901 találat a(z) TB cimkére

Cikk

Immár közel egy éve, hogy hatályba lépett a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4. § d) pontjának 5. alpontja, amely a bt., kkt. és a kft. vezető tisztségviselőinek társadalombiztosítási jogállását érinti), mégis még mindig sok vállalkozás „küzd” ennek hatásával. Konkrét példa, szakértői javaslattal.

Cikk

A francia biztosítási rendszer a -- már ismertetett -- bismarcki rendszerhez tartozik. Franciaországban a társadalombiztosítás bevételei járulékokból, adókból és kiegészítő magánbiztosítási díjakból és közvetlen térítésekből, azaz önrész megfizetéséből állnak. A járulékbefizetések nagy része, a munkaadók és munkavállalók elkülönített, jövedelemarányos befizetéseiből tevődik össze. Cikksorozatunkat, amelyben ismertetjük több Európai Uniós ország társadalombiztosítását, most a francia társadalombiztosítás bemutatásával folytatjuk.

Kérdés

Azután érdeklődöm, hogy ha heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozóként KATA adónemet választom és Bt.-t is alapítva /szintén KATA / alkalmazott nélkül ügyvezetőként ténylegesen személyesen közreműködve dolgozom, akkor mit kellene fizetnem? Hogyan lehet a Bt.-ből kivétet eszközölni? Lehet -e halmozni a eképpen a KATA adta előnyöket, ha nem férek bele a 6 millió forintops értékhatárba?

Kérdés

Társasági szerződés szerint a Kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el teendőit (nem nyugdíjas, 50%-ban alapító tag). Ez idáig napi 8 órás alkalmazottként fizette járulékait. November 1-től másik cégnél elhelyezkedik heti 40 órás munkaviszonyban (mert a sajátjánál megszűnt a megrendelés), egyben elindítja a végelszámolást saját Kft-je vonatkozásában. Szükséges-e munkaviszonyát fenntartani a végelszámolás idejére saját Kft-jében, ha igen mennyire lehet lecsökkenteni a bejelentett munkaórákat, annak érdekében hogy járulékát minimalizálja? Vagy az "idegen" cégnél létrejött munkaviszony mellett a saját Kft-jének ügyvezetését elláthatja tagi jogviszony alapján, melyre nem vesz fel díjazást? Lesz-e ebben az esetben fizetési kötelezettsége a Kft-ben?

Cikk

Az október 12-én benyújtott adócsomag társadalombiztosítással kapcsolatos szabályainak áttekintése során eléggé megmagyarázhatatlan javaslatokkal találkozunk az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés vonatkozásában. Azt már ebben az évben is tapasztalhattuk, hogy ugyanazon egészségügyi szolgáltatásért más összeget kell fizetnie a nem biztosítottnak és a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak, s más összeget fizet a költségvetés az úgynevezett nemzeti kockázatközösségbe tartozók után. Ez a megkülönböztetés – a javaslat szerint -- 2013. évben is fennmarad, sőt a két mérték különbsége még tovább növekszik.

Kérdés

Fiam 2011. ősze óta 36 órát meghaladó munkaviszonyban van, emellett egyéni vállalkozó is bár azóta nem folytat vállalkozói tevékenységet, nem volt vállalkozói jövedelme.Tavasszal fizetetlen szabadságra "küldték" a munkaadójának gazdasági problémái miatt. A vállalkozói tevékenység szüneteltetését csak a napokban tudta úgy bejelenteni, hogy az elektronikus rendszer fogadta is. Az a kérdésem, hogy arra az időszakra, amíg fizetetlen szabadságon is volt és egyéni vállalkozó is volt mi alapján és mennyi tb-t, szociális hozzájárulást, munkaerőpiaci pótlékot kell fizetnie.

Cikk

Az elmúlt egy hétben lázas számolgatások folytak, támogató-ellenző, a bejelentett költségvetési hatásokat túl/alábecsültnek minősítő szakértői vélemények jelentek meg az egyéni nyugdíj-járulékfizetés felső határának megszüntetésével kapcsolatban. Mindenki a 2013. évi adócsomagra várt, vajon mi lesz benne erről a kérdésről. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló, október 12-én benyújtott, T/8750. számú törvényjavaslat egyelőre nem tartalmaz semmiféle ezzel összefüggő szabályváltozási javaslatot. De mi olvasható ki a törvényből?

Kérdés

Az alábbi kérdésekben várnám szíves válaszukat: 1. Ügyfelem, egy betéti társaság beltagja, akinek 2001.12.20-tól 2009. 02.28-ig rokkantsági nyugdíjat, majd 2009.03.01-től rehabilitációs járadékot folyósítottak. A rehabilitációs járadék folyósítását 2012. április 30-ig meghosszabbították. A betéti társaság beltagja 2012. április 30-ig, mint kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó megfizette a havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, mivel a Tbj törvény 4. § f.pontja szerint saját jogú nyugdíjasnak minősült, hivatkozva a Tbj. 14. § (3)/c.pontra, mely szerint nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősül a rehabilitációs járadék. Ezt az állításomat ügyfelem megkérdőjelezte, és írásos állásfoglalást kér, hogy valóban jogosan volt-e kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó? 2. 2012. május 1-től, mivel megszűnt a rehabilitációs járadékra való jogosultsága, bejelentettem főállású társas vállalkozónak. 2012. május 2-án betegállományba került, egészen 2012. szeptember 30-ig. Csak utólag tudtam meg, hogy mivel az előző időszakban nem szerzett pénzbeli ellátásra jogosultságot, így táppénzt nem kaphat, vagyis járulékfizetésre kötelezetté vált. Emiatt a havi járulékbevallásokat önellenőriztem, és utólag kell megfizetnie a minimálbér alapján a járulékokat. Ezzel kapcsolatos a kérdés, hogy helyes-e ez az eljárás?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyes melletti egyéni vállalkozás

Széles Imre

tb-szakértő

Rokkantsági ellátás

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink