hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjat befolyásoló jövedelem: döntött a Kúria

  • adozona.hu

A nyugdíjra jogosult okirattal bizonyíthatja, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban rögzítettektől magasabb összegű (a nyugdíját befolyásoló) jövedelmet szerzett, állapította meg határozatában nemrégiben a Kúria.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes határozatát, – amellyel 2015. szeptember 1-jei folyósítási kezdettel öregségi nyugdíjat állapított meg a felperes részére – helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a nyugellátás alapjául szolgáló átlagkereset megállapításához a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő kereseti adatokat és a felperes volt foglalkoztatójánál 2016 januárjában elvégzett bérellenőrzés eredményét vették figyelembe.

A felperes által az 1989-1993. és 1995-1996. évekre csatolt, a személyi jövedelemadó megállapításhoz kiadott foglalkoztatói igazolásokat nem lehet figyelembe venni, mert az adóelszámoláshoz kiállított igazolás tartalmaz olyan összegeket, amelyek nem tartoznak a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló törvény (Tny.) 22. §-ában meghatározott keresetek közé (például táppénz, nem főfoglalkozású munkaviszonyból származó kereset, járulékfizetés felső határa feletti kereset), ezért az szja-bevallás és a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásához beszámított éves kereset eltérhet egymástól.

A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát – a Tny. 80. § (1) bekezdése, 96/B § (4)-(5) bekezdése és a Tny végrehajtási rendelete (Tnyvhr.) 14. § (11) bekezdése felhívásával – azért kérte, mert az 1989-1993., 1995-1996. és a 2003-2005. évek kereseti, jövedelmi adatait a havi átlagkereset meghatározása során a volt foglalkoztató által kiállított eredeti okiratokban és a 2011. március 9-én kelt társadalombiztosítási határozat mellékletét képező, a nyugellátás elbírálásához szükséges bruttó kereseti, jövedelmi adatokat tartalmazó okiratban foglalt adatoktól eltérően, alacsonyabb összegben vették figyelembe. A munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozatokat – a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése alkalmazásával – hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte a Tny. 22. § (1), (7)-(8) bekezdése és a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése megsértését állítva.

A Kúria megállapította, hogy a munkaügyi bíróság az alperes azon álláspontját, amely szerint a felperes által megjelölt okiratokat az átlagkereset számítás során azért nem lehet figyelembe venni, mert keresetek, jövedelmek egyéb igazolásokkal, okiratokkal való bizonyítására a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése értelmében csak akkor van lehetőség, ha a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szerepelnek adatok, helytállóan tekintette jogszabálysértőnek. A Tnyvhr. 14. § (11) bekezdés második mondatának „nyilvántartásban nem szereplő” szövegrésze nem értelmezhető akként, hogy a rendelkezésben felsorolt okiratokkal történő bizonyítás csak akkor megengedett, ha a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban valamely időszakra egyáltalán nincs adat. A másodfokú szerv határozatát – a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése mellett – a Tny. 22. § (1), (4), (6)-(7) és (9)-(10) bekezdéseire alapította, az alperes az eljárás során nem tett olyan nyilatkozatot, hogy a felperes által megjelölt keresetek, jövedelmek beszámítását kizárólag a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdésében foglalt rendelkezés gátolja, az alperes a perben a határozat jogi indokait fenntartotta. A fentiek alapján a munkaügyi bíróságnak nem csak a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése értelmezéséről kellett állást foglalnia, a bíróságnak vizsgálnia kellett azt is, hogy a felperes által csatolt okirati bizonyítékokban szereplő keresetek, jövedelmek beszámítására a Tny. 22. §-ának a határozatban felhívott rendelkezései sérelme nélkül sor kerülhet-e. A munkaügyi bíróság a fenti kérdésben nem foglalt állást, döntését kizárólag a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése alperes általi megsértésére alapította.

A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozások meghatározása

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink