hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rendkívüli felmondás jogellenességének jogkövetkezményei tárgyában hozott határozatot a Kúria

  • adozona.hu

A felperes 1992. április 1-jével létesített munkaviszonyt az alperessel, 1999. július 1-től ügyvezető igazgató volt. A Kúria közbenső ítéletével a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes által 2007. május 2-ai keltezéssel kiadott rendkívüli felmondás jogellenes. Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.127/2019. számú ügyről.

A felperes az összegszerűségre nézve előterjesztett keresetében 10 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget, elmaradt munkabért, felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget, 6 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést igényelt az elmaradt munkabér után középarányos időtől járó kamataival. Az alperes a per megszüntetését kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabér címén 16 162 818 forintot és ezen összegből 11 025 318 forint után késedelmi kamatot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, az elmaradt munkabér címén fizetendő tőkeösszeget 11 025 318 forintban állapította meg, a kárátalány összegét 660 000 forintra leszállította. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit nem érintette.

Az alperes felülvizsgálati kérelme szerint a Pp. 229. § (1) bekezdése alapján a döntés kizárt, a felperes által érvényesíteni kíván igényt a Kúria már jogerősen elbírálta (res judicata). A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet „megváltoztatására” irányult oly módon, hogy a kárátalány összegét nyolc havi átlagkeresetben határozzák meg.

A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem részben alapos. Alaptalanul hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében res judicatara, az eljáró bíróságok ugyanis helyesen fejtették ki, hogy a Kúria közbenső ítéletének eltérő volt a jogalapja. Előbbi ügyben a bíróságok a felperest ügyvezető igazgató megbízása visszavonásáról és jogkövetkezményeiről, a másikban a rendkívüli felmondás jogellenességéről döntöttek. Ebből következően nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a jogellenes rendkívüli felmondáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről érdemi döntés szülessen. A Pp. 221. § (1) bekezdésének megsértését alaptalanul állította az alperes. A bíróságoknak a határozatukat a szükséges mértékben kell megindokolniuk, amelynek körét az adott ügy jellege és az eljárás során tisztázásra váró körülmények terjedelme határozza meg. Önmagában az indokolási kötelezettség megsértése nem állapítható meg amiatt, hogy a levont jogkövetkeztetéssel a fél nem ért egyet. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben több ügyben kifejtette, hogy „A bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. A jogszabályok végső soron és kötelező erővel való értelmezése egyéb iránt a bíróságok feladata” (30/2014. (IX.30.) AB határozat; IV.1408/2016.).

Az elmaradt munkabér elszámolása során az osztalékot illetően is helytálló következtetésre jutottak a bíróságok. A 2007. május 2-tól 2009. december 9. közötti időszakban megtérült osztalék tőkejövedelem volt, amely nem számítható be a felperesnek járó elmaradt munkabér összegébe. Az alperes csak állította, de nem bizonyította, hogy a felperes a nála fennálló munkaviszony mellett nem tudott volna a másik cégnél személyesen közreműködni, ez pedig kihatott volna az osztalék mértékére (Pp. 164. §). A bíróságok ebben a körben sem sértették meg a Pp. 221. §-ban foglaltakat, indokolási kötelezettségüknek eleget tettek.

A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme részben megalapozott volt a régi Mt. 100. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. Eszerint a munkáltató által történt jogellenes munkaviszony megszüntetés alapján, az eset körülményeinek figyelembevételével a munkáltató 2-től 12 havi átlagkeresetének megfelelő, a bíróság által meghatározott átalány-kártérítést fizet a munkavállalónak, amelynek mértékét a kialakult bírói gyakorlat értelmében elsősorban a jogsértés súlyossága határozza meg (BH2006.337.).

Az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes intézkedése nem volt „adminisztrációs hiba”. A felperes hosszú ideig állt az alperes alkalmazásában, és egy hosszabb időtartamú táppénzes állomány letelte után szüntették meg a jogviszonyát. Ugyanakkor a jogsértés súlya [Mt. 100. § (4) bekezdés] körében értékelni kellett, hogy a felperes magatartásával közrehatott a jogellenes intézkedés meghozatalában, a jogviszony megszüntetés után nem volt ellátatlan, az alperesnél is ajánlottak számára munkalehetőséget, amit nem fogadott el. Ebből következően a jogsértés és annak következményei súlyával 4 havi átlagkereset összege áll arányban (Pp. 206.). A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletnek az átalány-kártérítésre vonatkozó rendelkezése módosításával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-nak (4) bekezdése szerint.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Közhasznúsági jelentés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Innovációs járulék, partnervállalkozás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Egészségügyi szakdolgozók kiegészítő díjazása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close