Az elmúlt időszakban sok olyan olvasói kérdés érkezett, amelyekben az volt a kérdés, jár-e a családi ellátás, akkor, ha a család tartósan (3 hónapot meghaladóan) külföldön tartózkodik. Cikksorozatunkban bemutatjuk azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, melyik ellátásnál mi a helyes eljárás. Az I. részben az általános szabályokat ismertetjük.
Számottevő mértékben növekszik azon olvasói kérdések száma, amelyek arra vonatkoznak, hogy a 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátássá, rehabilitációs ellátássá átalakított volt nyugdíjak, járadékok (rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék stb.) kapcsán még nem került sor felülvizsgálatukra, még abban az esetben sem, ha ennek időpontja már 2012-esedékes lett volna, ezért hátrányuk származhat ebből a késedelmből.
A gyermeknevelési ellátások melletti munkavégzés lehetőségeivel kapcsolatos tudnivalókat, a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végzők társadalombiztosítási kötelezettségeit bemutató cikksorozatunk második részében példákkal segítjük a számolást.
Az elmúlt időszakban nagyon sok olyan kérdés érkezett, amelyben a gyermeknevelési ellátások melletti munkavégzés lehetőségeivel kapcsolatban kértek szakmai segítséget. Emellett az Országgyűlés által 2013. április 8-án elfogadott adótörvény módosítási csomag alapján 2013. július 1-jétől a gyermeknevelési támogatás mellett munkát végzők társadalombiztosítási kötelezettségei jelentősen változnak. Mindezekre figyelemmel a következőkben áttekintést adunk a szabályozások közötti összefüggésekről, a folytatásban pedig példák bemutatásával segítjük a szabályok alkalmazását.
A nyugdíj melletti munkavégzés szabályait részletezzük munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, valamint választott tisztségviselői jogviszony esetén. A szabályok jobb megértése érdekében mindegyik jogviszony típusnál konkrét példákat is bemutatunk.
Kis túlzással igaz, hogy ami után 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnünk, az után – figyelembe véve a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) a járulékfizetésre vonatkozó egyéb szabályait – egyéni járulékot is kell lerónunk. Árnyalatnyi különbségek azonban akadnak, melyekre nem haszontalan újólag felhívni a figyelmet.
Átalányadózó egyéni vállalkozó 2012-ben megszüntette tevékenységét. 2013-ben újra kiváltotta a vállalkozóit. Mikor lehet újra átalányadózó? Meg kell várni a 4 évet?A másik kérdés, hogy a most elfogadott módosítás értelmében nem kell fizetni járulékot annak az átalányadózónak, akinek van főállása. Hiába van ez az évközi módosítás, az átalányadóba belépni csak 2014. évtől lehet? Válaszukat köszönöm.
A nyugellátás szüneteltetésének kötelezettségét tehát az a jogviszony határozza meg, amelyben a nyugellátásban részesülőt foglalkoztatják. Tehát közalkalmazotti jogviszony esetén a jogviszony fennállásának időtartamára, az elért kereset összegétől függetlenül szüneteltetni kell a nyugellátást. 2013. január 1-jén a szóban lévő jogviszonyokban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy jogviszonya fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.
Cikksorozatunkat, amelyben ismertetjük több Európai Uniós tagállam társadalombiztosítását, most Dánia társadalombiztosításának bemutatásával folytatjuk.
Az őstermelők első negyedéves bevallását segítő összeállításunban azokról az időszakokról írunk, melyek tartama alatt az őstermelő nem köteles megfizetni a havi szinten megállapított járulékot.
A társadalombiztosítási és szociális ellátások tekintetében nem egyszer jelentősen különbözik a házastárs és az élettárs pozíciója. A következőkben néhány ezzel kapcsolatos jellemző élethelyzetet és alkalmazandó szabályt tekintünk át.
Kérném szíveskedjenek válaszolnia következőre: ügyvezető igazgató után, saját tulajdonú kft-ben, azon időszakra ha nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, viszont munkaügyi központtól támogatásban részesül (munkanélküli segély), kell-e fizetnie a minimálbér utáni járulékot - ha jövedelemben nem részesül, nincs fizetve munkaerő piaci járulék. Köszönettel.
Cikksorozatunk harmadik részében a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokra vonatkozó kedvezményeket mutatjuk be részletesen, konkrét példával.
Az államháztartás központi alrendszerének hiánya februárban 337 milliárd forint volt, az első két hónapban a deficit 339,5 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 40,3 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön a kormany.hu internetes oldalon a részletes pénzforgalmi összesítés ismertetésekor. Az adatok megegyeznek a március elején közölt előzetes számokkal.
Az „átlagadózó” számára meglehetősen érdektelennek tűnhet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló T/10238. számú törvényjavaslat. Pedig, ha végigolvassuk a tervezetet, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy klasszikus saláta törvénnyel állunk szembe, amely a címben említettek szabályozása mellett több adótörvényt is módosítana. E változások közül ezúttal a vállalkozások foglalkoztatáshoz kapcsolódó terheit érintő szakasszal foglalkozunk.
dr. Kelemen László
adószakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték