Míg egy munkavállaló esetében természetes, hogy gyermekvállalás esetén szülési szabadság, illetve fizetés nélküli szabadság illeti meg, addig egy vállalkozónak tekintettel kell lennie a vállalkozás eddig elért eredményeire, jövőjére és nem utolsósorban az esetleges alkalmazottakra. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Hamarosan megjelenik a HVG TB 2013 különszám! Íme a részletek.
Cikkünkben konkrét eset kapcsán szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni az özvegyi nyugdíj feléledésének szabályaira. Kevesen tudják ugyanis az ezzel kapcsolatos jogaik érvényesíthetőségének feltételeit.
T. Széles Imre! Novemberi kérdésemre visszatérnék. Abban maradtunk,hogy pár hét múlva többet tudunk. Azóta megpróbáltam több helyen is utána nézni, és az alábbi megállapításra jutottam. Kérem szíves véleményét a hivatkozott törvényhely és a következtetés vonatkozásában. 81.300 forint lesz a Kata adónál a számítás alapja? A 10.§ (1) bek. szerint („A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.”) üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja jogosult munkaviszonyban ellátni a cégvezetői tevékenységet. Ezt heti 1 óra adminisztrációval el tudja látni, és a garantált bérminimum 1/40-ed részét kapja havi bruttó jövedelemként. Ilyen alacsony járulékfizetés mellett jogosult-e teljes körű egészségügyi ellátásra, figyelembe véve, hogy a Tbj. tv. 5§ 1/a pontja szerint biztosítottá válik. A konkrét törvényi helyre való hivatkozást is kérem legyen szíves megadni. Köszönettel.
Ez év elejétől megszűnt a pénztártagságát fenntartók nyugdíjbiztosítási nyugdíj jogszerzésre, szolgálati idő szerzésére vonatkozó megállapodás kötési lehetősége -- annak ellenére, hogy már ez a kör is biztosítási jogviszonya alapján, teljes mértékű társadalombiztosítási nyugellátásra szerez várományt.
Tisztelt Szakértő!Rokkantsági ellátás összegének megállapításakor csak minimálbért vettek figyelembe, hivatkozásul arra, hogy nem volt ismerősömnek 180 napi referencia időszaka. Az érintett 2011.06.08-2012.06.07-ig táppénzen volt.. Az igaz, hogy a táppénz után nem vonnak pénzbeli ellátást, viszont pont az a táppénz jogosultság alapja, hogy rendelkezzen olyan jövedelemmel, mely után levonják a pénzbeli ellátást. Az 1997. évi LXXXIII-as törvény48§ 5. bekezdésében, ha valakinek azért nincs 180 napja, mert pl. táppénzen volt, akkor azt beszámítják számítási időszakba. Kérdésem az lenne, ha a rokkantsági ellátás a táppénzszámítás alapjai szerint számítódik, akkor e logikus paragrafust (hiszen betegsége miatt volt táppénzen és e közben folyt a rehabilitációs felülvizsgálata) miért nem veszik figyelembe. TisztelettelBudainé Pázmán Anita
A nyugdíjjogosultságnak feltétele, hogy az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az ellátást megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem állhat. Az esetek többségében ennek a feltételnek a teljesítése nem jelent gondot, de akadnak helyzetek, amikor megoldhatatlan feladat elé állítja a jogosultat.
Hogyan kell teljesítenie a járulékfizetési kötelezettségét az adószámos magánszemélynek? Olvasói kérdésre szakértő válaszol.
Jövő év január 1-től két magánszmély tulajdonossal rendelkező bt. belép a KATA alá. A beltag főállású, 50 ezer forint havi adót fizet. A kültag nem vesz részt a cég tevékenységében, de 20 százalékos részesedéssel rendelkezik. Kell a kültagnak, vagy a bt-nek a kültagra tekintettel további adót fizetni, elsősorban amiatt, hogy a cég nyeresgéből ő is részesedik 20 százalékkal? A kültag is részt vesz a tevékenységben, de munkaviszonyban (pl. heti 2 óra), ami után a járulékokat a bt megfizeti. Ebben az esetben változna-e az első kérdés adott válasz? Radics Zsuzsanna, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
Cikksorozatunkat, amelyben ismertetjük több Európai Uniós tagállam társadalombiztosítását, most Ausztria társadalombiztosításának bemutatásával folytatjuk.
Ha a személyesen közreműködő társas vállalkozónak emellett nem 36 órás munkaviszonya van, hanem megbízással dolgozik a főfoglalkozásában, akkor a kft-ben járulékfizetés ügyében mi a teendő? Olvasói kérdésre az Adózóna tb-szakértője, Széles Imre válaszol.
Azt már megszokhattuk, hogy egy kihirdetett törvényt még hatálybalépése előtt módosítanak, de az a fajta fogalom-meghatározás, amivel a 2013. évi adócsomagban a főállású kisadózó fogalom törvényi szabályozásának tanulmányozása során találkozhatunk, a magyar jogalkotásban eléggé szokatlan. Hogy miért mondjuk ezt? Azért, mert a most elfogadott törvényi megfogalmazás úgynevezett tagadó jellegű. Vagyis nem azt mondja meg konkrétan, hogy ki az, aki a törvény alkalmazásában főállású kisadózó, hanem azt, hogy ki az, aki nem tekinthető ilyennek.
Bár a kormány által T/8750 szám alatt benyújtott adómódosító törvénycsomag eredetileg nem tartalmazott az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra vonatkozó változtatási javaslatot, a költségvetési bizottság által benyújtott módosító indítványok a jövő évtől jelentősen átírják mind az önkéntes egészségpénztárakra, mind pedig az önsegélyező pénztárakra vonatkozó szabályozást.
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték