Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalmát, azonban a régi szabályokhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa.
Kinek az érdeke határozott idejű munkaviszonyt kötni. Összesen milyen időtartamú lehet a láncszerződés, azaz az egymás utáni munkaszerződések sorozata. Mi a teendő, ha a határozott idejű munkaviszony lejártát követően is dolgozik még a munkavállaló? Összefoglaltuk.
Megengedné a 2013-ban ki nem szabadság egy részének pénzbeli megváltását egy országgyűlési képviselői indítvány.
Fel lehet-e mondani a várandós nőnek, túlóráztatható-e, kötelező-e elengedni munkaidőben orvosi vizsgálatra, mit kell tenni, ha többműszakos munkára vették fel? Összefoglaltuk.
Ha valaki alkalmazásban van egy cégnél, de változtatni akar, ezért új munkahelyet keres, és ezt a munkáltatója megtudja, kirúghatja-e úgy, hogy végkielégitést sem ad? Jogosan hivatkozik ilyenkor a munkáltató a Munka törvénykönyvében is szereplő - kissé ködös - munkavállalói magatartásra? Olvasói kérdésre szakértőnk, Hajdú-Dudás Mária válaszolt.
A pihenés nem eladó - szögezik le azok a szakszervezetek, amelyek nem helyeslik a felgyűlt szabadságok pénzbeli megváltását. Az érdekvédők a megoldást csábítónak, de visszaélésre alkalmas, a dolgozók egészségét veszélyeztető módszernek tartják - reagált két szakszervezet a napokban született javaslatra, amely szerint év végén kifizethetnék a munkaadók a felgyűlt szabadságokat. Az előkészítés és egyeztetés nélkül született ötlet megvalósítása ajtót nyitna az eddig legszigorúbban büntetett munkajogi vétségnek: a pihenőidő visszatartásának.
Jár-e vasárnapi vagy más pótlék az idény- és alkalmi munkát végzőknek, például a szüretelőknek? Beszámítanak-e az ilyen munkák a nyugdíjba? Mennyi közterhet fizetnek a foglalkoztatók? Összefoglaltuk.
Nő a tranzakciós illeték, emelik a cégek távközlési adóját, ehózni kell a kamat után, változik a Munka törvénykönyve és felügyeleti díjat szednek majd a kocsmáktól és a szeszesitalt árusító boltoktól. Összeszedtük, milyen jogszabályváltozások lépnek hatályba augusztus 1-jétől.
Az új Mt.. szerint megszüntethető felmondással a munkaviszony táppénz ideje alatt?
Ki minősül vezetőnek és vezető állású munkavállalónak az új Munka törvénykönyve szerint, mi változott a régi szabályokhoz képest? Összefoglaltuk a vezető munkarendjére, kártérítési felelősségére és felmondására vonatkozó előírásokat is.
Ismét változik a Munka törvénykönyve, melynek a bérszámfejtés rendjét érintő rendelkezései 2013. augusztus 1-től lépnek hatályba. A jövőben a munkabér kiszámítása során az órabéres munkavállalók havi munkabérét nem a 174 órás átalányértékkel, hanem hónapról hónapra változó óraszámmal kell majd elszámolni munkaidőkeret alkalmazása esetén. Mindez nagyfokú körültekintést követel meg a cégek bérelszámoló munkatársaitól annál is inkább, mivel a távolléti díj számítási szabályaival ellentétben, ezen szabályok betartását továbbra is vizsgálhatja a munkaügyi ellenőrzés – figyelmeztet a BDO.
A közel egy éves új Munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásáról, az augusztus 1-jén hatályba lépő módosításokról, továbbá a társadalombiztosítási kérdésekkel összefüggő változásokról tartottak előadást a május 29-én tartott HVG-Nexon Munkajog konferencia 3. meghívott szakértői. Az előadások témája – egyelőre röviden - az alábbi volt.
A T/11028. számú javaslat pontosítja az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadására vonatkozó szabályokat. A hatályos szabályozástól eltérően választást biztosítana a munkáltatónak arra, hogy az adott naptári évben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is az általános szabályok szerint kívánja-e kiadni a munkavállaló számára a szabadságot . Ebben az esetben szabadságot – a beosztás szerinti heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével – valamennyi naptári napra ki kellene adni és a napi munkaidő alapján – a beosztás szerinti napi munkaidőtől függetlenül – kellene a szabadságra járó díjazást elszámolni.
Az új Munka törvénykönyvét (Mt) is érintő, „egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról” szóló T/11028. számú törvényjavaslat a jogértelmezési kérdések rendezése érdekében kezdeményezi a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok módosítását.
Miért ajánljuk a HVG-Nexon Munkajogi konferenciáját? Mert itt mindent megtudhat az Új Munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásáról a munkáltató szemszögéből, a változások értelmezéséről a törvényalkotó oldaláról, valamint a szolgáltatókat érintő kérdésekről.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték