hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíj melletti munkavégzés: ezek a tb-szabályok

  • Szikszai Anikó, tb-szakértő

A nyugdíj melletti munkavégzés szabályait részletezzük munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, valamint választott tisztségviselői jogviszony esetén. A szabályok jobb megértése érdekében mindegyik jogviszony típusnál konkrét példákat is bemutatunk.

A szociális hozzájárulási adó szabályait is tartalmazó 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szoc.ho) 455. § (1) bekezdése szerint a kifizető a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből, az adóelőleg alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A szocho törvény ugyanezen paragrafusának (2) bekezdése szerint adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony -- többek között -- a munkaviszony, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység is.

A fentiekből adódóan a nyugdíjas munkavállaló után a kifizető 27 százalékos szociális hozzájárulási adót köteles fizetni, az adóelőleg-alapot képező jövedelem alapján.

Az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 25. §-a szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Tehát a nyugdíjas munkavállaló nem fizet sem pénzbeli egészségbiztosítási, sem munkaerő-piaci járulékot. Ebből adódóan nem jogosult sem pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénz), sem munkanélküli /álláskeresési ellátásokra.

Fontos kérdés, hogy a Tbj. törvény kit tekint nyugdíjasnak.

A Tbj. 4. § f) pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Sajátos szabályok vonatkoznak azokra a nyugdíjasokra, akik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy választott tisztségviselői jogviszonyban állnak.

 

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ügyfélkapu+

Szipszer Tamás

adószakértő

Ügyfélkapu

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink