Külföldi kiküldetés során adódhat olyan lehetőség, hogy a kiküldött – idehaza biztosított – magyar munkavállaló további jogviszonyt létesít a kiküldetés helye szerinti országban. E jogviszonya alapján – feltéve, hogy EGT államról van szó – a biztosítási kötelezettség ugyancsak Magyarországon terheli és a külföldi munkáltatónak itt kellene járulékfizetési kötelezettséget teljesítenie. De mi történik, ha mégsem teszi?
Az iránt érdeklődöm, hogy többes jogviszony esetében (főállással , (heti 40 óra) rendelkező és saját bt-ben, ahol beltag 4 órás munkaviszonnyal is rendelkező személy után a 4 órás munkaviszonyra tekintettel kell-e fizetni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Ha igen, akkor itt is jár neki a táppénz? Válaszukat köszönöm.
A Kft. tagja a cég veszteséges helyzete miatt nem tudja kivenni a személyes közreműködés miatti jövedelmét. A garantált bérminimum után fizeti meg az egészségbiztosítási járulékokat és a munkaerő-piaci járulékot,(150% alapra). A nyugdíjjárulékát és a szociális hozzájárulást, és a szakképzési hozzájárulás, ugyanakkor 147.000 forint után fizeti. Lehetséges eljárás, hogy eltérő két TB alap után fizet? A magasabb nyugdíj miatt fontos a 147.000 HUF.Köszönöm a választ. Tisztelettel Kakuk Lászlókakuk1@t-online.hu
A törvényi szabályozás szerint a választott tisztségviselők biztosítási kötelezettségét a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. De kik is tartoznak a választott tisztviselők körébe?
A beutalás kettős szerepet tölt be. Egyrészt a beutaló orvos további vizsgálatokat tart indokoltnak és a megfelelő szakterületre utalja tovább a beteget. Másrészt a beteg nem „bolyong” az egészségügy bonyolult, sokszor átláthatatlan rendszerében.
Egyszemélyes kft tagja rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ahol elmegy fizetés nélküli szabadságra. Ebben az esetben van-e járulékfizetési kötelezettsége a kft-ben?
Összefoglaló cikkünkben áttekintjük, hogyan alakul, alakult a társadalombiztosítási nyugellátás a magánnyugdíjpénztári tagság esetén.
2009. április 1-je óta – vagyis több mint 3 éve -- él az a törvényi szabályozás, hogy az a magyar állampolgár, aki EGT tagállamban rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, Magyarországon köteles ezt bejelenti az egészségbiztosítási igazgatási szervnek, s egyidejűleg TAJ kártyáját is bevonják. Ez azonban a valóságban nem mindig történik így, s igen sokszor alakul ki az a helyzet, hogy valaki az EGT tagállamban, az ott fennálló biztosítási jogviszonya, Magyarországon, pedig a TAJ kártyája alapján vesz igénybe egészségügyi ellátást. Ez azért lehetséges, mert az egyes igazgatási szervek közötti adatszolgáltatás még mindig akadozik.
A szociális és társadalombiztosítási ellátások terén vagy a munkavégzés során bizonyos többletvédelem illeti meg a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. Az egyes jogszabályok alkalmazása során azonban eltérő szempontok szerint minősül valaki egyedülállónak.
Mindenki, aki Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult, térítésmentesen igényelheti a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél az Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Vajon tudják-e a kártya tulajdonosai, hogy hol és milyen ellátást kaphatnak a kártya felmutatásakor? Milyen fizetési kötelezettségük van, ha kártya alapján veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatást? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kaphatnak választ.
Az egészségügyi kormányzat mentességért folyamodott a kormányhoz, miután a 62 évesnél idősebb közszolgák kötelező nyugdíjba vonulása azonnal bedöntené az egészségügyet - írta a Népszabadság.
Érdemes tisztában lenni azokkal a törvényes lehetőségekkel, amelyek (meghatározott feltételek mellett) segítséget jelenthetnek a pénzügyi-gazdasági szempontból nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak.
2012-ben – amikor a vállalkozók társadalombiztosítással kapcsolatos közterhei jelentősen megnőttek – fontos lehet azoknak a törvényes lehetőségeknek az áttekintése, amelyek (meghatározott feltételek mellett) segítséget jelenthetnek a pénzügyi-gazdasági szempontból nehéz helyzetbe került vállalkozások számára.
A nyugdíjat elsődlegesen a társadalombiztosítási nyilvántartás adatai alapján kell megállapítani, amelyeknél meghatározó a szolgálati idő és nem utolsósorban fontos szerepe van a kereseti adatoknak is. Mi változhat és hogyan?
Ellentmondásokat találhatunk, ha azt vizsgáljuk, milyen járulékfizetési kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, ha beteg, s tevékenységét nem tudja személyesen folytatni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték