód arra, hogy az adóalapot a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentsem? A járművet kivonták a forgalomból 2018-ban. A tárgyi eszközök közül átsoroltam a készletek közé. A roncsot a vállalkozás a jövőben értékesíteni szeretné. Tisztelettel: Hegedűs-Meleg Annamária

Kérdés

A kiva adózást választó adóalanyok az iparűzési adó alapján a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A jóváhagyott osztalék is a kiva alapja. Kérdésem, hogy a jóváhagyott osztalék az iparűzési adó alapját is növeli? Tehát az iparűzési adó alapjának számításánál a kivaalapot a növelő, csökkentő tételek figyelembe vételével kell meghatározni? Mária adószakértő

Cikk

A társasági adóról szóló törvény lehetőséget ad a szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett tárgyi eszköz egyösszegű értékcsökkenésének elszámolására. A számviteli törvény szerint is mód van-e erre, továbbá a társaságiadó-alap megállapításánál az egyösszegű értékcsökkenés-elszámolás hogyan viselkedik adóalap-növelő, illetve csökkentő tételként? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A "https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_6_TAO_adoalap_korrekcio_mhy" linken adott válaszában azt javasolja, hogy vegyük készletre a roncsot. Az ehhez kapcsolódó társaságiadóalap-korrekcióban kérném a segítségét még. Terven felüli értékcsökkenéssel megnövelem az adóalapot (24 millió forint), majd készletre vétel miatt a könyv szerinti értékkel szintén növelem az adóalapot (1,7 millió forint), a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkenthetem az adóalapot (23 millió forint). Jól gondolom? Köszönettel: Mónika

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik magánszemély tulajdonosától visszavásárolt részesedést. Ezt aztán a többi tulajdonos térítés nélkül, részesedésük arányában megkapta. A magánszemély tulajdonosok adó- és járulékkötelezettsége bevallásra és befizetésre került. A jogi személy tulajdonos a kapott részesedést pénzügyi bevételként elszámolta. Kérdésem, hogy a jogi személy tulajdonos ezt a bevételt a 1829-es bevallásban adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti-e? Segítséget előre is köszönöm!

Kérdés

A társasági adóról szóló törvény lehetőséget ad a szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett tárgyi eszköz egyösszegű értékcsökkenésének elszámolására. Kérdésem az, hogy az Szvt. erre lehetőséget ad-e, vagyis a társaságiadó-alap megállapításnál az egyösszegű értékcsökkenés-elszámolás hogyan viselkedik adóalap-növelő, illetve csökkentő tételként? Köszönöm szíves válaszukat ! Bényi Józsefné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Számviteli és adózás szempontjából szeretném az alábbiakban a segítségüket kérni. Autószerelő-műhely karambolos gépkocsik javítását is elvállalja, melynek költségét valamely biztosító társaság fizet ki. A biztosítónak benyújtott számla alapján kellene a teljes összeget kifizetnie, de mindig lehúz bizonyos tételeket, illetve avulást számol az alkatrészekre. Így csak részösszeget utal a gépkocsijavító társaság részére. Ezeket a tételeket a gépkocsi-tulajdonos sem hajlandó kifizetni, mert a karambol miatt kellett az alkatrészeket kicserélni és mivel biztosítása mindent fedez, nem fizeti ki a különbözetet. Így mindig fennmarad néhány tízezer forintos követelés, amit biztos, hogy nem fog kifizetni senki sem, és ezt már a kárrendezéskor lehet tudni. Mi a teendő ezzel az összeggel? Ráfordításként el kell számolni és adóalapot kell növelni, így az alkatrész árát sem kapta meg az autószerelő-műhely és még adóalap-növelő tétel is lesz? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Amennyiben 2018-ra vagy akár a későbbi évekre vonatkozóan kiva adózású társaság osztalékot szeretne fizetni tagjainak a kiva időszak alatt termelődőtt nyereségből, úgy helyesen jár-e el, hogy az osztalék összegéből levonja a 15 százalék szja-t és a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót (max. szintig, ami 2019-től az eho helyett alkalmazandó), és emellett az éves kiva összeg meghatározásánál a kiva adóalapját is megemeli az osztalék összegével? Válaszukat előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kft. – céges karácsonyi rendezvény

Lucz Zoltánné

adószakértő

Szállásszámla vagy napidíj

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Katás egyéni vállaklkozó, ausztriai munkaviszony

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink