Adó- és járulékkedvezmények dolgozóknak, kismamáknak Cikk
Milyen járulék- és adózási kedvezmények járnak alkalmazottaknak, munkanélkülieknek, kismamáknak? A kérdéssel kapcsolatos tudnivalókat összegezzük.
Milyen járulék- és adózási kedvezmények járnak alkalmazottaknak, munkanélkülieknek, kismamáknak? A kérdéssel kapcsolatos tudnivalókat összegezzük.
Az Európai Unió tagállamaiban igényelhető családi ellátásokról szóló cikksorozatunk folytatásában a folyósítás menetéről, a hazaköltözésről és a szükséges, speciális nyomtatványokról is szó lesz.
A konkrét körülményektől és az ellátás típusától is függ, hogy az EU más tagállamában tartózkodó szülő tartózkodási helyén vagy Magyarországon jogosult-e a családi ellátásokra.
Tisztelt Szakértő !Társas vállalkozás rehabilitációs ellátással rendelkezőtagja havi 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatott 49.000 Ft-ért. Máshol nem rendelkezik munkaviszonnyal. A járulékokat a garantált bérminimum alapján számolják , de az ügyvezető ezt nem veszi fel. A bérjegyzéke negatív előjelű kifizetés keletkezik a könyvelő program szerint , ami szerintem nem helyes. Kérdésem az lenne , hogy mivel nincs jövedelem felvét, kell-e a nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munka-erőpiaci járulékot számfejteni ? Ha igen , ön szerint azt kinek kell megfizetni ? Köszönettel : M.A
Jelenleg főállású társas vállalkozó magánszemélyként 2 évre megbízási szerződést köt egy céggel. Érdeklődöm, hogy ezzel megszűnik-e a járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozásában?
Egy Kft ügyvezetője az ügyvezetői teendőket munkaviszony keretében látja el. Az ügyvezető más gazdasági társaságban választott tisztségviselő (FB tag). A tisztelet díja meghaladja minimum járulék alapot. Abban kérném a tájékoztatásukat, hogy a Kft helyesen jár-e el, ha az ügyvezető a munkaviszonyt 4 órában látja el és a munkabére a minimálbér fele vagy kötelező lenne részére a minimálbért megfizetni. Válaszukat előre is köszönöm!
Magyarországi 1 személyes kft.-t alapított egy szlovák személy, és még a egy szlovák ügyvezető lett a cégben . Kérem tájékoztatásukat a külföldiek tb-kötelezettségével kapcsolatban, egyik személynek van Szlovákiában jövedelme és biztosított, a másik önkéntes biztosítással rendelkezik. Kötelező-e a garantált bérminmum után TB-t bevallani utánuk? Milyen egyéb bejelenteni valónk van ezzel kapcsolatban? Fix jövedelmük nincs a cégben egyelőre. Milyen esetben nem kell TB-t fizetniük és milyen igazolás kell hozzá?
A fenti címmel megjelent írásukhoz kapcsolódva szeretnénk megkérdezni, milyen járulékok fizetendők, ha a főállású tag csak heti 20 órában dolgozik.
Cikksorozatunkban ezúttal a társas vállalkozások és főfoglalkozású tagjaik társadalombiztosításával kapcsolatos fizetési kötelezettségeit mutatjuk be, a vonatkozó jogszabályok ismertetését konkrét példákkal is illusztrálva. Főfoglalkozású a társas vállalkozás tagja akkor, ha e tevékenysége mellett nem áll munkaviszonyban, nem tanul közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, nem nyugdíjas, illetve nincs más olyan vállalkozása, ahol személyesen működik közre.
A hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján egyéni járulékfizetésen alapul a társadalombiztosítás adott ellátásaira való jogosultság. A természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése megalapozza az egészségügyi szolgáltatások nyújtását, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére épül a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, míg a nyugdíjjárulékra épül a nyugellátási jogosultság.
A rokkantság mértékének megállapítása kifejezetten a tagállamok hatáskörébe rendelt feladat, ezért az egészségi állapot meghatározott időszakonkénti felülvizsgálatát az ellátás folyósításáért felelős tagállamok egészségügyi intézményei, illetve orvosai végzik.
Az Európai Unió szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelete, valamint a végrehajtására vonatkozó 987/2009/EK rendelete (továbbiakban: koordinációs rendeletek) szabályozza az azon személyek részére megállapítható ellátást és az alkalmazandó eljárást – ez a rokkantsági nyugdíj -, akiknek egészségi állapota megromlott, és ennek okán munkájukat részben vagy egészben nem tudják ellátni és több tagállamban is szereztek szolgálati időt. De mit jelent mindez a gyakorlatban? Összefoglaltuk.
Az elmúlt időszakban sok olyan olvasói kérdés érkezett, amelyekben az volt a kérdés, jár-e a családi ellátás, akkor, ha a család tartósan (3 hónapot meghaladóan) külföldön tartózkodik. Cikksorozatunkban bemutatjuk azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, melyik ellátásnál mi a helyes eljárás.
Az elmúlt időszakban sok olyan olvasói kérdés érkezett, amelyekben az volt a kérdés, jár-e a családi ellátás, akkor, ha a család tartósan (3 hónapot meghaladóan) külföldön tartózkodik. Cikksorozatunkban bemutatjuk azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, melyik ellátásnál mi a helyes eljárás. Az I. részben az általános szabályokat ismertetjük.
Számottevő mértékben növekszik azon olvasói kérdések száma, amelyek arra vonatkoznak, hogy a 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátássá, rehabilitációs ellátássá átalakított volt nyugdíjak, járadékok (rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék stb.) kapcsán még nem került sor felülvizsgálatukra, még abban az esetben sem, ha ennek időpontja már 2012-esedékes lett volna, ezért hátrányuk származhat ebből a késedelmből.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől