További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szemet hunyt a törvénysértés fölött a kormánytisztviselő, ez lett belőle

  • adozona.hu

Méltatlanságra okot adó magatartásként értékelhető, ha a köztisztviselő semmilyen módon nem akadályozza meg, hogy a hozzátartozója az általa is használt és haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanon kábítószert termesszen – mondta ki ítéletében a Kúria.

A felperes közszolgálati jogviszonyban állt az alperesnél közterület-felügyelői munkakörben. Munkáját az alperes a teljesítménykövetelmény értékelése és minősítése alapján jóra értékelte. A felperes köteles volt a vonatkozó jogszabályok betartására, munkaköri feladatai közé tartozott egyebek mellett közreműködni a társadalmi bűnmegelőzési feladatok elvégzésében – érvel a Kúria.

Felperes az alperesnek bejelentette, hogy a helyi médiában megjelent hír – mely szerint kábítószer-birtoklás bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás indult egy fiatalember ellen – a gyermekét érinti. A felperes fia egy oktatási intézmény szomszédságában lévő ingatlanban – ahol a felperes és a felesége is életvitelszerűen éltek, és amelyen haszonélvezeti joguk volt –vadkendert termesztett.

A felperes közszolgálati jogviszonyát alperes azonnali hatállyal megszüntette a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 64. §-a alapján. A felmondás indokolása szerint a vadkender növény tenyészideje alatt a munkavállaló nem tett eleget bűnmegelőzési feladatának, családon belül nem tudta elérni a családtag jogkövető magatartásának megvalósulását. A köztisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére.

A munkavállaló munkavégzése során naponta találkozik állampolgárokkal, tevékenysége során szóban vagy írásban figyelmeztet, indokolt esetben más intézkedést kezdeményez a feladatkörébe tartozó jogszabályok betartása érdekében. A munkavállaló magatartása az önkormányzati hivatal és az önkormányzat jó hírnevét veszélyeztette, az állampolgárok előtt a jogkövető magatartás tanúsításának kötelezettségét megkérdőjelezte, rendkívül rossz példát mutatott. A munkavállaló munkahelyen kívüli (passzív) magatartása miatt – amellyel az általa lakott ingatlanban használt élettérben nem tett eleget bűnmegelőzési feladatának, továbbá amiatt, hogy az általa ellátott rendészeti feladat gyakorlásához szükséges szakmai tekintélyt magatartásával megingatta – került sor a felmentésére méltatlanság jogcímen.

A jogerős ítéleti érvelés szerint a méltatlanság, mint kötelező felmentési ok akkor állapítható meg, ha a kormánytisztviselő akár hivatali, akár egyéb jogviszonyával összefüggésben, a munkahelyén vagy azon kívül olyan magatartást tanúsít, amely az általa betöltött beosztás tekintélyének vagy a munkáltató jó hírnevének súlyos rombolására alkalmas, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.

A felperes eltűrte, tevőlegesen nem akadályozta meg a vadkender termesztését, a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában a közbiztonság, a közrend védelme érdekében semmiféle intézkedést nem tett, maga sem volt jogkövető, a felmentést megalapozó méltatlan magatartást tanúsított. A felperest lakókörnyezetében erkölcsileg elítélték azért, mert nem akadályozta meg a fiát abban, hogy a kertben vadkendert termesszen, és a felperes ezen magatartását, illetve az általa betöltött munkakört összekapcsolták, megkérdőjelezték azt, hogy milyen erkölcsi alappal kér hasonló szabályszegést számon a felperes akkor, ha maga sem tanúsít jogkövető magatartást”.

A felperes magatartása alkalmas volt arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét és a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, a bíróság szerint ezért a munkáltatótól nem volt elvárható, hogy a felperes közszolgálati jogviszonyát fenntartsa.

A Kúria álláspontja szerint a Pp. 206. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mérlegeléssel vonták le a következtetésüket az eljáró bíróságok arról, a felperes részéről méltatlanságra okot adó magatartásként értékelhető, hogy semmilyen módon nem akadályozta meg a hozzátartozóját az általa is használt és haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanon kábítószert termesszen. Az ingatlanon fennálló haszonélvezeti joga feljogosította a felperest arra, hogy minden eszközzel (vadkender feltépésével, lepermetezésével stb. hozzátartozójára való ráhatással) megakadályozza az illegális növénytermesztést az ingatlanán.

A kormánytisztviselő által tanúsított magatartásnak objektíve alkalmasnak kell lennie a beosztása tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének és a közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak a rombolására. Ez nem függhet például a felperes értékítéletétől. A felperes mulasztása – figyelemmel az általa betöltött munkakörre – a betöltött beosztás tekintélyének csorbítására, a közigazgatásba vetett társadalmi bizalom rombolására alkalmas különösen azáltal, hogy a felperesnek magának is munkaköri kötelessége volt a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában közreműködni – ecseteli a Kúria.

A hozzátartozója által a fentebb írt körülmények között történő illegális vadkender termesztésének eltűrésével a kormánytisztviselő joggal ébreszthet kétséget a közvéleményben. Milyen alapon várja el másoktól a jogkövető magatartást, ró ki bírságokat, figyelmeztetéseket stb., milyen erkölcsi alappal kér számon hasonló szabályszegést, ha maga sem tanúsít jogkövető magatartást. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta (Mfv.III.10.603/2017/4.).

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 22-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Előleg és végszámla áfája M lapon

Nagy Norbert

adószakértő

Bérbe vett autó áfája

Nagy Norbert

adószakértő

2018 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X