hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyonosodási vizsgálat: egy szalmaszálon múlhat a bizonyítás

  • adozona.hu

Képzőművészeti alkotások eladását jelölte meg ingatlanjai vásárlása forrásaként az adózó. Bizonyítékait az elsőfokú bíróság nem fogadta el, ezt követően a Kúria vizsgálta az ügyet.

A felperesnél a 2007-2010. évekre folytatott vagyongyarapodás vizsgálata során a revízió megállapította, hogy a felperes több olyan ingatlan és ingó vagyontárgyat szerzett a vizsgált időszakban, melyekre vonatkozóan bevallást nem tett, nyugdíjának összege nem nyújthatott fedezetet a szerzésre és a megélhetésre, ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108. § (1)–(2) bekezdései, valamint a 109. § (1)–(3) bekezdéseit alapul véve becslést folytattak le. 

A felperes több pontban támadta keresettel az alperesi határozatot, és az elsőfokú bíróság előtt új forrásként hivatkozott képzőművészeti alkotások értékesítésére. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatását követően jogerős ítéletével elutasította a keresetet – közölte a Kúria.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a képzőművészeti alkotások értékesítéséhez kapcsolóan  irányadó tényállásként azt fogadta el, hogy a 2007., elévült időszakot megelőzően megszerzett jövedelem meglétének igazolásaként a felperes olyan szerződésekre hivatkozott, melyeknek keltezése 2006. szeptember 28., és 2006. december 11. napja. A felülvizsgálati kérelem bizonyításra vonatkozó előadásait ehhez képest vizsgálta. 

A Kúria közleménye ezt követően részletesen taglalja az Art. és a Pp. bizonyítási szabályainak egymáshoz való viszonyát, amelyet ítélete szerint a felperes tévesen közelítette meg. A Kúria hivatkozott korábbi alkotmánybírósági határozatokra is, amelyek visszautasították a hasonló témákban tett indítványokat.

Az Art. 109. § (3) bekezdése szerint a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Ha az adózó nyilatkozata szerint a vagyongyarapodás forrását az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőzően szerezte meg, a vagyongyarapodás forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolásaként közhiteles nyilvántartás jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőzően kiállított egyéb közokirat, valamint az adózó ezen időszakban az adóhatósághoz benyújtott, jogerős hatósági, bírósági határozattal nem érintett bevallásának adatai, fizetésiszámla-kivonat, értékpapírszámla-kivonat adatai szolgálhatnak; az adóhatóság az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőző időszakra vizsgálatot csak ezen adatokra kiterjedően végezhet. A 109. § (4) bekezdése értelmében az e § (3) bekezdésének alkalmazásában a) közhiteles nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, a zálogjogi nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az úszólétesítmény-nyilvántartás, a légijármű-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, a magyar jog szerint egyéb közhiteles nyilvántartás, továbbá a nyilvántartás helye szerinti állam joga szerint közhitelesnek minősülő nyilvántartás; b) szerzésnek minősül a vagyongyarapodás forrása felett a rendelkezési jognak, és/vagy a használat jogának, és/vagy a hasznosítás jogának, és/vagy a birtoklás jogának megszerzése, illetve a fizetési számlán, értékpapírszámlán történő jóváírás.

Az adózók vagyongyarapodásának vizsgálata során, a készkiadások forrása kapcsán két tényállási elemet kell feltárni. Egyrészt azt, hogy azt az adózó megszerezte-e, másrészt azt, hogy a forrás a készpénz kiadásának időpontjában az adózó rendelkezésére állt-e. Mint arra a jogerős ítélet is kitért, az Art. 97. § (6) bekezdése következtében a nem bizonyított forrás, vagy igazolt  forrás esetén a nem bizonyított rendelkezésre állás következménye az adózó terhén marad. A megszerzés igazolására az adózó 2006. szeptember 15-e előtti jövedelmei esetén a szabad-, ezt követően az Art. 109. § (4) bekezdésében definiált kötött bizonyítási eszközök állnak rendelkezésére. A jövedelem rendelkezésre állása – az Art. ilyen tartalmú rendelkezésének hiányában – 2006.szeptember 15-e után is szabadon bizonyítható. A Kúria a továbbiakban ezen szempontok mentén bírálta el a felülvizsgálati kérelmet. 

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. tv. 120.§-a 2006. július 17-ei hatállyal módosította (iktatta be) Art. 109. § (3) és (4) bekezdését, de ezen szabályok a törvény 239. § (5) bekezdése folytán csak azokban az ellenőrzési eljárásokban alkalmazhatók, amelyekben az adózó nyilatkozatában megjelölt vagyongyarapodás forrásának megszerzésére 2006. szeptember 15. napját követően kerül sor. 

A képzőművészeti alkotások értékesítéséből származó jövedelem meglétének igazolására becsatolt szerződések keltezése 2006. szeptember 28., és 2006. december 11. napja. Ennek következtében ezen forrás megszerzésének igazolására már az Art. kötött bizonyítási szabályait kell alkalmazni. 

A felperes által hivatkozott magánokiratok és felajánlott tanúvallomások nem tartoznak az Art. 109. § (3) és (4)  bekezdés szerinti körbe, adataik nem alkalmasak a forrás megszerzés tényének igazolására. A szerződések érdemi elbírálására magánokirati jellegük következtében nincs lehetőség, a szerzés tanúvallomással nem bizonyítható, azaz a felperes ezen forrás megszerzését nem igazolta. Szerzés hiányában a rendelkezésre állás nem vizsgálható. 

Mivel az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, a Kúria a jogerős ítéletét, a 2006. szeptember 15. utáni szerzéshez kapcsolódó indokolás pontosításával, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Rokkantnyugdíjas ügyvezető

Széles Imre

tb-szakértő

Horvátországi áfa

Gombás Otilia

szakértő

J&J Center Kft.

Magánokirat felülhitelesítése II.

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close