Szemet hunyt a törvénysértés fölött a kormánytisztviselő, ez lett belőle

Megosztás Tetszik

Méltatlanságra okot adó magatartásként értékelhető, ha a köztisztviselő semmilyen módon nem akadályozza meg, hogy a hozzátartozója az általa is használt és haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanon kábítószert termesszen – mondta ki ítéletében a Kúria.

A felperes közszolgálati jogviszonyban állt az alperesnél közterület-felügyelői munkakörben. Munkáját az alperes a teljesítménykövetelmény értékelése és minősítése alapján jóra értékelte. A felperes köteles volt a vonatkozó jogszabályok betartására, munkaköri feladatai közé tartozott egyebek mellett közreműködni a társadalmi bűnmegelőzési feladatok elvégzésében – érvel a Kúria.

Felperes az alperesnek bejelentette, hogy a helyi médiában megjelent hír – mely szerint kábítószer-birtoklás bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás indult egy fiatalember ellen – a gyermekét érinti. A felperes fia egy oktatási intézmény szomszédságában lévő ingatlanban – ahol a felperes és a felesége is életvitelszerűen éltek, és amelyen haszonélvezeti joguk volt –vadkendert termesztett.

A felperes közszolgálati jogviszonyát alperes azonnali hatállyal megszüntette a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 64. §-a alapján. A felmondás indokolása szerint a vadkender növény tenyészideje alatt a munkavállaló nem tett eleget bűnmegelőzési feladatának, családon belül nem tudta elérni a családtag jogkövető magatartásának megvalósulását. A köztisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére.

A munkavállaló munkavégzése során naponta találkozik állampolgárokkal, tevékenysége során szóban vagy írásban figyelmeztet, indokolt esetben más intézkedést kezdeményez a feladatkörébe tartozó jogszabályok betartása érdekében. A munkavállaló magatartása az önkormányzati hivatal és az önkormányzat jó hírnevét veszélyeztette, az állampolgárok előtt a jogkövető magatartás tanúsításának kötelezettségét megkérdőjelezte, rendkívül rossz példát mutatott. A munkavállaló munkahelyen kívüli (passzív) magatartása miatt – amellyel az általa lakott ingatlanban használt élettérben nem tett eleget bűnmegelőzési feladatának, továbbá amiatt, hogy az általa ellátott rendészeti feladat gyakorlásához szükséges szakmai tekintélyt magatartásával megingatta – került sor a felmentésére méltatlanság jogcímen.

A jogerős ítéleti érvelés szerint a méltatlanság, mint kötelező felmentési ok akkor állapítható meg, ha a kormánytisztviselő akár hivatali, akár egyéb jogviszonyával összefüggésben, a munkahelyén vagy azon kívül olyan magatartást tanúsít, amely az általa betöltött beosztás tekintélyének vagy a munkáltató jó hírnevének súlyos rombolására alkalmas, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.

A felperes eltűrte, tevőlegesen nem akadályozta meg a vadkender termesztését, a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában a közbiztonság, a közrend védelme érdekében semmiféle intézkedést nem tett, maga sem volt jogkövető, a felmentést megalapozó méltatlan magatartást tanúsított. A felperest lakókörnyezetében erkölcsileg elítélték azért, mert nem akadályozta meg a fiát abban, hogy a kertben vadkendert termesszen, és a felperes ezen magatartását, illetve az általa betöltött munkakört összekapcsolták, megkérdőjelezték azt, hogy milyen erkölcsi alappal kér hasonló szabályszegést számon a felperes akkor, ha maga sem tanúsít jogkövető magatartást”.

A felperes magatartása alkalmas volt arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét és a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, a bíróság szerint ezért a munkáltatótól nem volt elvárható, hogy a felperes közszolgálati jogviszonyát fenntartsa.

A Kúria álláspontja szerint a Pp. 206. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mérlegeléssel vonták le a következtetésüket az eljáró bíróságok arról, a felperes részéről méltatlanságra okot adó magatartásként értékelhető, hogy semmilyen módon nem akadályozta meg a hozzátartozóját az általa is használt és haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanon kábítószert termesszen. Az ingatlanon fennálló haszonélvezeti joga feljogosította a felperest arra, hogy minden eszközzel (vadkender feltépésével, lepermetezésével stb. hozzátartozójára való ráhatással) megakadályozza az illegális növénytermesztést az ingatlanán.

A kormánytisztviselő által tanúsított magatartásnak objektíve alkalmasnak kell lennie a beosztása tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének és a közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak a rombolására. Ez nem függhet például a felperes értékítéletétől. A felperes mulasztása – figyelemmel az általa betöltött munkakörre – a betöltött beosztás tekintélyének csorbítására, a közigazgatásba vetett társadalmi bizalom rombolására alkalmas különösen azáltal, hogy a felperesnek magának is munkaköri kötelessége volt a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában közreműködni – ecseteli a Kúria.

A hozzátartozója által a fentebb írt körülmények között történő illegális vadkender termesztésének eltűrésével a kormánytisztviselő joggal ébreszthet kétséget a közvéleményben. Milyen alapon várja el másoktól a jogkövető magatartást, ró ki bírságokat, figyelmeztetéseket stb., milyen erkölcsi alappal kér számon hasonló szabályszegést, ha maga sem tanúsít jogkövető magatartást. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta (Mfv.III.10.603/2017/4.).