Az Európai Unió Bírósága november 6-ra tűzte ki az ítélethirdetést a magyar bírák nyugdíjazása ügyében - közölte hétfőn az EU luxembourgi székhelyű, legfőbb bírói testületének sajtószolgálata.
Fiam 2011. ősze óta 36 órát meghaladó munkaviszonyban van, emellett egyéni vállalkozó is bár azóta nem folytat vállalkozói tevékenységet, nem volt vállalkozói jövedelme.Tavasszal fizetetlen szabadságra "küldték" a munkaadójának gazdasági problémái miatt. A vállalkozói tevékenység szüneteltetését csak a napokban tudta úgy bejelenteni, hogy az elektronikus rendszer fogadta is. Az a kérdésem, hogy arra az időszakra, amíg fizetetlen szabadságon is volt és egyéni vállalkozó is volt mi alapján és mennyi tb-t, szociális hozzájárulást, munkaerőpiaci pótlékot kell fizetnie.
Az elmúlt egy hétben lázas számolgatások folytak, támogató-ellenző, a bejelentett költségvetési hatásokat túl/alábecsültnek minősítő szakértői vélemények jelentek meg az egyéni nyugdíj-járulékfizetés felső határának megszüntetésével kapcsolatban. Mindenki a 2013. évi adócsomagra várt, vajon mi lesz benne erről a kérdésről. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló, október 12-én benyújtott, T/8750. számú törvényjavaslat egyelőre nem tartalmaz semmiféle ezzel összefüggő szabályváltozási javaslatot. De mi olvasható ki a törvényből?
Az alábbi kérdésekben várnám szíves válaszukat: 1. Ügyfelem, egy betéti társaság beltagja, akinek 2001.12.20-tól 2009. 02.28-ig rokkantsági nyugdíjat, majd 2009.03.01-től rehabilitációs járadékot folyósítottak. A rehabilitációs járadék folyósítását 2012. április 30-ig meghosszabbították. A betéti társaság beltagja 2012. április 30-ig, mint kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó megfizette a havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, mivel a Tbj törvény 4. § f.pontja szerint saját jogú nyugdíjasnak minősült, hivatkozva a Tbj. 14. § (3)/c.pontra, mely szerint nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősül a rehabilitációs járadék. Ezt az állításomat ügyfelem megkérdőjelezte, és írásos állásfoglalást kér, hogy valóban jogosan volt-e kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó? 2. 2012. május 1-től, mivel megszűnt a rehabilitációs járadékra való jogosultsága, bejelentettem főállású társas vállalkozónak. 2012. május 2-án betegállományba került, egészen 2012. szeptember 30-ig. Csak utólag tudtam meg, hogy mivel az előző időszakban nem szerzett pénzbeli ellátásra jogosultságot, így táppénzt nem kaphat, vagyis járulékfizetésre kötelezetté vált. Emiatt a havi járulékbevallásokat önellenőriztem, és utólag kell megfizetnie a minimálbér alapján a járulékokat. Ezzel kapcsolatos a kérdés, hogy helyes-e ez az eljárás?
Január elsejével az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) igazgatási szervét, a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóságot jelölné ki a kormány a társadalombiztosítási egyéni számla vezetésére.
Az ekho általános szabályai ismertek, hiszen 2006 óta hatályosak. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában a részletszabályokkal, a „finomságokkal”, s előfordul, hogy csak adóbevallásuk hibáival történő szembesülés után döbbenek rá arra: mégsem alkalmazták helyesen az ekhós szabályokat. Cikksorozatunk első két részében a gyakorlatban felmerült problémák alapján e részletszabályokra hívjuk fel a figyelmet, a folytatásban pedig a szabályokat konkrét példákon keresztül mutatjuk be.
Magyar cég ügyvezetője román állampolgár, Romániában él,ott biztosított. Magyarországon TAJ száma, adószáma nincs, juttatást nem vesz fel a cégben. Be kell-e jelenteni? Ha igen, akkor hogyan?
Matolcsy György bejelentette, hogy a nyugdíjjárulék-alap plafonját eltörlik. Kommentárunkból kiderül, hogy ez valóban több nyugdíjat jelent-e majd a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek.
Van egy magánszemély, aki egy kft tagja és ügyvezetője. Ő ott tagi jogviszonyosként vesz ki tagi kivétet minden hónapban. Emellett van egy másik kft, ahol ugyanez a magánszemély csak ügyvezető és nem tag. Ebben a cégben kötelezően kell valamilyen járulékot fizetnie? Be kell vallani a 08-as bevallásban? Be kell jelenteni kötelezően a 1041-es nyomtatványon?
Noha a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában nincs „erősebb” és „gyengébb” biztosítás, a munkaviszonyban álló dolgozók ellátásaik elbírálása során kedvezőbb helyzetben vannak, mint a társas vagy egyéni vállalkozók.
Amennyiben sorra vesszük a 2012. június 30-án hatályos foglalkoztatással kapcsolatos járulék – illetve ez évtől már szociális hozzájárulási adó – kedvezményeket, akkor ezek két jellemezőjét mindenképpen ki kell emelnünk. Cikkünkből kiderül, melyek ezek.
A nyugdíjbiztosítási járulékhoz hasonlóan az egészségbiztosítási járulékfizetésre is plafont állítana be a kormány, bár a terv még nem végleges, így nem tudni, hol húznák meg a határt - írta a Népszabadság csütörtökön.
Bárkivel előfordulhat, hogy kórházi kezelésre szorul. Ez esetben azonban fontos, hogy tudjuk, milyen úgynevezett többletszolgáltatást nyújthatnak a kórházak és az sem mellékes, hogy mennyibe kerül ez a betegnek. Az alábbi cikkben ezekről a szolgáltatásokról és térítési díjakról adunk tájékoztatást.
A korkedvezményes járulékkal kapcsolatos 1997.évi LXXX.tv.-ben jelenleg az áll, hogy 2013. január 1-vel hatályát veszti az ezzel kapcsolatos járulék fizetés.. Van-e ezzel kapcsolatban törvényjavaslat? Az ezzel kapcsolatos kormány rendelet ami a korkedvezményre jogosító munkaköröket tartalmazza annak a hatálya is 2012. december 31. Mi várható 2013-ra erre a tervezéshez lenne szükség, hogy mivel számolhatunk?Üdvözlettel: Vida Istvánné Válaszát előre is köszönöm.
Érdeklődni szeretnék, hogy ha induló többszemélyes KFT egyedüli ügyvezetője munkaviszonyban -pl. heti 5 órában látja el a feladatát, és ezen munkaviszony mellett nem rendelkezik más jogviszonnyal, elegendő-e a heti 5 órás óraszám után megfizetni a járulékokat, vagy az ügyvezetőkre érvényes minimum járulékalap (93000Ft) után kell megfizetni a járulékokat, tehát nem lehet részmunkaidő.Továbbá érdeklődnék, hogy működhet-e a többszemélyes KFT. ezzel az egyetlen bejelentett ügyvezetővel, ha nincs más személyesen közreműködő személy (pl. munkaválallaló) bejelentve a KFT.-be?Az ügyvezető a tevékenység ellátásához az összes szakképesítéssel rendelkezik.És nagyon megköszönném, ha azt is megírná, hogy várható-e a jövőben a fentiekkel kapcsolatos jogszabályváltozás?Köszönöm szépen szíves válaszát és tájékoztatását!
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték