További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjat befolyásoló jövedelem: döntött a Kúria

  • adozona.hu

A nyugdíjra jogosult okirattal bizonyíthatja, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban rögzítettektől magasabb összegű (a nyugdíját befolyásoló) jövedelmet szerzett, állapította meg határozatában nemrégiben a Kúria.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes határozatát, – amellyel 2015. szeptember 1-jei folyósítási kezdettel öregségi nyugdíjat állapított meg a felperes részére – helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a nyugellátás alapjául szolgáló átlagkereset megállapításához a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő kereseti adatokat és a felperes volt foglalkoztatójánál 2016 januárjában elvégzett bérellenőrzés eredményét vették figyelembe.

A felperes által az 1989-1993. és 1995-1996. évekre csatolt, a személyi jövedelemadó megállapításhoz kiadott foglalkoztatói igazolásokat nem lehet figyelembe venni, mert az adóelszámoláshoz kiállított igazolás tartalmaz olyan összegeket, amelyek nem tartoznak a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló törvény (Tny.) 22. §-ában meghatározott keresetek közé (például táppénz, nem főfoglalkozású munkaviszonyból származó kereset, járulékfizetés felső határa feletti kereset), ezért az szja-bevallás és a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásához beszámított éves kereset eltérhet egymástól.

A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát – a Tny. 80. § (1) bekezdése, 96/B § (4)-(5) bekezdése és a Tny végrehajtási rendelete (Tnyvhr.) 14. § (11) bekezdése felhívásával – azért kérte, mert az 1989-1993., 1995-1996. és a 2003-2005. évek kereseti, jövedelmi adatait a havi átlagkereset meghatározása során a volt foglalkoztató által kiállított eredeti okiratokban és a 2011. március 9-én kelt társadalombiztosítási határozat mellékletét képező, a nyugellátás elbírálásához szükséges bruttó kereseti, jövedelmi adatokat tartalmazó okiratban foglalt adatoktól eltérően, alacsonyabb összegben vették figyelembe. A munkaügyi bíróság a társadalombiztosítási határozatokat – a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése alkalmazásával – hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte a Tny. 22. § (1), (7)-(8) bekezdése és a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése megsértését állítva.

A Kúria megállapította, hogy a munkaügyi bíróság az alperes azon álláspontját, amely szerint a felperes által megjelölt okiratokat az átlagkereset számítás során azért nem lehet figyelembe venni, mert keresetek, jövedelmek egyéb igazolásokkal, okiratokkal való bizonyítására a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése értelmében csak akkor van lehetőség, ha a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szerepelnek adatok, helytállóan tekintette jogszabálysértőnek. A Tnyvhr. 14. § (11) bekezdés második mondatának „nyilvántartásban nem szereplő” szövegrésze nem értelmezhető akként, hogy a rendelkezésben felsorolt okiratokkal történő bizonyítás csak akkor megengedett, ha a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban valamely időszakra egyáltalán nincs adat. A másodfokú szerv határozatát – a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése mellett – a Tny. 22. § (1), (4), (6)-(7) és (9)-(10) bekezdéseire alapította, az alperes az eljárás során nem tett olyan nyilatkozatot, hogy a felperes által megjelölt keresetek, jövedelmek beszámítását kizárólag a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdésében foglalt rendelkezés gátolja, az alperes a perben a határozat jogi indokait fenntartotta. A fentiek alapján a munkaügyi bíróságnak nem csak a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése értelmezéséről kellett állást foglalnia, a bíróságnak vizsgálnia kellett azt is, hogy a felperes által csatolt okirati bizonyítékokban szereplő keresetek, jövedelmek beszámítására a Tny. 22. §-ának a határozatban felhívott rendelkezései sérelme nélkül sor kerülhet-e. A munkaügyi bíróság a fenti kérdésben nem foglalt állást, döntését kizárólag a Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése alperes általi megsértésére alapította.

A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatásra, akkor az Adózóna előfizetési csomag részeként garantáltan megkap 5 iratmintát, amelyet az Adózóna legfrissebb kiadványából, a GDPR – Munkaügyi iratminta csomagból szakértőink választottak ki önnek. Az akció feltételei a 2018. augusztus 23-tól 2018. szeptember 30-ig megrendelt, és 2018. október 10-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyesület által magánszemélynek átadott eszköz

Pölöskei Pálné

adószakértő

Innovációs járulék

Pölöskei Pálné

adószakértő

Eredménytartalék után fizetett kamat

Pölöskei Pálné

adószakértő

2018 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X