Szigorú a szabályozás, csak ők dolgozhatnak munkaszüneti napon

Megosztás Tetszik

A munkaszüneti napon történő munkavégzés jellemzően minden országban tiltott. Érdemes tehát szemügyre venni azon szűk kivételi kört, illetve az ahhoz kapcsolódó feltételrendszert, amikor a törvény a munkavégzést lehetővé teszi. Lássuk a helyzetet példákkal!

Szigorúbb, mint a vasárnapi munkavégzés szabályozása

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) indokolása szerint a törvény egyértelműbben és szigorúbban határozza meg a vasárnap, illetve a munkaszüneti napon rendes munkaidőben elrendelhető munkavégzés feltételeit. Ilyen napokon ugyanis csak olyan tevékenység keretében foglalkoztathatók rendes munkaidőben a munkavállalók, amelyek végzése vagy közérdeket szolgál vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges.

Az Mt. 102. §-a szerint munkaszüneti napnak minősülnek január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napjai. Ezen napokon tehát a munkavégzés fő szabály szerint nem megengedett. Előfordulhat ugyanakkor, hogy ezen napok hétköznapra esnek, de eshetnek hétvégére, azon belül vasárnapra is. Fontos szem előtt tartani, hogy az Mt. 102. § (4) bekezdése alapján a vasárnapra eső munkaszüneti nap tekintetében a munkaszüneti napra és nem a vasárnapra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az Mt.-ben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő kizárólag akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, vagy külföldön történő munkavégzés során történik.

Munkaszüneti napon általában csak annak a munkavállalónak rendelhető el rendkívüli munkaidő, aki egyébként munkaszüneti napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható. Emellett nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi minősül a rendeltetése folytán munkaszüneti napon működő munkáltatónak vagy munkakörnek, mit nevezünk megszakítás nélküli tevékenységnek, mi az idényjelleg meghatározója, illetve mik lehetnek a törvényi tilalom megsértésének következményei!