Leszállította a kiszabott jövedéki bírságot a bíróság. Rosszul tette – mondta ki a Kúria

Megosztás Tetszik

Jövedéki adót és bírságot szabott ki a hatóság egy ellenőrzés során az egyik adózóra, aki fellebbezett. A bíróság részben megváltoztatta a hatósági határozatot. A Kúria az ügyről a Kfv.I.35.652/2018/12. számú határozata alapján tájékoztatott.

Az alperes 2018 áprilisában jövedéki ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes telephelyén megmintázott termék a kéntartalom tekintetében nem felel meg a származás igazolására felmutatott bizonylatokon szereplő, a jövedéki szabályoknak megfelelő követelményeknek. Az adózatlan jövedéki termék birtoklása miatt jövedéki adó és jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes mind a jövedéki adó, mind a jövedéki bírság tekintetében keresettel élt. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot – az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal – részben és akként változtatta meg, hogy a jövedéki bírság összegét a peres eljárás során elfogadott körülményekre tekintettel leszállította, a jövedéki adó tekintetében elutasította a keresetet.

A jövedéki adót és jövedéki bírságot is érintő felülvizsgálati eljárásban a jövedéki bírság kapcsán a Kúria irányadónak tekintette, hogy az alperes mérlegelési jogkörben járt el. Ennek során meg kellett tartani az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. (a továbbiakban: Art.)   felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott, a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. tv. (a továbbiakban: Jöt.) 99.§ (1) és (2) bekezdései folytán alkalmazandó 237.§ (1) bekezdését. Ezen rendelkezések, különös tekintettel a jogellenes magatartás súlyára és a körültekintésre vonatkozó szempontra, általános tartalmúak, konkrét elemekkel való kitöltésük mindig az adott tényállás függvénye. A jövedéki bírság kiszabása során értékelt szempontok eredhetnek a jogsértés bekövetkezésének körülményeiből is, a jogsértés megállapítása kapcsán nem releváns tényállási elemek befolyásolhatják a bírság mértékét. Az Art. 237.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti mérlegelési szempont alapján az adózó/felperes hatósági eljárás során tanúsított magatartása is figyelembe vehető, akár javára, akár terhére szóló körülményként. Így az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. 8.§ (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség kifejezetten segítő jellegű gyakorlása lehet a bírság kiszabás során az adózó/felperes javára szóló szempont.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.)  hatálya alatt folyó peres eljárások során elsődleges cél a közigazgatási jogvita mielőbbi végleges lezárása. Ezzel összhangban került előtérbe a bíróságok általi reformatórius jogkör gyakorlás, azzal azonban, hogy egyes a Kp. 90.§ (3) bekezdésében nevesített esetekben mégsem kerülhet sor a közigazgatási cselekmény megváltoztatására. A Kp. 90.§ (3) bekezdés c) pontja szerint nincs helye megváltoztatásnak mérlegelési jogkör gyakorlásán alapuló, a költségvetést érintő kifizetésre vonatkozó közigazgatási cselekmény esetén. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, akkor, amikor a jövedéki bírság kiszabása során a mérlegelésben megjelenő jogszabálysértést az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatásával kívánta orvosolni.

Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a jövedéki adó tekintetében hatályában fenntartotta, a jövedéki bírság tekintetében hatályon kívül helyezte és ebben a körben az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú adóhatóságot a jövedéki bírság körben új eljárás lefolytatására kötelezte.