Szociális hozzájárulási adó és járulék: mikor, hogyan kell fizetni?

Megosztás Tetszik

Kis túlzással igaz, hogy ami után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk, az után – figyelembe véve a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) a járulékfizetésre vonatkozó egyéb szabályait – egyéni járulékot is kell lerónunk. Árnyalatnyi különbségek azonban akadnak, melyekre nem haszontalan újólag felhívni a figyelmet.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény értelmében a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót az adófizetési kötelezettséget keletkeztető, adóalapot képező jövedelem után kell megfizetni. Mivel az említett adónem lényegét tekintve a társadalombiztosítási járulék „jogutódja”, (amit pedig a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kellett leróni) kézenfekvő, hogy az adófizetést keletkeztető jogviszonyok megegyeznek a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokkal, míg az adó alapjául szolgáló jövedelmek pedig a járulékalapot képező jövedelmekkel, amelyek egyben az egyéni járulékok alapjául is szolgálnak.  Mindebből az is következik, hogy ami után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk, azután – figyelembe véve a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) a járulékfizetésre vonatkozó egyéb szabályait – egyéni járulékot is kell lerónunk.

Vannak azonban különbségek. Elsőként azt kell megemlítenünk, hogy a szociális hozzájárulási adóról törvény alapján valamennyi – a Tbj. 5. § (1) g) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony adófizetési kötelezettséget keletkeztet, miközben e jogviszonyok csak akkor járnak biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel, ha az e tevékenységből származó havi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát.