adozona.hu

Koordinációs rendeletek: mit szabályoznak?

//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Koordinacios_rendeletek_mit_szabalyoznak_R3OEJM

Koordinációs rendeletek: mit szabályoznak?

Molnár László

2013.05.14., 12:30 Frissítve: 2013.05.14., 07:06

Tetszik

Az Európai Unió szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelete, valamint a végrehajtására vonatkozó 987/2009/EK rendelete (továbbiakban: koordinációs rendeletek) szabályozza az azon személyek részére megállapítható ellátást és az alkalmazandó eljárást – ez a rokkantsági nyugdíj -, akiknek egészségi állapota megromlott, és ennek okán munkájukat részben vagy egészben nem tudják ellátni és több tagállamban is szereztek szolgálati időt. De mit jelent mindez a gyakorlatban? Összefoglaltuk.

A koordinációs rendeletek biztosítják azt, hogy az életpálya során a különböző tagállamokban szerzett szolgálati idők ne vesszenek el, azokat össze lehessen számítani, ez különösen jelentőséggel bír a nyugellátások esetében, amelyek hosszú távon biztosítják a jogosultak megélhetését. Az eljárás azonban a közösségi szintű szabályozás részletessége ellenére igen összetett, hiszen a tagállamokban eltérőek a nyugdíjkorhatárok, a nyugdíjjogosultság szabályai, és szintén különböznek a rokkantsági nyugdíjrendszerek, továbbá eltér a rokkantság meghatározása is. További problémát jelenthet, ha a vonatkozó jogszabályok egy tagállamon belül módosulnak.

A koordinációs rendeletek öregségi nyugdíjaknál alkalmazott szabályai – a szolgálati idők összeszámítása és az arányos (pro rata) nyugdíjszámítás módszere – a rokkantsági ellátásoknál is alkalmazandók. Nagyon fontos külön kiemelni, hogy koordinációs rendeletek a tagállami rokkantsági nyugdíjrendszerek két típusát különböztetik meg, amelyeknek jellemzői röviden a következők:

- „A” típusú rokkantsági nyugdíjrendszer az, ahol a rokkantsági nyugdíj összege független a biztosítási vagy tartózkodási idő hosszától és a jogosultság csak a megrokkanás időpontjában is fennálló biztosítási jogviszony esetében állapítható meg. A 883/2009/EK rendelet VI. számú melléklet jelöli meg az „A” típusú jogszabályokat alkalmazó tagállamokat. Ilyen szabályok vannak például az Egyesült Királyságban, Írországban, Svédországban vagy a Cseh Köztársaságban.

- „B” típusú rokkantsági nyugdíjrendszerben a rokkantsági nyugdíj összegét a biztosítási idő tartama határozza meg és a jogosultság független attól, hogy a biztosítási jogviszony a megrokkanás időpontjában fennáll-e, vagy sem. Például ilyen szabályokat alkalmaz például Németország, Ausztria vagy Hollandia is. 2011. december 31-éig Magyarország is idetartozott.

Rokkantsági nyugdíj feltételei:

Magyarországon 2011. december 31-éig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében rokkantsági nyugdíjra az a személy volt jogosult, akinél a következő feltételek teljesültek:
- egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
- egészségkárosodása 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem volt alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt, és
- az életkorára előírt szolgálati, biztosítási idővel rendelkezett, és
- kereső tevékenységet nem folytatott, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb volt az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
- táppénzben, baleseti táppénzben nem részesült.

A rokkantsági nyugdíj összegének meghatározása, az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan – a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset és a megszerzett szolgálati idő szerint meghatározott mérték alapján történt. A rokkantsági nyugdíj összegét befolyásolta továbbá az érintett személy egészségkárosodásának mértéke, vagyis az, hogy melyik rokkantsági csoportba tartozott.

í
Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) állapította meg. 2012. január 1-jétől bevezetésre került a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, amely lehet rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás. Ezek az új ellátások nem minősülnek nyugdíjnak, olyan táppénzszerű ellátásokról van szó, amelyeket az Egészségbiztosítási Alapból finanszíroznak. A korábban megállapított rokkantsági- baleseti rokkantsági nyugdíjak átalakultak vagy rokkantsági ellátássá, vagy rehabilitációs ellátássá.

2012. január 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt,
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.

2012. január 1-jétől nem a munkaképesség-csökkenés mértékét, nem is az egészségkárosodás mértékét vizsgálják, hanem azt, hogy milyen (hány százalékos) az egészségi állapot.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

a) rehabilitációs ellátás, vagy
b) rokkantsági ellátás lehet.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.

H	K	Sze	Cs	P	Sz	V
29	30	1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30	31	1	2

adozona.hu