290 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére

Cikk

Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló rendes munkaidejében nem tudja elvégezni a kiszabott feladatokat, mert előre nem látott teendők merültek fel, vagy ügyeletet rendel el a munkáltató. Ilyen esetekben rendkívüli munkavégzésről beszélünk. Cikkünkben azt vizsgáltuk meg, mikor, hogyan rendelhető el a túlmunka? Mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató nem fizeti meg a bérpótlékot, vagy a törvényes kereten felül kötelezi túlmunkára? Mitévő legyen a munkáltató, ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja a túlórára vonatkozó utasítást, vagy éppen rendkívüli munkavégzés címén a lábát lóbálja az internet előtt?

Cikk

A Kúria nemrégiben közkinccsé tett döntése szerint a „fővárosi bevásárlóközpontban található ruházati üzlet az elmúlt évek során a vásárlási szokások lényeges átalakulása folytán vasárnap rendeltetése folytán működőnek minősül” (BH 225/2013.). Cikkünkben ennek, a még a régi Munka törvénykönyve hatálya alatt született ítéletnek a hátterét vizsgáltuk meg, aktualizálva napjainkra.

Cikk

Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) már nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalmát, azonban a régi szabályokhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa.

Cikk

Ha valaki alkalmazásban van egy cégnél, de változtatni akar, ezért új munkahelyet keres, és ezt a munkáltatója megtudja, kirúghatja-e úgy, hogy végkielégitést sem ad? Jogosan hivatkozik ilyenkor a munkáltató a Munka törvénykönyvében is szereplő - kissé ködös - munkavállalói magatartásra? Olvasói kérdésre szakértőnk, Hajdú-Dudás Mária válaszolt.

Cikk

A pihenés nem eladó - szögezik le azok a szakszervezetek, amelyek nem helyeslik a felgyűlt szabadságok pénzbeli megváltását. Az érdekvédők a megoldást csábítónak, de visszaélésre alkalmas, a dolgozók egészségét veszélyeztető módszernek tartják - reagált két szakszervezet a napokban született javaslatra, amely szerint év végén kifizethetnék a munkaadók a felgyűlt szabadságokat. Az előkészítés és egyeztetés nélkül született ötlet megvalósítása ajtót nyitna az eddig legszigorúbban büntetett munkajogi vétségnek: a pihenőidő visszatartásának.

Cikk

Ki minősül vezetőnek és vezető állású munkavállalónak az új Munka törvénykönyve szerint, mi változott a régi szabályokhoz képest? Összefoglaltuk a vezető munkarendjére, kártérítési felelősségére és felmondására vonatkozó előírásokat is.

Cikk

Ismét változik a Munka törvénykönyve, melynek a bérszámfejtés rendjét érintő rendelkezései 2013. augusztus 1-től lépnek hatályba. A jövőben a munkabér kiszámítása során az órabéres munkavállalók havi munkabérét nem a 174 órás átalányértékkel, hanem hónapról hónapra változó óraszámmal kell majd elszámolni munkaidőkeret alkalmazása esetén. Mindez nagyfokú körültekintést követel meg a cégek bérelszámoló munkatársaitól annál is inkább, mivel a távolléti díj számítási szabályaival ellentétben, ezen szabályok betartását továbbra is vizsgálhatja a munkaügyi ellenőrzés – figyelmeztet a BDO.

Cikk

A közel egy éves új Munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásáról, az augusztus 1-jén hatályba lépő módosításokról, továbbá a társadalombiztosítási kérdésekkel összefüggő változásokról tartottak előadást a május 29-én tartott HVG-Nexon Munkajog konferencia 3. meghívott szakértői. Az előadások témája – egyelőre röviden - az alábbi volt.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tanulmányok folytatása

Lucz Zoltánné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink