Kft tagja ügyvezetői feladatokat lát el, s mellette ugyanezen kft-ben más munkaviszonyos feladatokat is ellát. Az ügyvezetői feladatok ellátása nem igényel teljes embert, a munkaviszony pedig 4 órában ellátható. Lehet-e ügyvezetőként megbízással például 0 Ft-ért, s mellette a munkaviszonya 4 órás. Vagy mindenféleképpen a mindenkori minimálbér alapján kell járulékot fizetnie?
2013-ban nem változnak alapvetően az egyes jogviszonyok után fizetendő társadalombiztosítási terhek, jelentősebb változás az új tételes adófizetési mód, az úgynevezett katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) közteherfizetések esetében van, ahol az adózási mód választásakor a közterhek nagysága mellett az is a mérlegelendő szempontok között kell legyen, hogy a katás választás milyen következményekkel jár a jövendő társadalombiztosítási ellátások szempontjából, illetve az is, hogy többes vállalkozási tevékenység esetén a másik, nem katás jogviszonynál milyen közteherfizetés keletkezik. Más törvényi változásokkal összefüggésben, ez évtől változik az is, hogy a bedolgozó mikor tekinthető biztosítottnak. Cikksorozatunkban részletesen áttekintjük az egyes jogviszonyokra vonatkozó szabályokat, s az eligazodás megkönnyítése érdekében azokat egy-egy konkrét példán is bemutatjuk.
Összefoglaló cikkünkben a tb-t, eho-t, szakképzési hozzájárulást érintő legfontosabb változásokat szedte csokorba a LeitnerLeitner.
Bt. beltagja és kft. ügyvezetője - hol kell járulékot fizetni? Olvasói kérdésre Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
Egy bt.nek két képviseleti jogosultsággal rendelkező vezetője van, akik mindketten beltagok is. Egyikük nyugdíjas és tevékenységéért nem vesz fel semmilyen juttatást. Másikuk nem nyugdíjas és ez a főállású munkahelye. Kell-e a nyugdíjas után valamilyen közterhet fizetni?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló a nyugellátások emeléséről rendelkező 62.§-a, 2012. január 1-jétől új alapokra helyezte a nyugdíjemelések megállapítását. Ennek értelmében a tárgyév január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugellátásokat – ideértve a mezőgazdasági szövetkezi járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát – és a baleseti járadékot a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. A tárgyévre tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
A kormány kijelölte a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető szervet - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vasárnap. A kormánydöntés értelmében januártól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál (ONYF) kezelik a társadalombiztosítási egyéni számlát.
Mi számít bele a főállású katás nyugdíjába, ha részmunkaidőben is foglalkoztatott? Olvasói kérdésre, Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.
Kiegésztő tevékenységű társas vállalkozónak személyes közreműködésére kifizetett összeből 16 % szja-t és 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell levonni. Kell-e utána fizetni és hány százalékos eho-t. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta fizetik
A 2013. évi adóváltozásokat ismertető cikkeinkben már tájékoztatást adtunk arról, hogy a jövő évtől jelentősen szélesedik az önkéntes önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások köre, de ennek részleteivel eddig adósok maradtunk. Cikkünkben most pótoljuk ezt, s példákkal illusztrálva mutatjuk be az új szabályozásban rejlő lehetőségeket.
Míg egy munkavállaló esetében természetes, hogy gyermekvállalás esetén szülési szabadság, illetve fizetés nélküli szabadság illeti meg, addig egy vállalkozónak tekintettel kell lennie a vállalkozás eddig elért eredményeire, jövőjére és nem utolsósorban az esetleges alkalmazottakra. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Hamarosan megjelenik a HVG TB 2013 különszám! Íme a részletek.
Cikkünkben konkrét eset kapcsán szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni az özvegyi nyugdíj feléledésének szabályaira. Kevesen tudják ugyanis az ezzel kapcsolatos jogaik érvényesíthetőségének feltételeit.
T. Széles Imre! Novemberi kérdésemre visszatérnék. Abban maradtunk,hogy pár hét múlva többet tudunk. Azóta megpróbáltam több helyen is utána nézni, és az alábbi megállapításra jutottam. Kérem szíves véleményét a hivatkozott törvényhely és a következtetés vonatkozásában. 81.300 forint lesz a Kata adónál a számítás alapja? A 10.§ (1) bek. szerint („A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.”) üdvözlettel
dr. Kelemen László
adószakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték