A munkajövedelmek alakulása településenként

Megosztás Tetszik

A 2025. évi nettó munkajövedelmek települések szerinti alakulását vizsgálta meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI). A KSH adatai alapján 2025-ben a nettó havi átlagkereset 487 ezer Ft (+9,4 százalék) volt. A NAV adatai alapján a GKI számítása szerint a nettó havi átlagos munkajövedelem ugyanekkor 521 ezer forintot tett ki (+9,9 százalék) – derül ki a GKI elemzéséből.

A nettó munkajövedelmek alakulása (Ft/fő/hó)

A nettó havi munkajövedelem Budapesten volt a legmagasabb (666 ezer Ft, +10%), a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban ennél lényegesen kevesebbet vittek haza (550 ezer Ft, +9,3%), miközben a városokban 502 ezer forint (+9,3%), míg a nagyközségekben és községekben 449 ezer forint (+10,2%) volt az érték. Továbbra is hatalmasak a különbségek: majdnem 50%-kal magasabb a havi munkajövedelem a fővárosban, mint a községekben, de a megyei jogú városokat is 21%-kal meghaladja. Megyék szerinti bontásban a legalacsonyabb értéket Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (411 ezer forint), míg a legmagasabbat Pest megye (577 ezer forint) mutatta.

A tíz legtöbbet kereső település (Budapest II. és XII. kerületeinek kivételével) közül öt Pest megyében található (Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm, Herceghalom). Ezen felül egy borsodi (Tornakápolna), két veszprémi (Németbánya és Salföld), egy Nógrád megyei (Garáb) és egy Győr-Moson-Sopron megyei (Maglóca) település fért bele a top tízbe. A legmagasabb a kategóriában 920 ezer forint, míg a legalacsonyabb 832 ezer forint (Budapesttel együtt a maximum 981 ezerre emelkedik).

Ezzel szemben a tíz legszegényebb településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Nyésta, Felsőgagy, Szakácsi, Pusztaradvány, Fáj, Bódvalenke, Tornanádaska, Csenyéte), egy Baranyában (Horváthertelend) és egy Somogy (Rinyaújnép) megyében található. A legszegényebb településen az egy hónapra vetített éves átlagos munkajövedelem 75 ezer forint, míg a kategória felső határa 157 ezer forint.

A jövedelmi egyenlőtlenségeket a GKI földrajzi elhelyezkedés és településtípus szerinti csoportosításban is megvizsgálta. Az egyenlőtlenségek több, mint 80%-a a települések földrajzi elhelyezkedéséből fakad. Az adatokat Budapest nélkül vizsgálva a munkajövedelmek eltéréseit a régiók (NUTS2) 25,5%-ban, a járások 39%-ban, a településtípus pedig 15%-ban magyarázza.

A nettó munkajövedelmek változása 2025-ben 2024-hez viszonyítva

Pozitív tendenciát mutat azonban az, hogy a munkajövedelmek százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek azokon a területeken, ahol addig az országos átlag alatt voltak. Ezt a minimálbér- és a garantált bérminimum jelentős emelkedése okozza, amely a bértorlódás miatt leginkább az alacsony jövedelműek fizetéseit emeli. A legnagyobb százalékos növekedést mutató megyék Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg. Ezzel szemben átlag alatti a növekedés a Dunántúl északi felén: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében.

Budapest tekintetében a jövedelmek az I. kerületben csökkentek – majdnem 6 százalékkal – míg a legbelsőbb kerületek országos átlag alatti növekedést mutattak. Buda déli részén, és Pest külsőbb kerületeiben azonban az országos átlag felett növekedtek a munkajövedelmek, a XIX. Kerület 11.9%-kal teljesített a legjobban.

A nominális változás tekintetében egészen más kép rajzolódik ki, mivel azt nem érinti a bázishatás. A nettó munkajövedelmek jelentősen emelkedtek Budapesten (+60 ezer forint) és Pest megyében (+54 ezer forint), valamint Vas, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyékben (+44-48 ezer forint). A legalacsonyabb nominális növekedést az északkelet-magyarországi és az alföldi régiók produkálták.

Összességében, Magyarországon továbbra is jelentős egyenlőtlenségek vannak a nettó munkajövedelmekben, és bár felzárkózást mutatnak a legszegényebb régiók, ez az olló csak lassan zárul – olvasható a gki.hu-n.