Kettős foglalkoztatás: munkaviszony létesítése, bérezése, megszűnése

Megosztás Tetszik

„Cégünkhöz 2020.02.02-án belépett munkavállalónkat 2026.07.01-jétől kettős foglalkoztatásban szeretnénk tovább foglalkoztatni” – írta olvasónk. Hozzátette: „A mi cégünk lenne a elsődleges munkáltató, így mi végeznénk minden adminisztrációt, bérfizetést, járulékfizetést, járulékbevallást, bejelentéseket a NAV felé stb., a másodlagos foglalkoztatónál a nyári időszakban végezne munkát munkavállalónk. Ezt milyen formában és módon tehetjük meg? A 2020-as munkaviszonyt meg kell szüntetnünk? Vagy elég egy munkaszerződés-módosítás?" Dr.Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Nincs akadálya annak, hogy egyszerre két helyen álljon munkaviszonyban a munkavállaló. Értelemszerűen a beosztás elkészítése során ezt majd figyelembe kell venniük. Ha úgy értette a kérdést, hogy a munkavállaló nyáron az „elsődleges munkáltatónál” egyáltalán nem is végezne munkát, akkor azt a munkaviszony megszüntetésével lehetne elérni és új munkaviszony létesítésével a másik társasággal. Ugyanakkor, ha nem szeretnék megszüntetni a munkaviszonyt, az sem kötelező, ebben az esetben megoldás a fizetés nélküli szabadság biztosítása (ezt lehetséges akár előtte, akár utána szabadsággal is kombinálni).

Ami még szóba jöhetne mindkét munkáltatónál történő munkavégzés esetén (aztán majd eldöntik a konkrét tényállás alapján, hogy járható út-e), az a több munkáltató által létesített munkaviszony. Ebben az atipikus munkaviszonyban a munkavállaló feladatait több munkáltató részére teljesíti, de egy munkaviszony keretében. Ez elképzelhető úgy, hogy munkaideje megoszlik az egyes munkáltatók között, és időben elkülönülve teljesít részükre (például két cég közösen alkalmaz egy bérszámfejtőt).

Olyan eset is lehetséges, amikor a munkavállaló egyidejűleg dolgozik minden munkáltató számára (például egy irodaházat együtt bérlő négy cég közösen foglalkoztat egy portást).

A munkaszerződésben kötelezően meg kell állapodni arról is, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. Például, egyező mértékben, vagy a munkavállaló által teljesített munkaidő arányában írható elő a bérfizetési kötelezettség.

Ettől függetlenül, a munkáltatók a munkavállaló bármely munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek (Ptk. 6:524. §). Így a munkavállaló akkor is bármely munkáltatójától követelheti elmaradt munkabérét, egyéb juttatását, ha a munkaszerződés alapján a bérfizetés csak az egyikük kötelezettsége. A munkaviszony megszüntetéséről is meg kell állapodnia a feleknek. Eltérő megállapodás hiányában erre a munkavállaló és bármely munkáltató önállóan is jogosult.

Kiköthető azonban, hogy a munkáltatók részéről csak a munkabért fizető fél jogosult a munkaviszonyt megszüntetni, vagy az adott munkáltató megszüntető nyilatkozata mellett a jogviszony a többi munkáltatóval még fennmarad. Automatikusan megszűnik a jogviszony, ha a munkáltatók száma egyre csökken, ám ettől a felek eltérően is megállapodhatnak, ha a megmaradó munkáltató a munkavállalót szeretné tovább foglalkoztatni.