304 találat a(z) GDPR cimkére
NAV-iránymutatás a bérszámfejtési iratok őrzéséről
Cikk
A társadalombiztosítási nyugellátást szabályozó törvény szerint a munkáltatónak a 2025. január 1-jét követően keletkezett és a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló iratokat nem kell megőriznie. Ez a változás tehát kizárólag a 2025. január 1. napjától keletkezett iratokra vonatkozik. Adódik a kérdés, hogy ezeket a dokumentumokat nem is kell megőrizni? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 10/2025. számú számviteli kérdésben válaszol.
A GDPR felülvizsgálatát ígéri az EU
Cikk
Az Európai Unió 2016-ban fogadta el a 2016/679. számú általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), mely azóta is meghatározó része az egyes vállalkozások jogi megfelelési tevékenységének. Habár a GDPR rendelkezései első ránézésre jól követhetők, a gyakorlatban sok esetben jelent gondot az értelmezésük.
A GDPR még a nemi identitás kérdéséhez is kapcsolódhat
Cikk
A személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete [Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR)] a személyes adatok kezelésének szigorú szabályait határozza meg, melyek között az érintetti jogok nagy szerepet játszanak. Ilyen érintetti jog az adatpontosság elve is. Az alábbiakban az EU Bíróságának a C-247/23. számú ügyében hozott döntésével (ítélet ECLI:EU:C:2025:172) azt mutatjuk be, hogy egy ilyen egyszerű alapelv egy társadalmi kérdéshez hogyan kapcsolódhat, azt hogyan befolyásolhatja.
Alakul az Európai Egészségügyi Unió: gyorsan megismerhetők lesznek a betegek adatai, biztonsági garanciák mellett
Cikk
Megjelent az EU hivatalos lapjában az Európai Egészségügyi Adattérről (EHDS) szóló 2025/327. számú rendelet. Az EHDS átfogó keretet biztosít a tagállamokban az elektronikus egészségügyi adatokhoz való hozzáféréshez és azok felhasználásához. A szabályozás célja alapvetően az, hogy az uniós polgárok javára fokozza az innovációt és a versenyképességet az egészségügyi ágazatban. Az egyes államok kimaradhatnak a közös szabályozásból, de az sok jót nem ígér a betegek számára.
Döntött az EU Bírósága: mindenkinek joga van tudni, mi alapján minősíti egy automatikus rendszer
Cikk
Az Európai Unió Bírósága nemrégiben hozott döntésében (C-203/22.) azt vizsgálta, hogy ha a hitelképesség értékelése automatizált módon történik, milyen jogokkal rendelkezik az érintett hitelkérő természetes személy. Cikkünkben ismertetjük a döntés részleteit.
GDPR – földhaszonbérleti szerződések
Kérdés
GDPR és transzidentitás: magyar vonatkozású ügyben döntött az EUB
Cikk
GDPR és transzidentitás: a nemi identitásra vonatkozó adatok helyesbítése nem tehető függővé műtét elvégzésére vonatkozó bizonyítékok benyújtásától, olvasható az Európai Unió Bírósága (EUB) C-247/23. számú ügyben hozott ítéletében.
Adómentes juttatásokhoz kapcsolódó nyilvántartások
Kérdés
EUB: automatikus hitelképesség-értékelés után az érintettnek joga van, hogy megtudja, miként született a döntés
Cikk
Automatikus hitelképesség-értékelés után az érintettnek joga van magyarázathoz a vele szemben hozott döntés meghozatalának módját illetően, olvasható az Európai Unió Bírósága C-203/22. számú ügyben hozott ítéletében.
Felelős-e az online piac üzemeltetője a felületén közzétett személyes adatokért? Erre keresi a választ az EUB
Cikk
Elektronikus kereskedelem és GDPR: a kolozsvári ítélőtábla főtanácsnoka az Európai Unió Bíróságához fordult , hogy az tisztázza az online piac üzemeltetőjének felelősségét. A főtanácsnok indítványa a C-492/23. számú ügyben az EUB honlapján érhető el.
Itt a bizonyíték: tényleg lehallgathatják használóikat az okoseszközök, fontos kérdés a GDPR
Cikk
Jó ideje pletykálnak arról, hogy az okoseszközök lehallgathatják használóikat, és a háttérben személyes adatokat gyűjthetnek róluk. Az összeesküvés-elméletek korában eleinte sokan hitetlenkedve hallgatták ezt, egészen addig, ameddig az első jogi eljárások meg nem indultak. Az Egyesült Államokban az Apple 95 millió dollár megfizetését vállalta a potenciális jogsértésért, amit egyébként nem ismert el.
Közel 6 milliárd euró bírság a GDPR alkalmazandóvá válása óta
Cikk
2024-ben az uniós adatvédelmi hatóságok összesen 1,2 milliárd euró bírságot szabtak ki, ezzel a büntetések összértéke 5,88 milliárd euróra nőtt a rendelet alkalmazandóvá válása óta – derül ki a DLA Piper legfrissebb, immár hetedik alkalommal megjelenő riportjából*. A legmagasabb összegű bírságok ismét a technológiai szektort sújtották, miközben az adatvédelem fókuszában a vezetői felelősség és az AI-eszközök adatvédelmi kérdései állnak – írja sajtóközleményében a DLA Piper.
Egy vonatjegyvásárláshoz nem kell tudni az utas nemét a vasúttársaságnak
Cikk
Az ügyfelek megszólítására vonatkozó adatok gyűjtése objektíve nem elengedhetetlen, különösen, ha annak célja a kereskedelmi kommunikáció személyre szabása, olvasható az Európai Unió Bírósága C-394/23. számú ügyben hozott ítéletében.
GDPR: fontos EU-s iránymutatás, mikor lehet indokolt a jogos érdekre hivatkozni
Cikk
Hat és fél évvel ezelőtt lépett hatályba a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), attól fogva kiemelkedő jelentőségre tett szert a jogos érdek jogalap. Ennek alkalmazása kapcsán azonban ez idáig kevés fogódzó volt, mivel a GDPR szabályait autentikusan értelmező Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) mind ez idáig nem nyilvánított véleményt a kérdésben. Nemrégiben viszont a testület közzétett egy iránymutatás-tervezetet, amit november közepéig lehetett véleményezni; cikkünkben összefoglaltuk a fontosabb megállapításait.
Kétszázmilliós adatvédelmi bírság tagi adatok szponzoroknak történő továbbításáért
Cikk
Érdekes ügy került az Európai Unió Bírósága (EUB) elé. A holland adatvédelmi hatóság a Holland Királyi Teniszszövetséget 525 000 euró mértékű adatvédelmi bírsággal sújtotta, mivel az a tagok adatait szponzoroknak átadta. Hasonlóképpen 575 000 euró összegű adatvédelmi bírságot szabott ki a bíróság a VoetbalTV-re is hasonló jogsértés miatt. Utóbbi ezt követően csődbe is ment. Nézzük meg közelebbről az ügy részleteit!