Hivatásos állomány károkozó tagjának felelőssége: bruttó vagy nettó?

adozona.hu

2020.02.07., 10:15 Frissítve: 2020.02.07., 08:13

Tetszik

A hivatásos állomány szolgálati jogviszonyban álló tagja gondatlan károkozás esetén nem az alapilletménye 50 százalékával felel, hanem az azzal megegyező összeggel. Az illetmény, pótlék, egyéb díjazás – kifejezett rendelkezés hiányában – bruttó összeget jelent – mondta ki a Kúria.

A Kúria Sajtótitkársága által kiadott tájékoztató szerint a Kfv. IX. 37.949/2019. számú ügyben a Kúria kimondta, hogy a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyban álló tagja gondatlan károkozás esetén nem az alapilletménye 50 százalékával felel, hanem az azzal megegyező összeggel. A törvényben rögzített garanciális mérték egy olyan objektíven meghatározható összeg, amely nem minősül ténylegesen illetménynek (nem keletkeztet adó- és járulékfizetési kötelezettséget), hanem jogcímét tekintve kártérítés.

A Kúria kimondta továbbá, hogy az illetmény, pótlék, egyéb díjazás – kifejezett rendelkezés hiányában – bruttó összeget jelent. Az pedig, hogy mindezek milyen közterheket (adót, járulékot) tartalmaznak, mennyi azok tényleges nettója, a foglalkoztatási jogviszonyon túlmutató adó- és társadalombiztosítási jogi kérdés.

A döntés alapjául szolgáló ügyben a felperes az alperes rendőrkapitányságán teljesített szolgálatot, illetménye 2018. január 1-jétől bruttó 359 400 forint volt. A rendőrkapitányság vezetője 2018. január 18-án – a felperes által gondatlanul okozott közlekedési balesettel összefüggésben – 179 700 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes a határozattal szemben panaszt terjesztett elő, melyben kérte, hogy a másodfokú közigazgatási szerv az őt marasztaló határozatban a kártérítés összegét a nettó alapilletménye alapján módosítsa.

Az ügy végül a Kúria elé került, amely a fentieket állapította meg, kifejtve, hogy a felperes alaptalanul állította: az alperes határozata jogszabálysértően kötelezte a kártérítés megfizetésre akként, hogy annak összegét a havi bruttó alapilletményének az 50 százalékában határozta meg. Az eljárt bíróságok helytállóan következtettek arra, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya tekintetében kizárólag a Hszt. rendelkezései az irányadóak, nem vehetőek figyelembe a Vht. és a NAV tv. speciális szabályai. A joghasonlóság elve alkalmazásának az adott jogvita eldöntésénél nem volt helye. Amennyiben a jogszabály nem jelöli meg konkrétan azt, hogy az adott alapilletményt, díjazást nettó összegben kell figyelembe venni, úgy az bruttó összeg.

A Hszt. 229. § (1) bekezdésében rögzített „alapilletmény 50%-a” a bruttó járandóság felét jelenti. Ez az összeg azonban csak a gondatlan károkozás esetén a hivatásos állomány tagja kártérítési kötelezettségének a felső határa. A felperes által előadottakkal szemben a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyban álló tagja gondatlan károkozás esetén nem az alapilletménye 50 százalékával felel, hanem az azzal megegyező összeggel, annak mértékéig.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.